Dócs Dávid, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke, parlamenti képviselője, írásbeli kérdést intézett Dr. Nagy István, agrárminiszterhez „Miért nem védik meg a magyar méz számára legalább a belső, hazai piacot?” címmel.
A politikus felhívta a figyelmet, hogy február 19-én este a Magyar Közlönyben megjelent egy, Orbán Viktor által jegyzett kormányhatározat, amely szerint mostantól ismét lehet ukrán mézet behozni a magyar piacra. Dócs ezzel kapcsolatban kijelentette:
a kormány ezzel ismét megszegte ígéretét és a magyar termelőkbe rúgott bele.
Majd rámutatott, a magyar termelőktől a kiváló minőségű vegyes virágmézet is legfeljebb 500-600 forintért veszik át, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor 300 forintért vásárolható meg kilogrammja.
Ezzel kapcsolatban a politikus a következő kérdéseket tette fel az agrárminiszternek:
- Miért engedi be a kormány az ukrán mézet a magyar piacra?
- Felmérték-e, hogy milyen hátrányok érik a hazai méhészeket a beömlő ukrán méznek
köszönhetően? - Miért nem védik meg a magyar méz számára legalább a belső, hazai piacot?
- Terveznek-e további kivételeket tenni az ukrán termékek behozatalával kapcsolatban?
Az alacsony árakért a kínai műméz a felelős
A minap megérkezett a mi hazánkos politikus kérdéseire az agrárminiszter válasza. Dr. Nagy István már a bevezetőben leszögezte, hogy a méhészek értékesítési gondjaikat elsősorban a Fidesz-kormány nagy barátjának, kommunista Kínának köszönhetik, ugyanis az ázsiai országból érkező „kétes eredetű műméz” az, amely lenyomja az árakat.
Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióba, ezért egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat. Az Európai Unióban süket fülekre találtunk a probléma felvetésekor
– írja a miniszter.
Nagy István azt állította, a magyar kormány „mindent megtett a méhészekért”. Itt említette többek között a méhészeti tevékenység adómentességét, valamint az állatjóléti támogatás bevezetését a méhészek számára. Hozzátette:
a hazai méhészek 5 éve kapnak méhegészségügyi válság támogatást, melyet 1 millió méhcsalád tulajdonos igényel évente, mértéke 1000 forint méhcsaládonként.
Emellett magyar kezdeményezésre változnak az uniós mézjelölési szabályok. A jövőben konkrétan fel kell majd tüntetni, hogy az üvegben milyen arányban mely országokból származó mézkeverék van. (Kérdés persze, hogy ezt az olyan maffiaállam, mint Ukrajna, vagy akár kommunista Kína, mennyiben fogja betartani? Különösképp az utóbbi, melynek feltett szándéka, hogy silány minőségű, olcsó termékeivel tönkretegye az európai gazdaságot – a szerk.)
Az agrárminiszter arra is kitért, hogy évek óta rendeznek marketingkampányokat a hazai mézfogyasztás növelése érdekében. „Mivel a döntés alapvetően a magyar vásárlók kezében van, most is arra kérjük a hazai fogyasztókat, legyenek tudatos vásárlók és vásároljanak közvetlenül a termelőktől magyar mézet” – tanácsolta a napról napra élő emberek sokaságának a politikus, aki azt is állította, „Magyarország a legelkötelezettebb és legaktívabb zászlóvivője az európai mézpiac rendbetételének”. Emlékeztetett, tavaly júniusban behozatali tilalmat vezettek be az Ukrajnából érkező mézre, amit a karácsonyi ünnepi főszezonban is tartottak.
Ennek februári visszavonásáról azt mondta, arra azért volt szükség, hogy a mézpiac ne omoljon össze. Mint fogalmazott: „A méhészágazattól februárban olyan jelzéseket kaptunk, hogy a vegyes méz elfogyott, illetve az adott piaci áron nem elérhető. A tilalmi intézkedést azért vontuk vissza, hogy a mézágazat ne omoljon össze, a kereskedők pedig az exportszerződéseiket teljesíteni tudják annak érdekében, hogy ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból.”
Nagy István szerint, ha ezt nem teszik meg, a nyugati kereskedelmi partnerek innentől kezdve Szlovákiából, Romániából vagy Szlovéniából jutnának hozzá az ukrán mézhez, hiszen hazánkon kívül senki nem tiltotta azok behozatalát. Ez pedig „a magyar méhészeti ágazat teljes összeomlásához vezetne”, hiszen akkor már senki sem szerződne magyar partnerekkel. Az agrárminiszter úgy érvelt, az „intézkedésnek nincs belső piaci hatása, az kizárólag a magyar mézágazat jövőjének megmentését szolgálja”.
Jó kérdés persze, hogy ha a kormány is látja és érzékeli, hogy a „kétes eredetű”, kínai hamisméz az, amely tönkreteszi az európai termelőket, akkor mégis miért nem lépnek fel a kommunista ország importja ellen (sem)?
Fotó: MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
