A (H)Őseink Útján Baráti Kör nemzeti zarándoklatot tartott a hét végén. A szombati napon megemlékező műsor keretében felavatták vitéz Molnár V. József emlékhelyét a szaknyéri haranglábnál. Több mint 400 tisztelő és barát érkezett a Kárpát-Haza minden részéből, hogy jelen lehessen az eseményen abban a kis őrségi faluban, ahol „Jóska bácsi” tavasztól őszig élt a saját maga és barátai által épített udvarházban. Megemlékeztek a tavaly elhunyt Magyar Örökség díjas néplélek-kutató, néprajzkutató, grafikusművész, számos könyv szerzője, 1956-os szabadságharcosra, a Történelmi Vitézi rend tagjára. A tanítóra, a barátra, a baráti kör szellemi vezetőjére – adta hírül Cserép Anikó, a helyszínről tudósítva.
Az emlékhely megálmodója Kovács-Hárs Klári, a baráti kör vezetője és a rendezvény szervezője, kivitelezője Huszár Andrea szobrászművész , fővédnöke Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere, díszvendége Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége elnöke volt.
„Hálából Istennek Molnár V. József a Kárpát-Haza tanítójáért” – áll az írás az emlékhely, a harangláb bejárata fölött.
A megemlékezés Szaknyér polgármestere, Hada Ibolya beszédével kezdődött, majd Huszár Gábor Szentgotthárd polgármestere mondta el gondolatait. Utóbbi kifejtette: „Jóska bácsi gondolatai nemcsak szűk körben hangzottak el, távolabb is sokan hallgatták”. Reményének adott hangot, hogy hamarosan elkészülhet a szobra is.
Huszár Andrea szobrászművész, az emlékhely megvalósítója Molnár V. Józsefet idézte:
a Kárpát-Hazát mint oszthatatlan egységet, a teremtő egy Istentől mi örök bérbe kaptuk és nekünk kell majd elszámolni minden négyzetcentiméterével. A magyar Szent Korona ennek az oszthatatlan egységnek a legfőbb közjogi méltósága volt, van és lesz a világ végezetéig. Isten adományát ember nem tudja semmissé tenni.
Huszár lélekhelynek nevezte a harangláb aljában elhelyezett emlékhelyet. Olyan helynek, ahol „Jóska bácsin keresztül a Jóistenhez tudunk fohászkodni”.
Patrubány Miklós arról beszélt, Molnár V. József a Magyarok Világszövetsége számára is többszörösen kiemelkedő személy volt, a nyugati székelységhez tartozónak mondta magát, míg ő a keleti székelységhez tartozik. „Csíksomlyó sokat jelentett Jóska bácsinak, ez a hely a magyarság összetartozásának tényleges helyévé vált. Ehhez Molnár V. József szellemisége, a zarándokútjai hozzájárultak. Molnár V. József elsősorban magyar néplélek-kutatóként él mindnyájunk tudatában”. Meglátása szerint ő volt az az ember, aki összekötötte a magyar embert a Kárpát-Hazával és a Szent Koronával. A magyar őstörténelemmel is foglalkozott. „Ő volt Bálint Sándorral együtt aki tudta, hogy Savariában, a mai Szombathelyen született Tours-i Szent Márton, aki nemcsak Magyarország, hanem máig Franciaország első számú védőszentje is. Hun és egyenesen magyar király volt Árpádék bejövetele előtt fél évezreddel. Hirdetnünk kell ezt, mert a magyarság igazi lényege nem ismerhető meg ősiségének ismerete nélkül” – szögezte le.
Arról is beszélt, hogy székely emberként Molnár V. József nemcsak a néplélek fürkészője, a gyermeklélek és a rajzok közötti kapcsolat feltárója, nemcsak a magyarság lelki és szellemi világának feltárója és ápolója, de harcias ember is volt. 2017-ben az akkori, „nemzeti konzultáció Trianonról” kezdeményezést Patrubányék együtt indították Molnár V. Józseffel, aki a kezdeményezés „fővédnöke volt”. Mint mondta: Trianont meg kell szüntetni! Trianon nemcsak a magyarság életének kulcsa, az emberiség létének a kulcsa. A magyarság lassan megfeledkezik az őt ért tragédiáról, ami túltesz Mohácson is. A mai nemzedék a nemzet összetartozásának ünnepévé teszi a nemzet legnagyobb szétszaggatásának napját, amely napjainkban is tovább tart. Értékelnünk kell Molnár V. József harci szellemét, aki a jó dolgot meglátta és felvállalta, amikor ezért börtön, nélkülözés és mellőzés járt.
