Az elmúlt hónapokban többször foglalkoztunk a hazai lovassport körüli botrányokkal. Most egy újabb esetről kell beszámolnunk, mely talán a gazdasági problémáknál is súlyosabb. Annak ellenére ugyanis, hogy az illetékesek tudtak a herpesz fertőzés megjelenéséről, nem tettek annak megfékezésére semmit, óriási veszélybe sodorva ezzel a hazai lóállományt.
A dijugratas.eu Facebook-csoportban a hét elején jelent meg egy bejegyzés, ami szerint az a hír kezdett terjedni a közösségi médiában, hogy Herpesz vírus fertőzés történhetett az október 25-27. között a Nemzeti Lovardában megrendezett Díjlovas Championátuson. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy amennyiben herpesszel fertőzött lovak vettek részt a versenyen, úgy azok tovább fertőzhették az ott lévő ló állományt. A szervező az a Tattersall SE, amelynek az 50 százalékos tulajdonosa a Magyar Lovassport Szövetség. A bejegyzés szerint azóta már több ló is elpusztult és több pedig válságos állapotban van vélhetően szintén herpesz vírus miatt. A felelősség pedig sokak szerint a Magyar Lovas Szövetséget és annak kezelőállatorvosát, Dr. Jármy Miklóst terheli.
A laborvizsgálatok is megerősítették a herpeszt
A fenti bejegyzést Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE elnöke fogalmazta meg. Kádár a Magyar Jelennek elmondta, hogy Fóton több ló lázas légúti idegrendszeri tüneteket mutatott. Szerinte már ott intézkedni kellett volna, és azokat a lovakat, amelyeknek légúti problémáik voltak, nem lett volna szabad beengedni a versenyre. Szerinte egyértelmű a fertőzés eszkalálásában dr. Jármy Miklós kezelőállatorvosnak is szerepe lehetett. „Ő azért fontos, mert ő volt a hivatalos állatorvosa ennek a rendezvénynek, ami ott a Nemzeti Lovardában volt. Csak ugye, mint mindig, ugye, mindig a maszatolás” – mondta hozzátéve, hogy úgy tűnik, mintha Jármy próbálná az egész helyzetet a fóti versenyre kenni.
„Az elmúlt héten (november 4-8 között) Fóton egy sportistállóban több ló is lázas/légúti és idegrendszeri tüneteket mutatott. A labor vizsgálatok megerősítették az EHV 1 fertőzés gyanúját.” – tette közzé később Dr. Jármy Miklós.
Csakhogy Kádár szerint valószínű már korábban, indulhatott el a fertőzés, nem pedig november elején, amiről az illetékeseknek vagy a kezelőállatorvosoknak feltételezhetően tudniuk kellett volna. „A fertőzött lovakat pedig beengedhették a Nemzeti Lovardában tartott Díjlovas Championátus versenyére is. És valószínű itt kezdődhettek a bajok” – fejtette ki Kádár. Miután megtartották a Díjlovas Championátust a Nemzeti Lovardába, utána (9 napon belül) kiderült, hogy herpesz fertőzés gyanúja áll fenn, egész pontosan az EHV-1 vírustörzs valószínűsíthető, de még ekkor sem rendelt el senki semmiféle karantént, vagy nem tettek közzé az illetékesek semmiféle tájékoztatást a lovasok részére sem, pedig november 8-10 között három versenyhelyszínen is Magyarországon Díjugrató versenyek voltak” – mondta. A Nemzeti Lovarda érintettsége szintén Dr. Jármy Miklós nyilatkozatából kitűnik.
A felelősség egyértelműnek tűnik
„Jármy nem csak a Nemzeti lovardában rendezett versenyek hivatalos állatorvosa, hanem az állatorvosi praxisa is oda van bejelentve a nemzeti lovardába. Ő a Nemzeti Lovardának a kezelő állatorvosa” – fejti ki Kádár Attila. Szerinte ezért Jármynak valószínű minden információja meg lehetett a fertőzésekkel kapcsolatban, és hatásköre is meg lett volna akár karantént vagy más korlátozó intézkedés elrendelésére a versenyhelyszínen.
A felelőssége pedig szerinte már csak azért is valószínűsíthető, mert dr. Jármy Miklós a Magyar Lovassport Szövetség elnökségi tagja is, tehát a szövetség elnökségének is meg lehetett az összes információja a fertőzésekkel kapcsolatban.
Teljesen mindegy, hogy díjlovas vagy díjugrató versenyről van szó, azt a Magyar Lovassport Szövetség égisze alatt rendezik. „Ennek ellenére az elmúlt hétvégén is három helyszínen volt Magyarországon verseny, Kaposváron (ahol jelenleg is zárlat van), Szilvásváradon és ahol én is versenyeztem Kecskeméten. Nekünk versenyzőknek senki nem mondta, hogy herpesz járvány van kibontakozóban, mert ha tudjuk nyilván nem indulunk, mert ezzel saját lovaink egészségét kockáztatjuk” – mondta lapunknak Kádár.
