Egyre közismertebb a tény, hogy Magyarországon indiai busz- és kamionsofőröket fognak alkalmazni, erről nyíltan beszélnek maguk az érintettek is. Túl azon, hogy a vendégmunkások milyen hatást gyakorolnak a magyar dolgozók helyzetére, van egy másik aspektusa is, és erről kérdeztük Vidó Attilát, a Mi Hazánk rendvédelmi szakpolitikusát, ki korábban éveken át autós oktató is volt, így van sok tapasztalata a kérdéskörről.
Vidó úgy látja, nagyon nem mindegy, hogy olyan indiai vendégmunkásokat képeznek-e, aki már a saját országában szerzett jogosítványt vagy itt szerzi meg először. Tovább az sem mellékes, ha szerzett is otthon, milyen kategóriában. De a legfontosabb eltérés az eltérő „közlekedési kultúra” India és Magyarország között.
– Másként vezetnek és közlekednek Olaszországban, mint Ausztriában, de említhetem még Franciaországot vagy Romániát is. Nagyon lényeges, hogy ezeket a közlekedési szokásokat és maga a mentalitást, már gyermekkortól megszokják az emberek, és így, úgymond beléjük van rögződve, amit nem egyszerű megváltoztatni, ha külföldre mennek és ott kel közlekedni
– szögezte le.
– De nézzük meg azt az esetet, amikor valaki olyan országból érkezik ide, ahol baloldali közlekedés van! A baloldali közlekedésről elsőre mindenkinek Anglia jut eszébe, ám (talán meglepő módon) ezen kívül is számos olyan állam létezik, ahol a kormányt a kocsik jobb oldalára helyezték. Egész pontosan a világ országainak harmadában ez a megszokott közlekedési forma – fejtette ki.
Hozzáfűzte: ha megnézzük, mely országokból érkeznek ide vendégmunkások, például Banglades, India, Indonézia, Malajzia, Kenya, Mozambik, Pakisztán, Thaiföld, ezekben a balkézszabály az irányadó. Ha valaki vezetett már Angliában, tudja, hogy „egy kész rémálom” magyarként. Pláne buszt vagy teherautót.
– Ezen kívül arról is érdemes beszélni, hogy a fent említett országokban, nagyon más az úthálózat ill. az utak állapota. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ez nagyban befolyásolja pl. a sebességet. A túlzsúfolt városokban, ahol az utak is túlzsúfoltak és rossz minőségűek, ott pl. a járművek átlagsebessége is lényegesen kisebb, mint itthon. Pl. az indiai nagyvárosokban néha még a 20-30 kilométer/órával sem lehet menni, de gondolom, hogy erről már mindenki látott filmeket a televízióban. Viszont azt is érdemes tudni, hogy náluk, amikor van rá lehetőség, akkor nyomják ész nélkül a gázt, amit a járművük bír – folytatta.
– Nagyon lényeges még, hogy ezekben az országokban nincsenek olyan nagy mértékben és szigorúan szabályozva a közlekedési szabályok, mint nálunk, ezen kívül a meglévő szabályokat is finoman fogalmazva nagyon lazán értelmezik. Sok esetben a járművek kürtjének a hangossága a fő szabály. Jelzőlámpa is lényegesebben kevesebb helyen van és azt is sok esetben figyelmen kívül hagyják. Szóval és úgy összegezném az ottani közlekedési kultúrát, hogy őskáosz, ez így összességében hatalmas biztonsági kockázatot fog jelenteni a magyar emberek számára – nyomatékosította. Úgy látja tehát, hogy felelőtlenség gyorsított eljárásokban jogosítványokat osztogatni nekik, tovább, s ami a legfontosabb,
a magyar sofőröket kellene inkább megbecsülni.
(Kép: Illusztráció – CNN)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
