Az elmúlt hetek világosan bizonyították, az évszázadok alatt semmi érdemi változás nem történt, az emberek jelentős többségének a véleményét a mai napig a fősodratú média alakítja. Hiába ismerik fel egyre többen az irányított média hazug és manipulatív mivoltát, ha annak parancsára még mindig százezrek mozdulnak meg.
Ezek az emberek annyi csalódást éltek már meg, hogy szabályosan áhítoznak egy megváltó iránt, aki végre véget vet ennek az egésznek, amelyben 1945 óta élnünk kell. A változást akarják, ám a radikalizmustól félnek, hiszen beléjük lett nevelve, hogy az mindennél, még a korrupt, nemzetvesztő rendszereknél is rosszabb. Vágynak a változásra, ám nincs gyomruk tenni érte. És ez ezen tömegek legnagyobb tragédiája, hiszen képtelenek felismerni, hogy az ilyen begyepesedett, belterjes rezsimeket csakis radikális eszközökkel lehet kisöpörni, amelyre azonban ők sohasem vetemednének. A radikalizmust nem veszi be a gyomruk, annál még egy illúzió kergetése is kívánatosabb. Ezért inkább hiszik el a hamis próféták közhelypuffogtatásait és üres lózungjait, hiszen addig se lépik át a szalonképesség vörös vonalát. Ezen tömegek mindig beleszaladnak az újabb pofonokba, melyek után felállva már követik is a soron következő álmessiást. Vágyvezérelt gondolkodásmódjuk még a realitást is felülírja, így aztán hajlamosak bárkit vakon követni, akire az irányított média rámutat. Jó játék, amit milliók játszanak 1990 óta, és a jelek szerint egyáltalán nem unják.
Madarat tolláról, embert barátjáról
Amikor a magyar népben még volt bölcsesség, igen tanulságos közmondások születtek. Ezek közé tartozik a fentebb idézett is, hiszen kevés dolog árul el többet egy emberről, mint hogy kikkel hajlandó közösséget vállalni. Az új „megváltó”, Magyar Péter esetében például elég lenne csak azt megnézni, milyen díszes társasággal vette magát körbe, és kis gondolkodás után máris joggal merülhetne fel a kérdés: tényleg megérdemli ez az ember a bizalmunkat?
Kezdjük mindjárt az ügyvédjével, akivel besétáltak az ügyészségre, hogy megkezdjék a „rendszerváltást”. Az irányított média azonnal szenzációként tárgyalta, hogy Varga Judit volt férje olyan bizonyítékokat mutatott be, melyek (súlyosságukban) legfeljebb a töredékét jelentik annak, amit évekkel ezelőtt a Mi Hazánk Mozgalom feltárt, a média pedig elhallgatott. Arról viszont nem írtak, hogy mégis ki az a bizonyos Bárándy Péter, aki elkísérte Magyar Pétert.
Nos, ha megnézzük nem csak őt, hanem az egész családját, akkor itt bizony egy generációkon átívelő baloldali, internacionalista elköteleződést látunk. Bárándy apja még a kommunizmusban az állmbiztonsági szervekkel dolgozott együtt, ő maga pedig még ennél is feljebb jutott, hiszen 2002 és 2004 között, az MSZP-SZDSZ kormány idején igazságügyi miniszter volt. Fia pedig MSZP-s képviselő. De Bárándy Péter védte azt a Schöntal Henriket is, aki a brókerbotrányba bukott bele. A hatalmat átmentő hálózat ékes példája az egész családfa, mely a Kádár-érában épp úgy élte világát, mint az elsikkasztott rendszerváltást követően. Derék ügyvéd úr pont olyan embernek tűnik, akivel aztán lehet rendszert váltani. Csak ne lepődjünk meg, ha a „rendszerváltás” után még mindig ugyanazokat találjuk az összes gazdasági és kulturális kulcspozícióba, mint annak előtte…
De az is érdekes, mely politikusok álltak egyből Magyar Péter mellé, mikor meghirdette a „nemzeti menettel” egybekötött demonstrációját. A vadliberális Juhász Péter mellett feltűnt a parlamentben is mindenhol nácikat vizionáló udvari majom, Tordai Bence, a Párbeszéd nevezetű piócapárt képviselője. Illetve az a Márki-Zay Péter, aki korábban Magyar mentális állapotának kérdését annyival zárta le, hogy nem az érdekli az embereket, hogy Varga Judit exférje normális-e vagy sem. A jelek szerint őt sem zavarja, ha esetleg be kell állni egy nárcisztikus szociopata mögé. Mondjuk, látva az elmúlt pár évben bemutatott produkcióit…
Globalistákkal, szélsőliberálisokkal és idegenszívűekkel épül a „nemzeti” ellenállás
Magyar Péter kommunikációjában egyszerre képviseli a „harmadikutat”, a „nemzetet” és az „ideológiamentességet”. És, hogy ez milyen embereknek hívószó? Hát, ha megnézzük, kik szólaltak fel a legutóbbi tüntetésén, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy a globalistáknak, a szélsőliberálisoknak, illetve azon tipikus elemeknek, akikről annak idején Budapest a gúnynevét kapta.
Hisz volt itt mindenki, a „szerelem okán” Svájcba vándorolt, tesztoszteronját hátrahagyó „egyszerű civil”, aki szerint Nyugaton létezik egészséges versenyen alapuló többpártrendszer, jogállamiság és jogbiztonság.