A fertőzött lovak lebénulhatnak, de akár el is pusztulhatnak a betegség miatt (Fotó: illusztráció)
A karantén a megoldás
„Mint említettem, a Nébih szerint minimum 28 nap a karantén ideje, tehát ha feltételezzük, hogy van egy herpeszes lovam itthon az istállóban, és huszonnyolc napig nem megyek sehova, idegen ló nem jön az istállóba és a ló túléli, akkor elvileg megszűnik a probléma” – összegezte. Szerinte azonban az történt, hogy a Nemzeti Lovardában rendezett októberi versenyre mindenki odament az ország minden részéről, és utána ezt a fertőzést haza is vihette. „Most pedig azt próbálják elhitetni, hogy a november 4-8 közötti időszakban alakult ki a fertőzés, ami igaz is lehet, csakhogy azóta több tovább fertőzés előfordulhatott” – mondta Kádár. Szerinte ez csak azért következhetett be, mert a Magyar Lovassport Szövetség, akinek az égisze alatt rendezik a versenyeket, egyszerűen eltitkolta az információkat.
A magyar lóállomány egészsége és minősége a tét
A herpesz egy igencsak alattomos vírus, ami az idegrendszert támadja meg a lovaknál. Amelyik ló elkapja, ha túl is éli, akkor visszamaradhatnak olyan szövődmények, amelyek miatt már nem lehet magas szintű sportra használni az állatokat. Akár még gyermekek lovagoltatására sem.
„Itt az értékes magyar lóállományról van szó, amit a Magyar Lovas Szövetségnek kiemelten kellene kezelnie, védenie” – emelte ki.
A lóállomány ugyanis Magyarország egyfajta kulturális vagyona, teljesen mindegy, hogy magánemberek tulajdona vagy állami, mert akkor is az országot gazdagítja.
Reagált a Nemzeti Lovarda állatorvosa
A már idézett Facebook-bejegyzésben reagált a vádakra dr. Jármy Miklós. A Nemzeti Lovarda Budapest – Tattersal közösségi oldalán közzétett bejegyzésben azt írja, hogy „jelenleg nincs tudomásunk másik herpesz kitörésről, amely a versenyen részt vett lovakhoz köthető. A Nemzeti Lovardában sem ez előtt, sem ez után nem volt EHV érintettségű megbetegedés. Ez mind az állandó lóállományra, mind pedig a rendezvényekre érkező lovakra igaz.” Hozzátette, hogy amennyiben újabb, a díjlovas versennyel összefüggésbe hozható kitörésről tudomást szerzeznek, úgy „ezt az információt megosztjuk, s a járványvédelmi intézkedéseket ennek megfelelően módosítjuk.” Emlékeztetnek, hogy az esetleges fertőzés után 21-28 napig előfordulhat vírus ürítés, így javasolják a díjlovas championátuson részt vett lovak megfigyelését, izolálását. Emellett arra kérik a lovasokat, lótulajdonosokat, hogy a szükséges járványügyi intézkedések, különösen versenyre való szállítás tekintetében a lógyógyász állatorvosaikkal egyeztessenek.
Hat napig szünetelnek a versenyek
A Magyar Lovassport Szövetség honlapján jelezte, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel hat napig szünetel a hazai versenyzés. „Az elmúlt napokban megjelent herpeszvírusos, illetve a betegségre gyanús esetek miatt, a közvélemény megnyugtatása és egy esetleges járvány kialakulásának megelőzése miatt, 2024. november 12. és november 18. között a Magyar Lovassport Szövetség és szakágai minden olyan rendezvényt elhalasztanak későbbi időpontra, amin ló vagy lovak vesznek részt” – írták közleményükben. Ez azonban némileg érthetetlen. Hiszen mint korábban írtuk, dr. Jármy Miklós a Nemzeti Lovarda Facebook-oldalán közölte, hogy november 4-8. között egy fóti istállóban több lónál laborvizsgálat is megerősítette az EHV1 fertőzés gyanúját. Amennyiben tehát valóban 21-28 nap a lappangási idő, mint azt szintén a fenti közleményben említik, hogy a november közepi hat napos versenytilalom nem tűnik hatásos megoldásnak. Kérdéseinket feltettük a Magyar Lovassport Szövetségnek is, amint válaszolnak, azt is közzé tesszük majd!
Kiemelt kép: illusztráció
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Újabb botrányok vetnek árnyat a dicső múltú magyar lovassportra
