Igencsak mellbe vágta a Mérce nevű szélsőbaloldali portált a felismerés, hogy ma Magyarországon az egyetlen kapitalizmuskritikus párt a Mi Hazánk Mozgalom. Vagy, ahogyan ők fogalmaztak, a nemzeti párt maradt az egyedüli olyan erő a porondon, mely „legalább egyes extrém kilengéseiben kritikus a kapitalizmussal szemben – még „ha annak létét el is fogadja”, sőt helyesli is”. Na, akkor ezt most járjuk körbe.
Kezdjük azzal, hogy a kapitalizmus meglétét nem sok értelme van tagadni, hiszen az elég egyértelműen létezik. Olyannyira, hogy benne élünk, sőt, alapjaiban befolyásolja az életünket. Lehet persze nem elfogadni a kapitalizmus létét, de hát az akkor is van. Nem a kapitalizmus a hazugság, hanem az, amibe csomagolva eladták azt nekünk: ez pedig a szabadverseny, illetve a szabadpiac, mely épp akkora hazugsága a kapitalizmusnak, mint amilyen illúziója a liberalizmusnak az emberek közti egyenlőség. Mert, ha megnézzük a bonyolult céghálókat, anya- és leányvállalatokat, akkor azt látjuk, hogy végsősoron kb. 10 nagy cég kezében van a globális kereskedelem jelentős része. Ezek pedig szépen felosztották egymásközt az ágakat.
Erre egyedüli (releváns) pártként csak a Mi Hazánk mert rámutatni, mikor is deklarálta a Virradatprogramjában, hogy a globális multikkal és hazai oligarchákkal szemben csak úgy lehet versenyképessé tenni a hazai gazdákat és vállalkozásokat, ha az állam beavatkozik, hiszen a szabadverseny, mint olyan, nem létezik. Nekünk pedig a magyarok oldalára kell állnunk. A jó állam a cselekvőállam. Pontosan látjuk az Egyesült Államokban, hová fajul a kapitalizmus, ha nincs ellenőrzés alatt. Egy normálisan működő országban elképzelhetetlen lenne, hogy egy Facebook, egy Microsoft, vagy akár egy Amazon a törvények felett álljon, sőt, hogy még ők rángassák dróton a politikusokat, választásokat befolyásoljanak bel- és külföldön. És akkor a BlackRockról még nem is beszéltünk… Ez az az elfajzott kapitalizmus, amire a Mi Hazánk egyértelműen nemet mond.
A Mi Hazánk „maradt”? Sose volt más!
Azzal viszont határozottan vitatkoznék, hogy a baloldali-liberális pártok eltűnése nyomán váltunk volna az egyetlen kapitalizmuskritikus párttá, hiszen pár megkövesedett, klasszikus értelemben vett marxistán kívül mégis kik képezik a balliberális-globalista oldalt hazánkban? Külföldön kinevelt nagyvárosi „értelmiségek”, az újgazdag elit csemetéi, meg pár városi drogos. Ezektől mégis mit várhatnak a magyar dolgozók? Hogy majd az ő érdekeit fogják képviselni, mikor nem, hogy a magyar vidéket, a munka világát se ismerik… Nézzük csak meg a Kétfarkú Kutyapártot, mely a szélsőliberális oldal kb. utolsó megmaradt képviselője. Őket mikor érdekelte a magyar dolgozók sorsa? Ők nem szakszervezetekkel tárgyaltak már a 2010-es években sem, hanem a homoszexuális felvonuláson vonaglottak, melynek egyébként mai napig rendszeres résztvevői. De ők voltak azok is, akik a 2015-ös migránsválságból viccet csináltak, illetve azon gúnyolódtak, hogy „persze, majd idejönnek a migránsok, azt elveszik a magyarok munkáját”. Íme, itt ülünk 2024-ben, és azt látjuk, hogy a harmadikvilágbeli migránsmunkásokat behozták, s lám, elveszik a magyar dolgozók munkáját. Természetesen ez a szélsőliberális Kutyapártot hidegen hagyja. Az eset kárvallottjai túl fehérek, túl magyarok ahhoz, hogy megüsse az ingerküszöbüket.