Azon a Nyugaton, ahol a színes palettán felkínált pártok valamennyi lényeges kérdésben ugyanazt képviselik, s ha egy valódi rendszerellenes párt tűnik fel a színen, mint pl. Németországban az AfD, akkor azonnal összezárnak. Ez ám az egészséges verseny! Jogbiztonság? Milyen jogbiztonságról beszélünk, ahol nem elég, hogy a betörőtől nem védheti meg magát az ember. Sőt, még őt viszik el „gyűlöletbeszéd” címén, ha bárkit, aki nem fehér és normális, bírálni merészel, vagy nem hajlandó a nőnek öltözött elmebetegekre nőként tekinteni?
Az esemény felkonferálója és házigazdája(?) egy műsorvezető volt, Péter Petra, aki viszonylag kevéssé ismert, legalábbis politikai beállítottságát illetően, ám az mindennél beszédesebb, hogy azon a globalista RTL-en kapott műsort, ahova tisztességes, nemzeti érzelmű magyar be se teheti a lábát.
Péter Petra
Péter Petrának jutott aztán a megtisztelő feladat, hogy újra és újra a színpadra lépve átadja a szereplés lehetőségét Budapest krémjének. Előbb a cigányzenész Caramelnek, aki tovább emelte a Magyar Péter féle rendezvény „nemzeti” színvonalát, kiváltképp az amerikai zászlós baseballsapkájával.
Utána Rost Andrea is énekelt az egybegyűlteknek, igaz, ezúttal nem jiddisül, zsidó dalokat, mint korábban a Mazsihisz sokadik holokausztmegemlékezésén. Most azt bizonyította, a magyar nyelv is elég jól ment neki. Majd Bálint András is szavalt egyet. Az a Bálint András, aki – a többiekhez hasonlóan – igen jól elvolt a kommunista diktatúra éveiben is, 1985-ben még a Radnóti Miklós Színház igazgatói székét is megkapta, amit aztán korszakokon át, egészen 2016-ig meg is tarthatott, mielőtt onnan ment nyugdíjba. Az egykori vérliberális az MSZP-SZDSZ után most Magyar Péter és az „ideológia mentes nemzeti oldal” lelkes támogatója. Sőt, igen büszke nagyapjára is, akit még Bleyer Zoltánnak hívtak születésekor. A nagypapa a nemzetellenes Demokratia szabadkőműves páholyban tevékenykedett annak idején, s mintegy „szabadkőműves mestermunkájaként” tervezte meg a nagyváradi László király páholy páholyházát 1901-ben.
Örömmel találkoznék nagypapámmal; kíváncsi lennék, hogyan csinálta. Szabadkőműves volt, européer, írt egy nagy könyvet a Loire menti kastélyokról, érdekes figura lehetett
– nyilatkozta annakidején Bleyerről az unoka, aki kétségkívül hasonló elveket vall. Kivel mással lehetne egy szabad, magyar, polgári országot építeni, mint egy „européer” szabadkőművessel. Vagy mondjuk az iszonyat független szigetszentmiklósi polgármesterrel, aki 2019-ben még a moslékkoalíció jelöltjeként ült székébe. Ma már ő is Magyar Péterben látja a messiást.
Kellenek ennél hitelesebb arcok? Ha igen, itt van Nagy Ervin és NoÁr, akik eddig sem hiányozhattak semmilyen szélsőliberális megmozdulásról. Most ők is felfedezték magukban a „nemzeti konzervatívot”, az „ideológiamentes polgárt”, akik nem, hogy most ismerték meg a „haza” fogalmát, de mindjárt együtt is építenék azt mindenkivel. Kéz a kézben.
Úgy tudom, kóservacsora ezúttal nem volt, ám ahogy a Spinoza házi kanosszajárásból megtudtuk, David Pressman lobbista helytartó már – közvetítőkön keresztül – felvette a kapcsolatot Magyar Péterrel, így ami késik, nem múlik. Gyöngyösi helyére majd beülhet, a Jobbik-elnök már úgyis teljesen lejáratta magát és 1 százalékos pártját, rá nincs többé szüksége a globalistáknak.
NoÁr nem kapott, vagy lehet, nem is kért szót. Ő csendben nézte a tömegben a tüntetést, csak úgy, mint a Zsidó Kiválóságok Házának büszke „lakója”, a szélsőliberális Bródy János.
Nem undorodik tőlük
Magyar Péternek igen erős gyomra van, ezt már akkor bizonyította, mikor még a fideszes legfelsőbb körökhöz dörgölőzött. Mióta azonban kiesett a pikszisből, barátait is globalistákra, és a belpesti csőcselékre kulturális élet meghatározó alakjaira cserélte. Egy átlag fideszes számára ez meglepőnek tűnhet, de mi, akik tudjuk, hogy a szalonjobb és a nyíltan nemzetellenes oldal között nincs igazán érdemi különbség, aligha lepődünk meg azon, hogy ha valaki az egyik oldalon kegyvesztett lesz, az gond nélkül átpártol a korábbi „ellenséghez”, ahol szívesen látják. Mert hívhatják magukat akárhogy, ezek ugyanazok.
És ez az ékes bizonyítéka annak is, hogy Magyar Péter semmiféle harmadikutat nem hozott létre. Nem is tudott volna, hisz azt már 2018-ban megcsinálta a Mi Hazánk. Varga Judit volt férje egyszerűen odaállt a globalistákhoz, átvette jelszavaikat, magához ölelte vezéralakjaikat, és az ő médiájuk is kebelére ölelte a kiugrott fideszest. Magyar sikere csak abban rejlik, hogy több százezer hiszékeny embert sikerült megtévesztenie. Kérdés, lendülete meddig tart ki?
Gyebnár Dávid
Kiemelt kép forrása: 24.hu, fotó: Szajki Bálint
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