Őt követte Kocsis István, „a tanártárs” beszéde. Ő kiemelte, minden közösségben tisztelték Molnár V. Józsefet. Szakrális királynak nevezte, trónus nélkül. Mert az utolsó Mátyás király volt, a többieknek nem volt trónusuk. Wass Albert és Nyírő József sok ilyen szakrális királyról ír.
„Különös tisztelet övezte Jóska bácsit, különös képességei voltak, ő tudta megmondani mi a legfontosabb, a világ legszerényebb embere volt” – fejtegette, kitérve Molnár V. József börtönéveire is. 1957-től 3 éven át fogva tartották politikai tevékenységei miatt. Arra törekedett, hogy a magyar nemzetet megmentse a nehéz helyzetekben.
„Jóska bácsi sok előadást tartott később, mert azt vallotta, hogy könyvekből nem lehet megtudni a valóságot, az iskolában nem tanulják azt ami legfontosabb” – tette hozzá, arra kérve a hallgatóságot, hogy személye felejthetetlen és örök példa maradjon számukra, maradjunk tanítványai életünk végéig, próbáljunk meg olyanok lenni, amilyen ő volt, szakrális király trónus nélkül. Próbáljunk méltó tanítványai lenni és őrizzük az emlékét , mindig köztünk van.
Az egyik leghűségesebb barát, szövetséges és bajtárs, Jelenczki István Magyar Örökség díjas filmrendező köszöntötte ezután az egybegyűlteket. Népek Krisztusának nevezte Magyarországot. A XX. századról beszélt, amely aljas működésében tagadta meg az Istent, az emberiséget, az embert.
„A magyar nemzet véghez vitte a legnagyobb csodát, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Dicsőség a hősöknek! Nem lehet elfelejteni 1956 csodáját, és nem szabad elfelejteni a kommunizmus bűneit. Mondd el a fiadnak, mondd el az unokádnak! Mint az első szerelem – vallja Fekete Pál a Népek Krisztusa Magyarország, 1956-os filmemben. Mert olyan volt számára az októberi 12-13 nap, mint az első szerelem. Fekete Pál bűne az volt, hogy békített a két fél között és a szovjetek nem bombázták szét Békéscsabát. A kádári diktatúra a békítőt életfogytiglanra ítélte, még a nyolcvanas években is rendőri megfigyelés alatt állt. A békítő a legnagyobb ellenség?” – kérdezte szónoklatában. Hozzátéve: „És mit mond Molnár V. József? Az egyetemistákkal vonulásról szólt; egyetlen nyitott ballonkabát voltunk, ez volt a magyar nemzet. Molnár V. József nemcsak írásaival, hanem fegyverrel is részt vett a csodában.”
Arról beszélt Jelenczki István, hogy ez a film volt az alapja a szoros barátságuknak. Együtt jártak azokra a helyekre a filmet levetíteni, ahol ő rendszeresen előadott. A vetítés utáni beszélgetésekben bajtársnak nevezte a filmrendezőt. Ez a barátság szoros munkakapcsolattá valósult. Molnár V. József a Szent Koronánál tett esküt, ami a Szent Koronáról készített film záróköve. 2007-ben betiltották a filmet. Ebben a filmben meghatározó tényeket mondott el a néplélekben élő Szent Korona jelentőségéről. Kitért arra is, 2006-ban az illegitim hatalom a forradalom 50. évfordulóján idegen hatalom segítségével verte le a dicsőséges forradalomra való megemlékezést.
Megtudtuk, hogy Molnár 2006-tól tíz éven át meghatározó résztvevője volt az Ima Magyarországért közös imának, amit dr. Papp Lajossal szervezett Jelenczki István. 2008-ban a Magyar Konzervatív Alapítvány megjelentette a Magyar Nemzetstratégia című könyvet, ez azonban nem érdekelte a hatalomra vágyó Fideszt.
A Magyar Művészeti Akadémián Jelenczki István laudációja után kapta meg Molnár V. József az MMA életműdíját.
„Soha nem szabad feledni, át kell adni a gyermekeknek, unokáknak, tovább az örökkévalóságnak. Meggyőződésem, hogy ehhez a cselekvő mindennapjainkat kitevő alapálláshoz kell visszatalálni és megtenni mindent, hogy ez legyen a szervezett élettér. Népek Krisztusa Magyarország” – zárta gondolatait Jelenczki István.
Ezután a katolikus pap és a református lelkésznő megáldotta az emlékhelyet.
