Miért nem lehet a fele magyar a labdarúgó „Nemzeti Bajnokságban”, hogy válogatottunkba is nagyobb merítés legyen, avagy miért szavazták le az 50%-os magyar kvótára kötelező javaslatunkat? – ezzel a címmel nyújtottam be írásbeli kérdést – írja Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője az X-en.
– A tettek és a szavak közti ellentmondásra világítottak rá a Nemzeti Sportban megjelent mondatai: „Alig várom, hogy beálljon az az állapot, amikor a magyar élvonalban, nemcsak az NB II-ben, hanem a magyar első osztályban is a tíz mezőnyjátékosból legalább öt magyar. Ma már látom az akadémiákról kikerülő srácokban azt a tehetséget és képességet, hogy legalább tizenkét magyar csapat mezőnyjátékosainak a felét ki lehet állítani ezekből a magyarokból. És nem tesszük.” Pedig megtehetnék, tálcán kínáltuk javaslatunkat, melyet kétszer is lesöpörtek az Országgyűlésben – fogalmaz írásbeli kérdésében.
– A hazai csapatsportbajnokságokban 50%-os magyar kvóta bevezetése érdekében azért nyújtott be országgyűlési határozati javaslatot (majd a sporttörvényhez módosító javaslatot) a Mi Hazánk Mozgalom, hogy a sportban is elburjánzott külföldi vendégmunkások dömpingje helyett garantáljuk a magyar sportolók szereplését a magyar adófizetői pénzből is megrendezett bajnokságokban, a befizetett adókból épített sportlétesítményekben, az utánpótlásnak több lehetőséget biztosítva, a válogatott csapataink színvonalát is emelve. Mert ha a magyaroknak nem adnak nagyobb számban játéklehetőséget a magyar bajnokságban, akkor a válogatottba is kisebb merítés lesz, tehát aki a magyar kvótát ellenzi, az pl. a nemzeti tizenegy sikerét gátolja a labdarúgásban, ami pedig elkelne… – folytatja.
– Csapatsportjaink döntő többségében korlátozás nélkül alkalmazhatóak külföldi, sőt Európai Unión kívülről érkező sportolók. Ezzel szemben pl. Románia két éve bevezette a hazai kvótát a csapatsportokban. Sajnos Magyarországon viszont jelenleg több olyan sportklub működik, melynek játékosai között alig találni hazait. Sőt olyan mérkőzések is voltak magyar bajnokságokban, ahol egyetlen magyar játékos sem lépett pályára. Pedig nem is olyan jók a külföldiek: bár kevés esélyt kapnak a magyarok, a labdarúgó gólkirály az elmúlt öt szezonban mégis magyar játékos volt.
Szükségesnek tartjuk tehát, hogy szabályozott legyen a magyar sportolók aránya a magyar bajnokságokban, erősítve ezzel a nemzeti jelleget és a magyar utánpótlásképzést is. Nincs arról szó, hogy külföldi ne szerepelhessen, de a pályán tartózkodó magyar állampolgárok minimális számarányát 50%-ban javasoljuk meghatározni.
Hamis az a kormányzati kifogás, hogy ezt pl. az EU nem engedi, hiszen jelenleg is vannak régóta működő szabályozások, pl. a Magyar Röplabda Szövetség: férfiaknál 50%-os, nőknél 33%-os magyar kvótát ír elő, a Magyar Kosárlabda Szövetség 20%-ot, de a legnézettebb labdarúgás és kézilabda terén nincs semmilyen kvóta. Itt az ideje! – részletezi.
Mint írja, álságos az a kormányzati kifogás is, hogy a politika ne szóljon bele, miközben politikusaik megszállták a sportszervezeteket, ahogy azt a Mi Hazánk Sportkabinetje összegyűjtötte:
Az FTC elnöke: Kubatov Gábor
Az MTK elnöke: Deutsch Tamás
A Sportegyesületek Országos Szövetségének elnöke: Deutsch Tamás
A MOB alelnöke: Deutsch Tamás
A Magyar Paralimpiai Bizottság alelnöke: Deutsch Tamás
A BVSC elnöke: Szatmáry Kristóf ogy. képviselő
A Budapesti Honvéd Sportegyesület elnöke: Simicskó István ogy. képviselő
A Puskás Akadémia elnöke: Mészáros Lőrinc
A Magyar Birkózó Szövetség elnöke: Németh Szilárd Fidesz-alelnök
A Magyar Tenisz Szövetség elnöke: Lázár János
A Magyar Vívó Szövetség elnöke: Csampa Zsolt volt fideszes ogy. képviselő (még képviselőként lett elnök)
A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke: Kósa Lajos Fidesz-alelnök
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke: Schmidt Gábor sportért felelős helyettes államtitkár (ami különösen összeférhetetlen).
