Felmentő ítélet született a Váci Járásbíróságon László Attila és társa ügyében. A vád ellenük hivatalosan közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése volt, de a vádat bizonyítottság hiányában ejtették, a vádlottakat jogerősen felmentették. Az ellenük folyó eljárást, illetve annak a végkimenetelét elsősorban annak illusztrálására szeretnénk bemutatni olvasóinknak, hogy nincs reménytelen küzdelem, ha az igazság a mi oldalunkon áll.
Egészen a tavalyi év szeptember elejéig kell visszamennünk ahhoz, hogy megismerjük, miért is folyt eljárás László Attila – akkori MÖM (Magyar Önvédelmi Mozgalom) országos vezető- és Bartal András – akkori MÖM budapesti, jelenlegi országos vezető- ellen.
2023 nyarán a Mozgalom vezetői megkeresést kaptak a váci tagtársaiktól, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy folyamatosan romlik a közbiztonság Vácon. Ezt megelőzően azt lehetett tudni erről a kisvárosról – ami a polgári lakosság fellegvárának is tekinthető – hogy itt nagyon jó a közbiztonság, egy nagyon békés városnak mondható. Ez a helyzet az utóbbi egy-két évben változott meg, amikor sajnos a közbiztonság rohamosan romlani kezdett.
Emiatt kérték a MÖM váci tagjai, hogy a vezetők saját szemükkel győződjenek meg az itteni – sajnos rossz irányba változott – helyzetről, és hívják fel erre a negatív változásra, nemcsak a váci emberek, de az egész ország közvéleményének a figyelmét.
A vezetők a kérésnek eleget tettek, ellátogattak Vácra, ahol a helyi tagság egy részével, illetve más MÖM-tagokkal kiegészülve személyesen is szerettek volna megismerkedni a kialakult állapotokkal. De ez az 8-10 fős kis csoport, nemcsak bejárta a vasúti pályaudvart és környékét – hiszen a pályaudvarok köztudottan gyűjtőhelyei a társadalomból kiilleszkedett rétegeknek – hanem egy videót is készítettek erről a bejárásról. Ennek a riportfilmnek az volt a célja, hogy a Mozgalom Youtube csatornájára felkerülve mindenki számára látható legyen – illetve László Attila szóban is elemezte a helyzetet – hogy milyen negatív változások mentek végbe az utóbbi időkben Vácon.
A riportfilm már el is készült a vasútállomáson, amikor még néhány vágóképet szerettek volna hozzá készíteni, ezért a csoport kijött az állomás elé. Éppen ekkor kanyarodott oda – vélhetően véletlenül – egy rendőrautó, amely megállt mellettük és az egyik járőr érdeklődött tőlük arról, miért jöttek, mit csinálnak, mik a további terveik a városban? Amikor a járőr megtudta, hogy a forgatásnak már gyakorlatilag vége, s már csak néhány vágókép van hátra, illetve el szeretnének menni még a közeli főúti dohányboltba, csak annyit mondott, hogy akkor minden rendben van, s még annyit kért, hogy a csoport a későbbiekben sem okozzon semmilyen problémát.
Nem is történt a későbbiekben sem semmi gond, a csoport nemsokára szétszéledt, mindenki hazament, a film pedig a tervek szerint elkészült, és felkerült a Mozgalom csatornájára.
Éppen ezért érte meglepetésként őket, hogy jóval a történtek után minden résztvevő kapott egy idézést a váci rendőrkapitányságra. Itt mindenkit kihallgattak, majd ezt követően – egy kivétellel – minden résztvevő sima tag 50-50 ezer forintos, a vezetőségi tagok – László Attila és Bartal András – pedig 20-20 ezer forintos bírságot kapott. A tagok a határozatokat elfogadták, a bírságokat befizették, a vezetőségi tagok viszont fellebbeztek és tárgyalás megtartását kérték az ügyükben. Ez a tárgyalás zajlott le a tegnapi napon Vácon, a tárgyalás végén pedig – bizonyítottság hiányában – felmentő ítélet született.
Eddig dióhéjban az előtörténet, de a tárgyalásra a vádlottakat a Magyar Jelen képviseletében el is kísértük. Ők az ítélethirdetés után egy villáminterjú keretében néhány kérdésünkre válaszoltak is, elsőnek László Attilát, a per elsőrendű vádlottját kérdeztük:
– Ön nem most állt először bíróság előtt, ezek szerint mindig bátran felvállalja a tettei következményét?