Kovács Péter XVI. kerületi polgármester kitért arra, hogy Molnár V. József 2016-ban díszpolgári címet kapott, tavaly pedig a kerületben felavatták szobrát. Ő volt „a Kárpát Haza tanítója, aki járta az országot és tanított”.
„Ha kellően erősek vagyunk, akkor minden év október 22-én szerte a hazában tudunk állítani egy emlékhelyet. Akkor elmondhatjuk, hogy megtanultuk amit tanított nekünk Jóska bácsi és visszük tovább azt amit ő tanított nekünk” – mondta .
Chemez Farkas lovas zarándok, Mátraverebély-Szentkútra tartva szakította meg a békéért felajánlott zarándoklatát, hogy elmondja gondolatait. Beszélt a kis közösségekről, amelyekre szükség lehet, hogy átvészelhessük a nehéz időszakokat, amik jöhetnek, és „meg lehetne valósítani Jóska bácsi és Andrásfalvy Bertalan gondolatait”. Mint kifejtette, „Jóska bácsi beszélt arról, hogy a hagyományt nem őrizni kell, hanem a hagyományban élni kell. Andrásfalvy Bertalan úgy fogalmazott, hogy a néprajz a jövő tudománya. Sok nehézség van ebben, a vezetők nem segítenek, de az égiek segítségével talán ez is jobban alakulhat, és az eredeti krisztusi tanítások szerint élhetünk ezekben az új közösségekben, megjelenhet Jóska bácsi tanítása”.
A mostani lovas zarándoklat a kápolnáért zajlik, de a Budaházy-per még fogvatartottaiért is, akik nem terroristák, hanem családapák.
Kovács-Hárs Klári következett, aki elmondta, sokszor hallotta „Jóska bácsitól”, hogy amikor zarándokol az ember akkor kiszellőzteti a testét, amikor énekel , kiszellőzteti a lelkét .
Az Egyszólam együttes gyimesi furulyazenét játszott. Pitti Katalin operaénekes, Ilyés Szabó Anna székely mesemondó és népdalénekes, Ambrus Károly tárogatós és a gödi Búzaszem Iskola dudásai színesítették a megemlékezést. Őket Horváth Szilárd az M5 kulturális csatorna műsorvezetője, az iskola alapítója vezette a mikrofonhoz.
Horváth Szilárd lépett mikrofonhoz. Ő arról beszélt, a Búzaszem Iskola Jóska bácsi köpönyegéből bújt ki. A Magyar Hagyomány Műhelyében végeztek az első tanítók, ma 173 gyerek jár az iskolába, amit a szerves magyar műveltség köré építettek fel. Iskolavezetőként boldog, ahogyan a tanítóik is, ez feltétele annak, hogy a gyerekek és a szülők is boldogok legyenek. A mai oktatási rendszerben is lehet olyan iskolát csinálni, amiben az emberek boldogok. A tanulókat a magyar műveltségben nevelik, az óráik harmada javarészt művészeti óra, néptánc, népzene, kézművesség, ének. A Magyar Hagyomány Műhely megszűnt, de Jóska bácsi nyomdokán járva szeretnék Magyar Örökség néven újraindítani” – fejtegette.
A jövőről beszélt, arról, hogy eddig 400 gyerek fordult meg a kezeik között, akiknek átadták a Magyar Hagyomány Műhelyében tanultakat. Megpróbálják mindezt leírni, minél több vendéget fogadnak, hogy megmutassák mit csinálnak és engedélyeztetni akarják a magyar nemzetiségi iskola tantervét , ami furcsán hangzik. Mint fogalmazott: „Múlhatatlanul szükség van rá, nekik kell kézbe venni, a kis közösségeket építeni, láthatóan társadalmi igény van arra, amit csinálnak. Az iskola célja, hogy olyan gyerekeket neveljenek , akik majd a családjuk, a nemzetük és az egyház kovászai lesznek, akik az életünk kovászai lesznek.”
Horváth Szilárd reményét fejezte ki, hogy pár év múlva ennek a könyvtárnak az avatóján találkozhatnak ismét.
Rózsa Péter, „Jóska bácsi közeli barátja”, Virágoskútról érkezett a biogazdaságából és bemutatta a harci zászlót, majd arról is beszélt, hogy a madárnak szárnya van és szabadsága, nekünk meg sok-sok tennivalónk.
A rendezvény végén hangfelvételről bejátszották Molnár V. József hangját és kedvenc nótáját, amit a jelenlévők közösen énekeltek el. Díszőrséget adtak az 1956-os Magyar Nemzetőrség tagjai. Zárásul a résztvevők elénekelték a Himnuszt és a Szózatot.
Cserép Anikó tudósítása nyomán
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
