Az ezredforduló óta gyűjtött adatok szerint sosem volt akkora a magyarországi népességfogyás, mint tavaly – derül ki a KSH által pénteken közzétett előzetes, részletes területi adatokból. A születések és halálozások számának különbségéből adódó természetes fogyás/szaporodás, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási egyenleg alapjánaz előzetes adat szerint tavaly 45 100 fővel csökkent Magyarországon a népesség, ami nagyságrendileg azonos, de hajszálnyival meghaladja az eddigi legmagasabb népességfogyást, a 2013-ban regisztrált 45 033 főt – írta meg a 444.
Mivel a politika gondoskodott róla, hogy az etnikai arányokat ne ismerhessük meg, így a száraz számokból dolgozva mindössze annyit állapíthatunk meg, hogy Pest vármegyében minimálisan nőtt a népesség, míg Hajdú-Biharban, illetve Budapesten alig 1 ezrelék volt a népességcsökkenés. Fejér vármegyében már nagyobb mint 2 ezrelék.
Békés helyzete katasztrofális
Az öt legrosszabb helyzetben lévő vármegyében a tényleges népességfogyás a tavalyi évben meghaladta az 1 százalékot. A legsokkolóbb a helyzet Békésben, ahol az ezer lakosra jutó népességfogyás 12,3 volt – ez országos szintre kivetítve annyi, mintha nagyjából százezerrel csökkent volna a magyarországi népesség tavaly. Borsod-Abaúj-Zemplénben is meghaladta ez a mutató a 11 ezreléket, míg Zala, Vas és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 10–11 ezrelék között alakult. Borsodban csaknem 7000-rel csökkent a lakosok száma tavaly, Szabolcsban, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 3700–3900-zal.
Elemeire bontva a statisztikákat jól látható, hogy egyetlen olyan vármegyéje sincs csonkahonnak, ahol a születések száma ne maradt volna el a halálozásokétól. Beszédes az is, hogy a természetes fogyást leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében sikerült mérsékelni, 2,6 ezrelékre. Második Pest vármegye 2,9 ezrelékkel. Ezzel szemben a legmagasabb, 9,5 ezrelékes értéket Békés vármegyében rögzítették, emellett Zalában és Somogyban volt 8 fölött ez a mutató. Vagyis Békés még a három legrosszabbul teljesítő vármegye között is kiemelkedik.
A születések száma népességarányosan Zalában volt a legalacsonyabb, ezer emberre mindössze 6 újszülött jutott, miközben a jól ismert etnikai arányokkal rendelkező Szabolcsban volt a legmagasabb, 10,2-es mutatóval. A legmagasabb halálozási rátát Békésben láthatjuk, itt ezer lakosra 16,8 haláleset jutott, míg a legkedvezőbb, 11,2-es értéket Pest megyében láthatjuk.
Jelentős belső migráció
Országon belül is jelentős volt a népességmozgás, melynek 7 vármegye és a főváros a nyertese, míg 12 vármegye a vesztese. Lakosságarányosan a legtöbben Pest vármegyébe költöztek (4,9 fő ezer lakosonként), az utána következő Győr-Moson-Sopron vármegyében 4, míg Fejérben 3,2 ezrelékes volt ez a mutató. A belföldi vándorlás 3150 fővel növelte a főváros népességét, ami 1,9 ezreléket jelent. Ha Pest vármegyét is hozzávesszük, akkor már közel 10 ezer fős gyarapodásról beszélhetünk a térségben.
Az országon belüli vándorlás a legérzékenyebben Borsodot (6,4 ezrelék) és Szabolcsot (7 ezrelék) érinti, őket követi egy hatalmas szakadék, majd Hajdú-Bihar és Békés 3,5, illetve 3,4 ezrelékes mutatókkal.
Külföldről jönnek
A születések és halálozások számának egyenlege jelentősen csökkentette a magyarok számát, a nemzetközi vándorlás mérlege viszont nőtt a bevándorlás irányába. A tavalyi évben mintegy 4900-al többen érkeztek Magyarországra, mint ahányan elköltöztek. Etnikai arányokat megint nem tudhatunk meg. Ez a nagyjából fél ezrelékes népességarányos mutató, noha jelentő szám, így is a legalacsonyabb érték a 2016-os –5800 óta: az elmúlt években ugyanis rendre 20–30 ezres népességnövekedést okozott a nemzetközi vándorlás.
Érdekes, hogy 10 olyan vármegye is van, amelynek a népességét növelte a nemzetközi vándorlás. A belföldi elköltözésen elég sok lakost veszítő Hajdú-Bihar vármegye ebben a mutatóban az első helyen állt 6,4-es értékkel, ez annyira kiugróan magas, hogy a második helyezett Csongrád-Csanádban fele ekkora érték sem jött össze (3 ezrelék).
Kiugróan magas elvándorlásról beszélhetünk viszont Vas vármegyében a maga 4,9 ezrelékével, Győr-Moson-Sopronban 3,7 ezrelékkel, illetve Komárom-Esztergom vármegyében, ahol 3,5 ezrelékkel csökkent a népesség a nemzetközi elvándorlás következtében. Budapesten nagyjából 3300 fővel, körülbelül 2 ezrelékkel növelte a népességszámot a nemzetközi vándorlás.
Ez hát az ország, amely „előre megy, nem hátra”.
Fotó forrása: KSH
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
