Murányi Pál sikeres cégvezető, játékfejlesztő, 2008 óta foglalkozik online marketinggel, a digitális megoldások online térben való menedzselése a szakterülete. Az online tér trendjeiről, jelenéről, jövőjéről beszélgettünk.
Nemrégiben részt vett egy vitán, ahol olyan fejlesztések kerültek szóba, mint például az az interface, vagyis kapcsolódási technológia, amely lehetővé teszi, hogy a számítógépet közvetlenül gondolattal lehessen irányítani.
Valóban egyre jobban körvonalazódik a digitális technológiai áttöréseknek ez az új irányvonala, mondhatnám küszöbön áll. A közvetlen agy-computer interface, amit említett, a sávszélesség drasztikus megnövelésével jár együtt. Ahhoz képest, ahogy most az egér, a billentyűzet, vagy akár az online beszélgetés mekkora sávszélességen közvetít adatokat, ez legalább 50-100-szoros sávszélesség-növekedést jelent az ember és a számítógép közti kommunikációban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy én például két órányi munkát negyven másodperc alatt el tudok végezni – a gondolat sebességének technológiája ez, mely a ’20-as évek végén széles körben is elérhetővé válik.
A mostani helyzetben felértékelődtek a legkülönfélébb online megoldások, előtérbe került a digitális tér.
Nemcsak, hogy előtérbe került, de a valós életben betartott távolságtartás okozta fizikai eltávolodást képes pótolni. Sokkal közelebb kerültek az emberek az online térben egymáshoz. Sőt. Az online vásárlás is kibővült: erre én vagyok a legjobb példa, 20 éve ülök a gép előtt napi 12 órát, de eddig én is boltban vásároltam. De ilyen az online oktatás pillanatok alatt történő megvalósulása is. A mostani körülmények kényszerítik az embereket, hogy kihasználják a már rendelkezésre álló digitális technológiákat, amelyeket eddig nem akartak kipróbálni vagy megtanulni.
Most mindenki online kell, hogy hozzájusson minden tartalomhoz, beleértve a klasszikus tartalmakat is.
Ez így igaz. Plusz a digitális szórakoztatóiparban történt előrelépésre is felhívom a figyelmet. Televíziós döntéshozóktól tudom, hogy a nagy kereskedelmi televíziótársaságok azzal küzdenek, hogy nézettségük a tíz évvel ezelőttihez képest a tizedére esett. Az emberek egyszerűen átálltak arra, hogy maguk állítsák össze szórakoztató tartalmaikat, és maguk legyenek a közösségi médiában a saját ismeretségi körük celebjei. A tartalomfogyasztás tehát rohamos mértékben alakul át az online világ irányába, és a jelenlegi helyzet ezt tovább fokozza, jól kimutathatóan növekszik a járvány kezdete óta az online tartalmak iránti igény. A tartalom befogadásának élménye már más kérdés, itt azt tapasztaljuk, hogy a tartalom élmény-faktora a hozzájutás könnyebbé válásával arányosan csökken.
Ezek szerint ez egy olyan tendencia, amit csak felgyorsított a járvány okozta helyzet? Most akkor foglyul ejtett minket otthonunkban a járvány, de foglyul ejt az online tér is?
Manapság elkerülhetetlen az online jelenlét. Ha részt szeretne az ember venni a társadalmi életben, online kell lenni. Ez persze óriási „lábnyommal”, vagyis a szokásainkról rögzített adatmennyiséggel jár, amelyet az olyan szolgáltatók, mint a Google, Facebook és a többi technológiai óriás örökre eltárol. Mindegy, hogy arról van szó, hogy merre jártunk, vagy mire kerestünk rá, gyarapítjuk a tárolt adatmennyiséget. Ezt nevezzük „big data”-nak, aminek a jelenéről és jövőjéről világszerte heves viták folynak, mert a mi és az utánunk következő generáció politikai kulcskérdése lesz. Ezek jobbára persze nem személyekhez kötődnek, a tech-gigavállalatok nem konkrétan „Kovács József” személyes szokásaira kíváncsiak, viszont ezek alapján csoportos viselkedési minták rajzolódnak ki a szolgáltató számára, amelyek különféle üzleti, politikai, marketing trendek felállításához teremtenek alapot, ennek megfelelően ezek az adatok így kerülnek felhasználásra és értékesítésre.
Vegyük a médiát is ide! A fentieken túl, mi a meglátása a koronavírusnak, mint info-kommunikációs tartalomnak az online térben való megjelenéséről?
A koronavírus az online média teljes csődje. A 21. századi online újságírás célja meglátásom szerint egyszerűen a kattintásvadászat lett. Ez azért van így mert a hirdetők kattintás-szám alapján fizetnek az újságnak. És ez addig így is marad, amíg hirdetésekből és nem adományokból üzemelnek a hírportálok. Például az Index, ami egy mérvadónak számító hírportál volt, már a kezdet kezdetén egy koronavírus-híradóvá degradálódott. Még az Origo sem ment ilyen messzire a migránsveszély tematizálásában. Bevallom, hírfüggő vagyok és nagyon szomorú voltam, hogy csak ez a téma, ráadásul hiszterizálás és félretájékoztatás folyik ez ügyben. Vajon miért kell címlapon szerepelnie, fotóval egy hírnek arról hogy Detroitban úgy megtelt egy halottasház, hogy székre kellett tenniük egy holttestet? Azért van szükség még tébolyultabb kattintás-vadászatra, mert a hirdetők óvatosabbak lettek a járvány miatt, és 1-1 kattintás jelenleg az újságoknak töredékét éri, mint 3 hónapja, természetes reakció tehát, hogy még ingerdúsabb és ezzel együtt sajnos semmitmondóbb cikkek készüljenek.
A koronavírus beépült a mindennapos hírfolyamba.
Jelenleg ez „A Hír”. Nem lesz ez mindig így. Szerintem nyárra meglesz a terápia, az év második felében pedig a vakcina. Amint a vakcina elérhető lesz, a koronavírus témája azonnal el fog tűnni az online médiából, hiszen az embereknek új impulzusok kellenek, amik eléggé felkorbácsolják az érzelmeiket, hogy kattintsanak.
Joó György – elemi.hu
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
