A főváros végleg elbukta a befuccsolt e-jegy-projektből származó több milliárd forintos veszteségét, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) csak az előleget és kamatait kapja vissza a német Scheidt&Bachmann (S&B) cégtől – írta a Népszava.
A budapesti e-jegy-rendszer története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, majd Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá Vitézy Dávid vezetésével a BBK. Az eredeti tervek szerint 2013-ban adták volna át, de hamar kiderült, hogy ez nem fog teljesülni, mivel a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt&Bachmann GmbH-val. Ezek után nem meglepő, hogy a 2018-ra tervezett átadásra sem készült el a rendszer, tekintve, hogy egyébként nem ez a a német cég főprofilja. A S&B GmbH-nak, csak a kapukat és a leolvasókat sikerült leszállítania, egyéb eszközök pedig sohasem jutottak el Budapestre, hanem azóta is egy távol-keleti raktárban porosodnak, míg a soha nem használt Deák téri kapukat most fogják elbontani, mivel meg kellett várni a per végét.
Tarlós még 2019-ben úgy igyekezett menteni a helyzetet, hogy azt mondta, legalább az eszközök megmaradnak majd, és azokat használhatja Budapest egy újabb projektben, sőt, a városvezetés büszkélkedett is vele, hogy elkészültek a beléptetőkapuk a Deák Ferenc téren, és a Boráros téri Hév-állomáson.
A Tarlós-féle vezetés mindvégig tagadta, hogy gond lenne a projekttel, csak akkor mondták fel a vállalkozói szerződést 2018-ban, amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést. Eredeti áron 91 millió eurós (akkori árfolyamon 27 milliárd forint) megbízást kapott S&B az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére. A cég a hét fázisból mindössze négyet teljesített, és a rendszer soha nem vált működőképessé.
A BKK 2021 szeptemberében nemzetközi választottbírósági eljárást indított az S&B ellen, több tételben összesen 45,5 millió eurót, plusz kamatokat követeltek a német cégtől. Ezzel párhuzamosan az S&B egy 24,4 millió eurós kárigénnyel élt, amit javarészt az állásidővel indokoltak. De térítést követeltek a leszállított és ki nem fizetett eszközök – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – ürügyén is.
A svájci elnökkel, valamint egy német és egy magyar taggal felálló választott bíróság miután megtekintette az iratokat, illetve az informatikai és jogi szakértőket meghallgatta tavaly ősszel, idén januárban egyezségi tárgyalásra hívta a feleket, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a bírók által meghatározott jogi és pénzügyi mezsgyén belül kellett egyezséget kötniük. A Népszava által megismert ítélet szerint a bírák kiindulópontként elfogadták a BKK jogi érvelését, miszerint az EBRD a szállító lejárt bankgaranciái miatt mondta fel a hitelszerződést, így a jelentősen elhúzódó, többször módosított beruházás finanszírozhatatlanná vált.
Az S&B-nek így vissza kell fizetnie az előlegbe kapott 3,8 millió eurót és kamatait, összesen 5,95 millió eurót, vagyis 2,3 milliárd forintot.
Viszont a BKK további sok milliárd forintos követeléseit (pl. késedelmi kötbér, elmaradt haszon és a projekt meghiúsulása miatti kár) már nem érezték indokoltnak. Sőt, a bíróság elnöke egyenesen kijelentette: a BKK „túlnyomórészt, majdnem kizárólag” saját magának köszönheti a történteket, mivel egy olyan céget bíztak meg a munkával, amely korábban soha nem végzett ilyen összetett feladatot. A bíróság egyértelműen arra az állásfoglalásra jutott, hogy a megbízó BKK-t terheli a felelősség amiatt, hogy a német cég nem rendelkezett a projekt megvalósításhoz szükséges szakmai képességgel. Ezt a mulasztást az sem oldja fel, hogy az EBRD elvárásai és a közbeszerzési szabályok szerint a legolcsóbb ajánlatot tevő pályázót kellett győztesként kihirdetni.
„Egy ilyen óriási léptékű projekt esetében a kudarc kockázatát nem lehet csak az egyik félre terhelni” – állapította meg a választott bíróság, amely a német cég BKK-val szembeni követeléséből annyit talált megalapozottnak, mint amennyit az S&B-nek meghiúsulási kötbérként a BKK felé kellett volna fizetnie. Így a felek végül úgy egyezte meg,
hogy az S&B nagyságrendileg csupán az előleget fizeti vissza kamatostól, a többi követelés pedig kiegyenlíti egymást.
Budapest így a hivatalosan leírt több mint 10 milliárdos veszteség jelentős részét menthetetlenül bukta a kudarcba fulladt e-jegy-projekten. A perbeli követelésnek alig tizedéhez jutottak végül hozzá. Városházi források szerint az eljárás végeredménye nagyjából megfelelt a főváros kezdeti várakozásainak, igaz, egyes részleteken ők is meglepődtek. Példának okáért azon, hogy
a bíróság kifizetendőnek minősítette azokat az eszközöket, amelyekről az S&B is elismerte, hogy soha nem is érkeztek meg Budapestre, és valahol a Távol-Keleten vannak egy raktárban.
„A főváros a szerződésbontás óta fut a pénze után és minden fillérnek örülni lehet, amit sikerült visszaszerezni. Ez volt a maximum, ami ebből a helyzetből kihozható. (…) Túl merészet álmodtak annak idején a BKK-nál, egy lépésből akarták a papír alapú jegyet digitális időalapú jegyre cserélni, ám ehhez nem volt meg a hatékonyan működő projektmenedzsment” – mondták az ügyet ismerő források a Népszavának.
A lap úgy tudja, a főváros tudomásul veszi a héten kihirdetett ítéletet, beletörődnek a veszteségbe, majd forrást keresnek egy ténylegesen megvalósítható, működő e-jegy-rendszerhez.
Kiemelt képünkön: próbaüzemre felállított beléptetőkapuk a Deák téri metróállomáson 2018 januárjában, a 2-es és 3-as metróvonalához vezető aluljáróban – Fotó: Jászai Csaba / MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
