Idén is megtartották a hagyományos medveárnyék észlelést a Fővárosi Állat- és Növénykertben, írja közleményében az Állatkert. Balu, a tizenkét esztendős barna medve végül meglátta az árnyékát. Ez a népi időjóslás szerint azt jelentené, hogy a tél még sokáig fog tartani. Bár nem tudjuk, hogy Balu számításba vette-e a klímaváltozást.
Medveárnyék észlelést tartottak vasárnap délelőtt a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Sok gyermek és felnőtt várta, hogy Balu, a tizenkét esztendős barna medve előjöjjön a barlangjából. Az állat az elmúlt napokban a szokásosnál kissé szégyenlősebb volt, így a gondozók arra is fel voltak kiszülve, hogy az ajtó nyitása után még hosszú percek, akár egy negyedóra is eltelhet, amíg az állat kicammog a kifutóra. Végül azonban nem kellett sokat várni, Balu fürgén jött elő az állatkerti Nagyszikla oldalában található belső férőhelyéből. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a gondozók előzőleg finomságokat és különféle játékokat készítettek be a medvének a kifutó különböző pontjaira.
Bár az első percekben még nem látszott Balu árnyéka, hiszen a nap épp csak előbújt a Nagyszikla mögül, nem sokkal később azonban már jól kirajzolódott, így a medveárnyék észlelés azzal az eredménnyel zárult, hogy a medve végül meglátta az árnyékát.
A népi megfigyelések szerint ez azt jelenti, hogy bár a mai napon szép idő volt, ez hamarosan megváltozik, és a tél még sokáig fog tartani.
A múltban az emberek emlékezetében megőrződött népi megfigyelések alapján próbálták egy-egy hosszabb időszak jellemző időjárását előre jelezni. Általában egy-egy, vagy néhány jeles nap (Medárd napja, Luca napja stb.) időjárása alapján következtettek. Hagyományosan az ilyen jeles napok közé tartozik február másodika (Gyertyaszentelő Boldogasszony napja) is, de a néphit ezt összekapcsolta a medvékkel is. Ezért a mondás úgy tartja, ha ezen a napon a medve meglátja az árnyékát, az hosszú telet ígér, ha viszont nincs árnyéka, mert borús az idő, a tél már nem tart sokáig.
Az Állatkertben az elmúlt években rendszeresen tartottak medveárnyék észlelést, és természetesen azt is vizsgálták, hogy mennyire válik be az ez alapján történő előrejelzés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak kicsit jobb az arány, mintha pénzérme feldobásával tippelnének. A múltban persze elképzelhető, hogy nagyobb volt a népi időjóslás megbízhatósága, de nagy a valószínűsége annak, hogy azok az időjárási trendek, amelyek korábban hosszú időn át jellemzők lehettek, s amelyeken a népi megfigyelések is alapultak, a globális klímaváltozás nyomán jelentősen megváltoztak.
Forrás: index
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
