A Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda kedvezményes adóztatási rendszerrel csábítaná Magyarországra azokat a „digitális cégeket”, amelyeknél több mint 60 százalékban Európán kívüliek dolgoznak – derült ki a Kabinetiroda törvényjavaslatából. A minisztérium szerint a jogszabály célja, hogy „Magyarországra csábítsa a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését” – írta a 24.hu nyomán a Telex.
Ezen jogszabálytervezet úgy határoz, hogy a digitális társaságoknak minősülő cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól (nyilván ők vannak a leginkább rászorulva az ilyen kedvezményekre – a szerk.). Rogánék minisztériuma azonban nem érné be ennyivel. Miközben egy átlagos magyar fizetését a földbe adóztatják, addig a módosítás értelmében azok, akiket a digitális cégek munkaviszonyban foglalkoztatnak, valamint ezen társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket egy ún. „különleges közteherviselési hozzájárulással” (kükho) teljesíthetnék.
Az adó mértéke mindössze 9,5 százalék, ha az alkalmazott magánszemély nyugdíjas, harmadik állam állampolgára, vagy pedig EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide) polgáraként nem biztosított.
A teher viszont 15 százalék, ha az alkalmazott nem nyugdíjas, nem minősül harmadik állam állampolgárának, és EGT-államban biztosított.
Tehát, az idegennek még jóval kevesebbet is kell adóznia.
Ezen jelentős adókedvezményhez megkapásához mindössze annyira van szükség, hogy a cég megfelelő minősítéssel rendelkezzen. Azokból a legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-kből vagy részvénytársaságokból válhat digitális társaság, amelyek szerződést kötnek az illetékes hatósággal.
A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.
Nem is terveznek a magyar dolgozókkal
Ebbe az új rendszerbe azon cégek léphetnek be, melyekben jelentős többségben vannak a harmadik országból származó dolgozók. Ezt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy
a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot.
A Kabinetiroda szerint a kezdeményezésük azért remek, mert ez a társasági forma „elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét”.
A gyakorlatban ez valószínűleg úgy fog kinézni, hogy az eddig „home officeban” dolgozó indiai programozókat majd Magyarországra lehet importálni, ahol nem csak jelentős kedvezményeket, de akár szállást is kaphatnak. Mondjuk Bayer Nagy-Magyarország Parkjában.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
