Bejegyzést tett közzé a Munkásőr emléktársaság a hozzájuk köthető Ellenforradalom 1956 nevű Facebook-oldalon. Ebből kiderült, hogy az 1989-ben egyébként feloszlatott munkásőrség szerint nem az a kérdés, szabad-e nácikat verni.
„A valódi kérdést senki sem tette még fel: Miért léteznek egyáltalán nácik?” – állapítja meg a magasröptűnek nem nevezhető gondolatsorban az oldal szerkesztője. Ezután a portál, melyen egy Sej László nevű férfi rendszeresen tesz közzé aláírásával bejegyzéseket, hozzáteszi, hogy
„Ha pedig léteznek, akkor ne csodálkozzanak azon, hogy alkalom adtán néhány hatvankilós „nembináris” fiataltól megkapják azt, amit a magyar hatóságoktól kellene megkapniuk”
Erős mondatok, melyek egy nyilvánvalóan erőszakos bűncselekményt igyekeznek nem csak mentegetni, de egyenesen legitimálni, sőt, a hatóságoktól elvárni. Korábban a szintén szélsőbaloldali Mérce tett közzé cikket hasonló gondolatokkal. Mint a bejegyzésből megtudjuk, „Kádár alatt meg is kapták volna” ezt a verést. Valóban, sokunk szülei, nagyszülei emlékeznek még azokra a verésekre. Bejegyzésükkel egyébként a tavaly februári antifa-ügy egyik vádlottja mellett álltak ki, akit nemrég adtak ki a német hatóságok Magyarországnak.
A hatóságok rendszeresen félrenéznek a szélsőbaloldallal szemben
A Magyar Jelen foglalkozott idehaza talán a legtöbbet az elmúlt hónapokban azzal a jelenséggel, miszerint a magyar hatóságok rendre elnézően bánnak a szélsőbaloldali szervezetek tevékenységével szemben. Az alkotmányos rend megváltoztatását hirdető Fáklya mozgalom sarló-kalapácsos plakátjai még mindig láthatóak Józsefvárosban, az ügyben érkezett feljelentésről a rendőrség pedig lapunknak többszöri megkeresés ellenére sem adott tájékoztatást.
Bendő elvtárs szolgálatra jelentkezett. Pontosabban ügyeletre
A rendőrség folyamatosan engedélyezi közterületen a szélsőbaloldali, kommunista diktatúrára való megemlékezéseket, miközben a törvény, amely alapján a Becsület Napját évről évre betiltják, elméletileg ezekre a rendezvényekre ugyanúgy vonatkozna.
„A Budapesti Rendőr-főkapitányság a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényben nevesített tiltó ok hiányában a gyűlést tudomásul vette”
– írta a rendőrség lapunknak még márciusban. Vagyis az ezreket legyilkoló, százezreket nyomorba taszító Tanácsköztársaság kikiáltásának 105. évfordulójára vörös csillaggal, a jogszabályban feloszlatott Munkásőrség egyenruhájában tartott megemlékezés kapcsán nem találtak tiltó okot. Később ezt a fideszes Rétvári Bence államtitkár is megerősítette.
A Mi Hazánk Mozgalom kőbányai politikusának szánt fenyegetés a mai napig elérhető
Fenyegető hangvételű bejegyzések a munkásőrséghez köthető oldalon
Az elmúlt években az Ellenforradalom 1956 nevű Facebook-oldal rendszeresen tett közzé fotókat vagy akár személyes adatokat is jobboldali politikusokról, nacionalista aktivistákról, újságírókról. Így pedig célponttá teszik ezeket a személyeket, akiknek az adatait megosztják, a hazainál jóval erősebb nyugati antifa előtt. Akik mint láttuk, sunyi módszereikkel képesek akár súlyos sérüléseket okozó támadásokat is szervezni Budapesten. Ezek a bejegyzéseik pedig
súlyos kérdéseket vetnek fel annak tükrében, hogy éppen „nácik” agyonverésének a legitimitásán merengenek.
A jobboldali tartalmakat rendre törlő Meta felületei egyébként semmi kivetnivalót nem látnak ezekben a fenyegető hangvételű bejegyzésekben. Természetesen az oldal szerkesztői az életben már messze nem ennyire bátrak. A már említett márciusi, újpesti megemlékezésükön annak helyszínére csak akkor mertek odasétálni, amikor a rendőrség arrébb tessékelte a Betyársereg tagjait. Más esetekben is büszkén tették közzé, hogy a rendőrséghez fordultak vélelmezéseik miatt.
Sej László és munkásőrei tisztes távolságból várták meg, hogy a rendőrök elküldjék a Betyársereg tagjait
Most persze mosolyoghatunk a látszatra félbolond munkásőrökön és a 30 kilós „nembináris”, valójában nem normális elvtársakon. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy minden hatósági támogatást és közösségi médiás lehetőséget megkapnak ahhoz, hogy a jövő generációira ők tudjanak hatni.