– Ellenem már számtalan eljárást indítottak az elmúlt másfél évtizedben a mozgalmi tevékenységem kapcsán. Meg merem kockáztatni, hogy talán rekorder vagyok ebben. Mint ismeretes, pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy börtönbe vonultam, mivel – szándékosan – nem fizettem be egy pénzbírságot, amelyet a debreceni akkumulátorgyár lezárása miatt kaptam. Ez az akcióm egy figyelemfelkeltés volt, a környezetszennyező multinacionális cégek térhódítása miatt, de egyben az én és a bajtársaim üldöztetésére is rávilágítottam akkor.
De aztán végül nem futottam be nagy karriert a rácsok mögött, mivel Toroczkai László a Mi Hazánk elnöke másnap délután kifizette helyettem a bírságot, és kiszabadított.
– Most elég érdekes vádpontot hoztak fel önök ellen, ami – mint a tárgyaláson is kiderült – még a bíróságoknak is nehezen megítélhető.
– Sajnos egy olyan világban élünk, ahol,amikor az emberek nem csak szavakkal, hanem a tetteikkel is harcolnak az igazságtalanság ellen, akkor különböző jogszabályokkal kerítik be a tevékenységet, hogy ne tudják azt folytatni. Nyilván ezek az ún. gumijogszabályok, mivel a sétálást, a nézést, beszélgetést nehéz lenne egy demokráciában betiltani, pedig gyakorlatilag erről van szó.
A közbiztonság-javító tevékenység jogosulatlan végzésének a látszatának a keltése is ebbe a kategóriába tartozik, amely egy 2011-ben felívelő mozgalom felszámolására irányult. Ennek egyébként akkor én voltam az elnöke, ez volt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület. Ez a szervezet mozgalmi alapon tevékenykedett, és ahol megjelent, a káosz helyett mindenhol kialakult a rend.
De valójában minden ellenünk indított eljárás más és más indíttatásból ered, és ezeknek a nagypolitikában tevékenykedő jogalkotók, pártutasításra megteremtik törvényekbe foglalt hátterét. Onnan kezdve pedig, akinek nem tetszik a tevékenységünk, vagy sértjük az érdekeit, azok feljelentenek bennünket.
– A feljelentés ebben az esetben is gyorsan megtörtént, mi motiválhatta a feljelentőt?
– Igen ez történt Vácon is, ahol a baloldali városvezetésnek nem tetszett a kritikai szándékú megjelenésünk, és az, hogy volt végre valaki, aki nyilvánosságra hozta a lakosságot foglalkoztató problémákat. Ránk küldték a helyi rendőrséget, akik kreáltak egy feljelentést az elkészült riportfilmből. Én az elejétől tudtam, hogy ebből nem lesz semmi, mivel már számtalan ilyen jellegű eljárás indult ellenem. Nem beszélve arról, hogy mindig körültekintő vagyok, és alapesetben a jogszabályi kereteket nem lépem túl.
Ez a váci filmforgatás is egy ilyen eset volt, sajnos az újonnan csatlakozó bajtársaink nem voltak elég tapasztaltak ebben a helyzetben, és befizették a rájuk kiszabott pénzbüntetést. Én és Bartal András viszont következetesen végigvittük az ügyet, és végül bírósági tárgyalás megtartását kértük. Ennek során egy elfogulatlan bíró következetesen a jogszabályokra és a hatályos törvényekre támaszkodva hozta meg a döntését, aminek köszönhetően felmentő ítélet született.
Vagyis győzött az igazság, a magyar emberek igazsága.
– A per az önök sikerével zárult, ez erőt adhat önöknek a további harcaikhoz is?
Igen, hiszen sem András, sem pedig én nem félünk kimondani az igazat, és bátran felvállaljuk és visszük sikerre azokat az ügyeket, amelyek az átlagemberek életét sújtják, nehezítik. Olyan ügyeket vállalunk fel, amelyekre az állam képtelen, vagy nem akar reagálni, mi viszont ezekben a helyzetekben is kézzelfogható eredményeket tudunk felmutatni.
