Szeretnénk megmutatni, hogy még vannak olyanok, akik őseik, a szüleik vagy éppen a nagyszüleik mesterségét szeretnék továbbvinni, és van itthon még akarat a magyarokban, hogy magyar terméket, egészséges, ellenőrzöttebb terméket fogyasszanak – mondta Toroczkai László Móron, a Mi Hazánk Hazai Vásár második állomásán. A Fejér vármegyei kisváros piacterén összesen 110 árus: őstermelő és kézműves kínálta portékáit, akiknek ez alkalommal nem kellett summás helypénzt fizetniük azért, hogy árusíthassanak. A Mi Hazánk célja a Hazai Vásár-sorozattal az, hogy szemléletformálással, a helyi termelők segítésével elérhető legyen egy olyan gazdasági fordulat, ami valóban a nemzeti szuverenitás irányába mutat.
A Hazai Vásárokon közel hozzák egymáshoz a termelőt, a kézművest és a vásárlót. A kereskedelmi lánc kihagyásával mindkét fél nyer. A vásárló pontosan tudja, mi az a portéka, amit kap, mi az az élelmiszer, amit elfogyaszt. A termelőre nem rakódnak plusz költségek, és így olcsóbban is tudja adni a termékét. Ez pedig forgalomnövekedést képes eredményezni. Így válik a helyi, biztonságos termék megfizethetővé is.
Nekünk lenne a feladatunk ott a parlamentben, hogy megteremtsük azt, hogy mindez megfizethető egyen. Olyan gazdaságpolitikai intézkedésekre lenne szükség, ami akár a 27 százalékos áfát tudná csökkenteni, illetve le tudna venni terheket a magyar termelőkről, kis- és középvállalkozásokról
– fogalmazott megnyitó beszédében a Mi Hazánk Mozgalom elnöke.
Hozzátette, az elmúlt több évtizedes rossz gazdaságpolitika miatt versenyhátrányt leküzdeni.
Ebben az évben, minden negyedévben, negyedévről negyedévre folyamatosan csökken a GDP. Az elmúlt 30 év gazdaságpolitikája és a jelenlegi is arról szól, hogy összeszerelő üzem legyen az egész ország, és hozzácsatoltak minket a jellemzően németországi globális nagyvállalatokhoz, azon belül is leginkább a járműiparhoz.
Most visszaesett a termelés, és nem tudnak annyi autót eladni a világpiacon, ezért Magyarországon is csökken a GDP. A németországi GDP is megtorpant, de az elmúlt 2-3 hónapban ők előre tudtak lépni, de a magyarországi adatok ezt nem követik. Ez pedig még inkább mutatja a kiszolgáltatottságunkat és a magyar gazdaság kitettségét
– jelentette ki Toroczkai László.
Hozzátette, bármilyen világpolitikai krízisbe kerülhet Magyarország, Európa és a nagyvilág, a legutolsó dolog, amiről lemondanak az emberek egy krízishelyzetben, az mindig az élelmiszer.
Utolsónak jut eszébe, hogy vegyen-e új autót. Ezért is veszélyes a járműiparhoz csatolni a magyar gazdaságot.
Éves szinten Magyarországon a magyarok 5-6 billió forintot költenek el élelmiszerre. A magyar költségvetés bevételi oldala 7,7 billió forint. Magyarország jövője szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy hova költjük el ezt az 5-6 billió forintot.
A Mi Hazánk elnöke rámutatott, ennek az összegnek is a 90 százaléka hagyja el az adott régiót, 80 százaléka pedig globális nagyvállalatokhoz kerül, vagyis jellemzően a hipermarkbeteken költjük el ezt a pénzt.
Azért kezdtük el a Hazai Vásár-sorozatot, hogy megmutassuk, van igény és lehetőség. Rendkívül fontos az is, hogy mi az, amit elfogyasztunk – mutatott rá Toroczkai.
A multinacionális hipermarketekben megvásárolható élelmiszerek sok esetében ugyanabban a csomagolásban, ugyanaz alatt a név alatt is silányabb minőségben kerülnek a magyar, illetve az unióhoz később csatlakozott országokban az üzletek polcaira. Ezt laboratóriumi vizsgálatok is kimutatták. Bizonyos spanyol élelmiszerek, amelyeket nem tudnak eladni a szomszédos Franciaországban, ide kerülnek Magyarországra.
A franciák jól tudják, hogy milyen vegyszert és milyen egyéb mérgező anyagot használnak föl ennél a cégnél. Ahol egyébként rabszolgamunkát alkalmaznak, nagyrészt dél-amerikai rabszolgamunkásokkal. Ezért tudnak ők árban alámenni akár a térség gazdáinak, termelőinek. Csakhogy nagyon nem mindegy, hogy mit eszünk. Mert utána meg csodálkozunk azon, hogy például a daganatos megbetegedések száma miért ilyen kiugróan magas Magyarországon
– hangsúlyozta a pártelnök.
Toroczkai László megjegyezte, hogy az akkumulátorgyártás, amely középpontba került Magyarországon, nem a jó irány. Ezekbe az akkumulátorgyárakba a magyar kkv-szektor, a magyar termelő, a magyar vállalkozó semmit nem fog tudni beszállítani. Ennél is nagyobb probléma, hogy külföldi munkaerőre építik, tehát a beszállítók külföldiek lesznek, külföldiek fognak nagyobb részt ott dolgozni, és külföldre adják el az előállított termékeket.
Ha ettől nem nő a kiszolgáltatottságunk, a magyar gazdaság kitettsége, akkor semmitől
– jelentette ki Toroczkai.
A Mi Hazánk Mozgalom, mint mondta, olyan gazdaságpolitikát szeretne építeni, amely helyi adottságokra épít.
Mi erre akarunk építeni, magyar tudással, magyar adottságokkal, magyar kkv-szektorra, magyar termelőkre, magyar gazdákra akarunk gazdaságot építeni. Ebben hiszünk, ez tud egy egészséges Magyarországot teremteni, egy olyan Magyarországot, ahol van jövőnk
– fogalmazott.
A Mi Hazánk elnöke végezetül arról is beszélt, hogy az Országgyűlés feladata megteremteni ehhez az adópolitikát, a támogatáspolitikát. Enélkül nem megy. Felidézte a közelmúltban megrendezett első Hungulf Expót, amely pedig azt a célt szolgálta, hogy az exportképes hazai termelők kapcsolatát segítse a leginkább fizetőképes Öböl-menti országokkal. Ehhez már egy exportsegítő irodát is létrehoztak.
A Hazai Vásárt a Mi Hazánk az ország 19 vármegyéjében szervezi meg, havonta egy alkalommal, egy helyszínen, abban a reményben, hogy minden vármegyében folytatódik valamilyen módon a termelők és vásárlók ilyen módon való összekapcsolása. A következő állomás december 15-én Gyula lesz majd.
A móri Hazai Vásárról hamarosan videóriportban is beszámolunk.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