Magyar Péter és a mögötte álló körök szintén tőről metszett globalisták, Urusla Pfizer von der Leyen és Emmanuel Macron pártfogoltjai, mellyel – úgy gondolom – mindent elmondtam.
Tehát, rövidre zárva a témát, azt is mondhatnánk, hogy a baloldal, lényegéből fakadóan teljesen alkalmatlan akár a magyar dolgozók hiteles képviseletére, akár a kapitalizmus kritizálására.
A jobboldal se különb
Mindenképpen érdemes a téma kapcsán röviden kitérni a jobboldalra is, mely nem csak alkalmatlan a kapitalizmus kritikájára, de meg sem próbálkozik vele. Ami azért érdekes, mert a Fidesz-kormány szeret a magyar érdekekre, és a magyarok megvédésre hivatkozni, ehhez képest nem, hogy semmit nem tettek 14 év alatt a magyar dolgozók védelmében, de éppen ők azok, akik liberális gazdaságpolitikájukkal még kiszolgáltatottabbá tették a munkavállalókat. Talán sokan emlékeznek még arra, mikor a globális karvalytőke utasítására módosították a munka törvénykönyvét – talán ez volt az egyik legkirívóbb példa.
De azon felül is látjuk nap, mint nap, hogyan szolgálják ki a globális kapitalizmust. Nekik nincs víziójuk a magyar gazdaságot illetőleg, ők nem nemzeti önellátásban gondolkodnak, hanem úgy tekintenek megcsonkított hazánkra, mint a globális nagytőke játszóterére, legyen az akár nyugati, akár keleti tőke. Jó magyar termőföldeket adnak idegen kézbe, hogy ott olyan gyárak épüljenek, melyekre a nemzetgazdaságnak semmi szüksége, azokban többnyire ráadásul nem is magyarok dolgoznak, hanem hozzák az importmunkaerőt a harmadikvilágból. Gazdaságpolitikáját tekintve a jobboldali Fidesz semmiben sem különbözik a balliberális-globalista elittől.
Csak a Mi Hazánk törekszik nemzeti önellátásra
Éppen ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy hazánkban se a bal- se a jobboldal nem képviseli a magyarság, azon belül pedig a dolgozók érdekeit, egyedül a nemzeti oldal, azaz a Mi Hazánk az, mely szakítana a jelenlegi rendszerrel, gyökeres változásra törekszik. Egyedül mi mondjuk, hogy a dolgozó és a munkaadó nem ellenség, hanem szövetséges, hiszen kölcsönösen egymásra vannak utalva.
A kapitalizmus az önzésre tanít, a pénz értelmetlen hajszolására, és arra, hogy még a saját szomszédunkban is riválist, versenytársat lássunk, az embereket pedig egyszerű fogyasztókká degradálja. Ezzel szemben mi egy olyan organikus társadalomban hiszünk, ahol a gazdák, az iparosok és a vállalkozók harmóniában élnek egymással, nem annyi pénzt akarnak keresni, amit három generáció alatt sem tudnak elkölteni, hanem megelégszenek azzal, hogy egy tisztességes életszínvonalat tudjanak biztosítani a családjaiknak, emellett pedig kellő mennyiségű szabadidővel rendelkeznek, hogy élvezni is tudják az életet. A kapitalizmus és a vele szimbiózisban élő individualista liberalizmus a legrosszabbat hozza ki az emberből, ám erre a rendszerre alternatívát csak a nemzeti oldal, a Mi Hazánk kínál, mely olyan gazdaság- és társadalompolitikát kínál, ami megteremtheti a valódi nemzeti egységet.
Gyebnár Dávid
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
