A hét elején jelent meg a hír az MTI-n, hogy március 1-jei hatállyal, igazgatósági tagsága megtartása mellett lemondott a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságában betöltött elnöki tisztségéről Bogsch Erik. Az igazgatóság hétfői ülésén Vizi E. Szilveszter igazgatósági tagot választotta meg a testület elnökévé, helyettese pedig a szintén igazgatósági tag Pintérné Hardy Ilona lesz a 2024. március 1. és a társaság 2027-es közgyűlésig terjedő időszakra.
A Richter Gedeon Nyrt. Magyarország egyik legfontosabb gyógyszeripari vállalata, így egyáltalán nem mindegy, hogy kik is vezetik. Vegyük például az elnökhelyettest, Hardy Ilonát, akinek – igen hiányos – bemutatkozása is többet elárul, mint szeretné. E szerint ugyanis Hardy Ilona dr. jogi diplomát 1980-ban az ELTE-n szerezte, majd azt követően 1986-ig az Állami Fejlesztési Bankban dolgozott. 1987 és 1988 között a Budapest Bank kötvényforgalmazási osztályvezetőjeként, majd az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság vezetőjeként (1988-1990) vezető szerepe volt a hazai értékpapírpiac kialakításában, az értéktőzsde jogi, szabályozási és technikai feltételeinek megteremtésében. A Budapesti Értéktőzsde első ügyvezető igazgatója 1990 és 1992 között.
A Kádár-rendszer nem csak egyetemre engedte, de annak elvégzése után még befolyásos pozícióba is ültette, olyan helyre, ahová a jó kádereket szokás. Elsőre talán furcsának tűnhet, miért bíztak meg benne ennyire, ám, ha hozzávesszük azt, ami az életrajzából „kifelejtődött”, talán jobban megérthetjük a miérteket. Nos, nemes egyszerűséggel azért, mert egy volt közülük. Már középiskolában is KISZ-csúcstitkárként építette az internacionalista szocializmust.
Hardy Ilona később úgy beszél erről az időről, mint a nagy fejlődés korszakáról és szinte beleszédül, ha a csúcsról, a KISZ KB Vörös vándorzászlója harmadszori elnyerésének évében tekint vissza a kezdetre.
„Mehet hazafelé, segíthet otthon, a KISZ ott zsong a fejében. […] Hardy Ilona most negyedik osztályos gimnazista. Érettségi után jogi egyetemre készül. De kerüljön bárhová, tudja a KISZ-munkát nem hagyja abba, mert a KISZ szeretete nem helyhez, hanem emberhez kötött. A KISZ KB Vörös vándorzászlója ott marad, ahol harmadszor is kiérdemelték. De a tagok, akik megszerezték, százfelé mennek és magukkal visznek valamit a zászlószerzés lelkes szelleméből” – szemlézte a korabeli írásokat a Pesti Srácok.
A „Zászló – harmadszor is” című írás a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg 1974-ben. Már a mottója beszédes (és az ötvenes éveket idézi): „Ha a KISZ-titkár a munkájáról beszél, a KISZ-szervezetéről szól. Ha terveit említi, egy fiatal közösség jövőjét vázolja. Ha a múltat idézi, a tagok közös útját idézi.” Ugyanebben az évben Hardy a KISZ házilapjába, a Magyar Ifjúságba is bekerült.
Egyetemi évei alatt olyan befolyásos és elismert kommunistává vált, hogy már mások útját is képessé vált egyengetni. Erről a Demokrata így írt: „Jaksity karrierjét az apa mellett a dunaújvárosi Münnich Ferenc Gimnázium korábbi KISZ-csúcstitkára, később az ELTE KISZ vezetőségében is szerephez jutó Hardy Ilona is egyengette. A Pesti Srácok cikke szerint Hardy korábban Havas Péternek, az Állami Fejlesztési Bank igazgatójának személyi titkára is volt, ami mellett 1983-tól lehetőséget kapott arra, hogy a hazai értékpapírpiac megteremtésén dolgozzon. Ebbe vonta bele az akkor 23 éves Jaksityot, aki kora és tapasztalatlansága ellenére részt vehetett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megalapításában.
Hardy aztán fontos szerepet játszott a magyarországi kötvénypiac beindításában, a részvénypiac és a tőzsde kiépítésében. Mikor ez sikerült, a lelkes kommunista kiutazott Amerikába, ahol azonnal kapott egy egy éves ösztöndíjat. „Egy brancs maguk, ne is tagadja” – ahogy a mondás tartja.
