Vannak, akik számára az óraátállítás csak egy egyszerű művelet, mely után el is felejtik az egészet fél évig. Másoknak viszont egy bosszantó jelenség, mely után napokig alvászavarokkal küzdenek, fáradékonyabbak a kelleténél, de a fejfájás, nyomottság, fáradtság érzése sem ritka. Kevesen tudják azonban, hogy valójában milyen hatással is van szervezetünkre, ha „ugrunk egy órát”.
A mai, modern világunkban viszonylag kevesen tehetik meg azt, hogy kialakítanak egy rendszert az életükben, és aszerint élnek. Így biológiai óránk már amúgy is igen kemény viszontagságoknak van kitéve, amire az óraátállítás csak rátesz egy lapáttal. A rendszertelen, felborult életvitelnek hosszútávon pedig igen komoly egészségügyi következményei lehetnek.
Már rövidtávon érződik a hatása
Testünk „belső órája” szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, a nap folyamán változnak például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Legnagyobb mennyiségben hat és kilenc óra között vannak jelen a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk. A belső órára a nap járásának, a napsütésnek, valamint az éjszaka és nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása, utóbbi hatással van a melatonintermelésre is, a szervezet az alvást szabályozó hormont sötétben termeli.
Ezen óra esetében már kismértékű ingadozás is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, ami hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Ilyenkor felléphetnek alvászavarok, fáradtság, de nem ritka a depresszív hangulat, a letörtség, ingerlékenység se, sokaknál csökken a koncentrációs képesség, ahogyan a panaszok között szerepel a szívfrekvencia ingadozása is. Van, akinél ez 4-5 napig tart, de akadnak olyanok is, akik kifejezetten érzékenyek az ilyen változásokra, számukra akár két teljes hétbe is beletelhet, míg alkalmazkodnak az óraátállításhoz.
Németországi statisztikák szerint a teljes lakosság 8,5-12 százalékánál olyan súlyosak ezek a tünetek, hogy orvoshoz is fordulnak panaszaikkal. Többeknek altatókra vagy antidepresszánsokra van szükségük. Az óraátállítás utáni napokban bizonyítottan emelkedik a közlekedési és munkahelyi balesetek száma is. Több gazdálkodó megfigyelte, hogy az állataikra is hatással van az óra átállítása, nekik sem könnyű igazodni a napirend változásaihoz.
Szociális jetlag
A fogalom lényegében azt a különbséget jelöli, amely a testünk természetes igényeinek megfelelő ébredés ideje és az ébresztőórára felkelés ideje között fennáll. A jelenség különösen a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében jelentkezik hangsúlyosan, de általánosságban elmondható, hogy az iparosodott országok lakosságának 80 százaléka szenved valamilyen fokú szociális jetlagtól, ezáltal alváshiánytól. Ez lényegében egy „krónikus stresszfaktor”, amely olyan egyéb egészségügyi problémák kialakulásával és súlyosbodásával áll kapcsolatban, mint a dohány-, az alkohol- és a koffeinfüggőség, az elhízás, a metabolikus szindróma és a depresszió.
Hosszútávú hatások
Sokan csak legyintenek az óraátállítás következtében fellépő problémákra, mondván, pár nap, és túl vagyunk rajta. Attól eltekintve, hogy egy autóbalesetet mondjuk nem pár nap kiheverni, az óraátállításnak hosszútávú káros hatásai is lehetnek, melyet egyre több tanulmány vizsgál. Ezek közül csak egyik a korábban említett „szociális jetlag”, mely erősítheti, vagy segítheti függőségek kialakítását. Az alvásritmus megzavarása és a fokozott stressz növeli ugyanis növeli a szívroham és a stroke kockázatát.
Nem véletlen, hogy pl. a British Sleep Society alváskutatókból álló csoportja állásfoglalást tett közzé, amelyben az Egyesült Királyság kormányát az évi kétszeri óraátállítás eltörlésére szólítja fel.
Értelme sincs
Annak idején, mikor kitalálták az óraátállítást, annak szükségszerűségét gazdasági okokkal indokolták. Mára azonban az energia, amit állítólag megspórolunk, kevesebb, mint 1 százalékos, vagyis lényegében kimutathatatlan. Ezek ismeretében joggal merülhet fel a kérdés, hogy mégis mi szükségünk van az óraátállításra, mikor nem elég, hogy semmiféle előnyünk nem származik belőle, de az emberek jelentős többségének átmeneti kellemetlenséget okoz, sokaknál pedig egyenesen növeli bizonyos betegségek kockázatát? Egy teljesen értelmét vesztett szokásról van szó, amit egyszerűen el kellene törölni.
„De melyik maradjon?” – tehetjük fel a kérdést, amire magyar szemszögből egyértelműen azt a választ kell adjuk, hogy a nyári időszámítás az, amit meg kellene tartanunk. Egyfelől, a reggeli világosság, amivel érvelni szoktak a téli mellett, egyrészt igen rövid ideig érezhető, másrészt, legyünk őszinték, ha hajnalban fel kell kelnünk, és munkába kell menjünk, teljesen mindegy, hogy sötét van-e vagy világos, úgyis nyűgösek vagyunk és fázunk. Éjszakás műszakból pedig kifejezetten demotiváló világosban hazaérni. Ahogyan az is igen lehangoló, mikor azt látjuk, hogy alig van délután 3 óra, de a nap már lenyugvóban, délután 4-kor pedig olyan sötét van, mintha este 8 óra lenne. Spanyolországban vagy Angliában lehet, hogy vannak érvek a téli időszámítás mellett, de nekünk, magyaroknak, egyértelműen a nyárira kell átállnunk, és azt megtartanunk.
Kapcsolódó:
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