Bizonyára nem véletlen, hogy András a 15. kerületben önkormányzati képviselőként dolgozik október 1-től, én pedig polgármesterként szolgálom a továbbiakban Pilis város lakosságát. Az embereknek az számít, hogy valaki ott álljon mellettük, és sajnos az állam nagyon sok esetben hagyja magukra az állampolgárokat. Nekünk – illetve a Magyar Önvédelmi Mozgalom tagjainak – a helyén van a szívünk, bennünket az motivál, hogy hogy ott állhatunk rendületlenül a hazánk és a honfitársaink oldalán. Mi nem hátrálunk meg, mert tudjuk, hogy jó ügyet szolgálunk!
Bartal András – jelenleg a MÖM országos vezetője –az elhangzottakhoz kérdéseinkre még az alábbiakat fűzte hozzá:
– Ha a rendőrök a helyszínen nem is igazoltatták önöket, hogyan juthatott el bírságolásig az ügy?
– A helyszínen a rendőrök nem hívták fel a figyelmünket arra, hogy valami szabálysértést követünk el, az egy percen belüli beszélgetésünkben az ő részükről semmi nem utalt erre. Ha ezt tettük volna, akkor nyilván felszólítanak minket, hogy ezt a magatartásunkat fejezzük be, és esetleg helyszíni bírságot is kiszabtak volna ránk.
Úgyhogy csak azt tudjuk feltételezni, hogy a váci önkormányzatnál is megtekinthették a csatornákon fent lévő videót, és annak alapján utasították a rendőrséget, hogy indítson ellenünk egy büntetőeljárást.
Tehát ez nem szabálysértési ügynek indult, hanem bűncselekményként lett beadva a rendőrségnek. De a rendőrség már ott, a kihallgatásunk során tájékoztatott minket arról, hogy ezt – a mi elmondásaink alapján és a bizonyítékokra való tekintettel – semmiféleképpen nem lehet bűncselekménynek nyilvánítani. Viszont az ügyünkben a szabálysértést azzal együtt megállapította, s a bírságokat kiszabta.
– A két vezető esetében mindössze 20-20 ezer forint bírságról volt szó, amely összeg napjainkban leginkább jelképesnek tekinthető. Miért gondolják mégis, hogy befizetés helyett volt értelme egy bírósági eljárást megindítani?
– Ezt egyébként magának a tisztelt bíróságnak is elmondtam, hogy nem az volt nekünk alapvetően a célunk, hogy ezt a 20 ezer forintos szabálysértési bírságot elkerüljük, hanem mindenféleképpen az, hogy kiálljunk az igazunkért. Magyarországon igenis megvan a jogi lehetősége az állampolgároknak arra, hogy a közvéleménynek, a társadalomnak a figyelmét felhívja arra, hogy olyan helyzeteken, olyan törvénykezéseken, amik jelen pillanatban vannak Magyarországon -és a magyar társadalmat sújtják ezek a problémák – igenis változtatni kell. Erre mindenféleképpen fel kívántuk és fel fogjuk a jövőben is hívni a figyelmet. Mindenkit arra bíztat ez a felmentő ítélet, hogy érdemes harcolni az igazáért, mert ha valóban nem történt meg a dolog, amivel megvádolták, akkor nem érdemel büntetést.
Hangoztattam a bíróságon is, hogy ezt az ügyet, egy koncepciós, elsősorban politikai indíttatású pernek tartom. De itt szeretném idézni II. János Pál pápa elhíresült jelmondatát,ami úgy hangzik: Ne féljetek!
Én is tisztelettel felhívom a társadalomnak a figyelmét arra, hogy senki ne féljen, ne féljen a hatalomtól – ne féljen az úgynevezett eljárásoknak a megindításától sem, – mert hiszen ellene lehet fordulni, és úgy gondolom, hogy kötelességünk is ellene fordulni ezeknek, ha az igazság a mi kezünkben van. Igenis joga van mindenkinek kiállni az igazságáért, sőt nemcsak joga, hanem kötelessége is. Mert a mi példánk is bizonyítja, hogy érdemes volt felvennünk a kesztyűt, hiszen végül elégtételt kapva – s ami talán ennél is fontosabb példát mutatva másoknak – hagyhattuk el a tárgyalótermet.
Tölgyesi Tibor
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