A módszerváltáskor aztán beteljesült, amiért oly lelkesen harcolt: a tőzsde és a szabadpiac rászabadult Magyarországra, az országot a „privatizáció” jelszava alatt kifosztották, az egykori kommunisták pedig átmentették vagyonukat. A felelősségre vonás és az elszámoltatás elmaradt, Hardy pedig, a lelkes KISZ-csúcstitkár, a kommunisták megbízható kádere 1990-ben alig, hogy hazatért Amerikából, máris a Budapesti Értéktőzsde első ügyvezető igazgatója lett.
Ezt az időszakot Borvendég Zsuzsanna így írta le: „1972-ben született egy rendelet, amellyel lehetővé tették, hogy a külkereskedelmi vállalatok nyugaton cégeket alapítsanak. Vállalatalapítási láz indult el. 1968 előtt csak 14 magyar cég volt nyugaton, melyek természetesen titkosszolgálati fedőcégek voltak. Az 1980-as évek közepére 200 olyan magyar céget találhatunk már, mely a kapitalista világban működött. Offshore jellegű céghálózat épült ki a ’70-es, ’80-as évekre, pénzszivattyú, mely Magyarországról üzemszerűen lopta ki a pénzeket. Szovjet mintára alakult ki ez a rendszer is, melynek a fő célja az volt, hogy nyugati kommunista pártokat is pénzeljenek.
Az alapszisztéma a magyar külkereskedelmi vállalatokat uraló felső rétegnél megváltozott, hiszen egy idő után a beáramló pénzek már saját zsebre mentek; el lehetett tüntetni az offshore cégeknél a vagyont külföldön. Pontos számot nem tudunk, de hihetetlen mértékű csalás, lopás és sikkasztás zajlott, mai értéken számolva ezermilliárdok tűntek el.”
Ezek a folyamatok pedig úgy kapcsolódnak az MSZMP vagyonátmentéséhez, hogy az említett offshore cégekbe kimentett pénzek egy része visszatért, a kilopott pénzek érkeztek vissza nyugati tőkének álcázva. Ez a szűk tőkés elit az állami vagyon privatizációjában ennek segítségével részt tudott venni és tudott még nagyobb részt kihasítani a nemzeti vagyonból.
A forma változott, az internacionalizmus maradt
Dacára a kommunista múltjának (vagy éppen azért?) Hardy karrierje a ’90-es években is töretlenül ívelt felfelé. Tőzsdeigazgatóból ügyvéd lett, ami mellett az ÁVÜ igazgatótanácsának 1992-től 1994-ig, majd 1993 és 1996 között a Magyar Nemzeti Bank jegybanktanácsának, továbbá a Fővárosi Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány kuratóriumának tagja volt. Ezen kívül is volt számos rangos funkciója, mint tőzsdei választottbíró, a Befektetővédelmi Alap elnöke, a Monetáris Tanács tagja, de ami a legérdekesebb, 1997-ben a Magyar Atlanti Tanács alelnökévé választják.
Mi is az az Atlanti Tanács, és mi a célja? Röviden: egy, a globalisták érdekeit képviselő lobbiszervezet, melynek célja a nyugati világot irányító elit akaratának érvényesítése, nézetei és elképzelései elfogadhatóvá tétele. Vagy, ahogyan ők jellemzik magukat: „A Tanács jelenlegi tevékenysége az euró-atlanti elvek integrálását irányozza elő, melyek keretén belül gyakorlati kérdésekre összpontosít, megalapozott ismeretek és hiteles információk terjesztését célozza meg. A Magyar Atlanti Tanács elsődleges célja az atlanti együttműködés erősítése más tagállamokkal, nem elfelejtvén a magyar történelem folyamatosságát, hagyományait és kulturális sajátosságait.”
Feladata ezen belül, hogy:
– elősegítse az európai és észak-amerikai demokratikus országok együttműködését,
– terjessze a magyar társadalomban az alapvető európai értékeket és elveket,
– eszmei központként működjön minden hasonló elkötelezettségű szervezet összefogójaként,
– képviselje Magyarországot olyan nemzetközi fórumokon, melyek atlanti elkötelezettséggel bírnak,
– tájékoztatja a partner országokat Magyarország történelmi múltját és hagyományait illetően,
miközben elkötelezettséget vállal az euró-atlanti elvek mellett,
– ismertesse a partner országokkal Magyarország szerepét mind az európai közösségben, mind a
demokrata országok közösségében világszerte.
Tehát Hardy, aki korábban az internacionalizmust és a nemzetköziséget építette a vörös zászló alatt, most ugyanezt teszi a kék posztó égisze alatt, miközben kommunista múltjáról, és a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején játszott szerepéről nagylelkűen „megfeledkezve” emelik nevét piedesztálra a globalista médiumok, hiszen ő az „erős”, „sikeres”, „tehetséges” nő mintaképe.
Na, ez a KISZ-csúcstitkárból lett atlantista kapott most elnökhelyettesi széket Magyarország legnagyobb gyógyszeripari vállalatánál. Mert így működik a hálózat.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
