Pakusza Zoltán már a negyedik önkormányzati ciklusát kezdte meg szülővárosában, Miskolcon, s másodszor nyert egyéni választókörzetben mandátumot. A Mi Hazánk alelnöke nyíltan beszél a No-go zónákról, arról, hogy az érdemelvű társadalomban hisz, a felelős gyermekvállalást támogatja a felelőtlennel szemben, és kiemelten fontos számára az átláthatóság, a korrupció elleni harc. A hitelességet elengedhetetlennek tartja, és vallja: nem csak beszélni kell a tisztességes politizálásról, hanem annak megfelelően élni is.
Ezt már a negyedik önkormányzati ciklusod szülővárosodban, Miskolcon és másodszor nyertél egyéni választókörzetben mandátumot, ami azt jelenti, hogy több mint 6000 választópolgár többsége gondolta úgy, hogy te vagy a legalkalmasabb arra, hogy az érdekeit képviseld – és ez nemcsak vágyálom részükről egy jövőbeli képviselővel kapcsolatban, hanem elismerése az eddigi munkádnak, hiszen hosszú éveken át látták, hogy hogyan dolgozol. Mi az, amivel sikerült elnyerned az itt élők bizalmát és kivívni az elismerésüket?
Azt gondolom, alapvetően azzal, hogy tisztességesen végeztem és végzem jelenleg is a munkámat. Soha, semmilyen korrupciós botrányom nem volt. A körzetemben lévők tudják, hogy mindig, minden helyzetben számíthatnak rám. Igyekszem a jó gazda gondosságával segíteni az itt élőkön. Tényleg bármikor megkereshetnek problémáikkal. Nemcsak a fogadóóráimon tudnak elérni, hanem rendszeresen keresnek este és hétvégén is. A telefonszámom és az e-mail-címem nyilvános. Engem hívnak, ha a közvilágítás hiányosságait szeretnék orvosoltatni, ha zavarja őket a szomszédjuk igénytelen környezete, ha zaklatja őket valaki, ha kátyúkat látnak az utakon, ha nincsen megfelelően eltakarítva a hó… Tényleg minden téren számíthatnak rám.
Kiemelten fontos számodra az átláthatóság és a korrupció elleni harc, és sokszor hangoztatod, hogy erről nem csak beszélni kell, hanem példát is mutatni. Hogyan harcolsz a korrupció ellen? Szerinted milyen eszközökkel lehetne hatékony eredményt elérni?
Mindig hangsúlyozom, hogy nagyon fontos a hitelesség és nem csak beszélni kell a tisztességes politizálásról, hanem annak megfelelően élni is. Szerintem az egyik legfontosabb a személyes példamutatás. Ennek megfelelően soha egyetlen családtagomat sem segítettem hozzá önkormányzati pozíciókhoz az elmúlt 14 évben, mióta képviselő vagyok. A képviselői fejlesztői kerettel is, amelyben összességében több mint 50 millió forint volt, minden évben elszámoltam a választóim felé. Ami azt jelenti, hogy minden postaládába eljuttattam kinyomtatva, hogy a képviselői keretemből milyen fejlesztés valósult meg az adott évben, mennyiért, és ki volt a kivitelezője. A választópolgár így pontosan tudta, hogy mire költöttem az adóforintjait. Amikor 2017-ben a Fidesz megemelte a képviselők bérét, akkor mi a „nem”-re tettük a voksunkat. Mivel a fideszes többség megszavazta, mi is megkaptuk az emelést. Én akkor úgy tartottam tisztességesnek, hogy ha már leszavaztam, akkor nem tartom meg a kapott összeget. Egy részét a Miskolci Gyermekmentőknek adományoztam, a másik részét pedig a közmunkások között osztottam szét. Az akkori frakciónk minden tagjának javasoltam, hogy tegyük meg ezeket a lépéseket, hiszen azt gondolom, hogy ez alapvetően a politikai hitelesség kérdése. Hogy ne csak beszéljünk valamiről, hanem valósítsuk is meg. Az már más kérdés, hogy tudomásom szerint senki se követte a példámat ebben. Az, hogy ki hogyan reagál egy ilyen szituációra, egyrészt emberi minőség kérdése is, hogy milyen az adott képviselő személyisége. Ezért is fontos, hogy kit választanak meg az emberek: olyat, aki már letett valamit az asztalra, vannak referenciái, már bizonyított, vagy időről időre ugyanabba a folyóba lépnek bele harminc éve az őket hitegető politikusokkal…
Miért pont a Gyermekmentőket és a közmunkásokat támogattad?
Mivel Miskolctól kaptam a tiszteletdijat, így ennek a városnak szerettem volna visszaadni. Közismert, hogy az egészségügy nincsen jó helyzetben, a nemzet jövőjét pedig a gyerekek jelentik, ezért adtam a Gyermekmentőknek a pénz egy részét. A közmunkásoknak pedig azért, mert a közvetlen környezetemben a közmunkás csoport nagyon szépen rendben tartotta a választókörzetet és nagyon sokan kiválóan dolgoztak közöttük. Itt megjegyezném, hogy differenciáltan osztottam szét a pénzt a közmunkások között. Nem mindenki ugyanannyit kapott, mivel én, a liberalizmussal ellentétben az érdemelvű társadalomban hiszek. Abban, hogy a juttatásokban nem egyformán kell mindenkinek részesülnie, hanem annak megfelelően, ahogyan megérdemli a munkája / tevékenysége alapján.
Példás büntetést követel a Mi Hazánk a székesfehérvári mentőállomáson balhézókra
Fő témáid közé tartozik a közbiztonság erősítése országos szinten, helyi viszonylatban és Borsod megyére vetítve is. Te voltál az első, aki azt nyilatkozta, hogy igenis vannak Magyarországon no-go zónák, s bár még nem a nyugat-európai értelemben vett no-go zónákkal szembesülhetünk hazánkban, de igencsak haladunk afelé. Mondanál erre példákat a körzetedből?
Az országgyűlési választókörzetemben található a Lyukó-völgy, amely sajnos országosan is elhíresült. Nagyon sok szabálytalan dologgal találkozhatunk ezen a helyen. Gondolok itt a nem megfelelő életvitelre, a szabálytalan szennyvízelvezetésre, az előírásokkal ellentétesen épített kéményekre (vagy a kémények teljes hiányára), az illegálisan lerakott szemétre, a droghasználatra, az állatkínzásra, az ingatlanokba történő illegális beköltözésre és a gyermekvédelmi problémákra. Igazából ezen a területen szinte minden szabálytalan, még az épületek is, így nem mondhatok rá mást, minthogy ez egy no-go zóna. Egy ilyen közegben teljes mértékben hiányzik az alapvető társadalmi normák betartása. Erő alapú társadalom épül itt, ahol, ha probléma van a szomszédban, nem rendőrt hívnak, hanem kapával-kaszával a kezükben akarják lezárni a vitát. A no-go zónában nem jelent elismerést, ha valaki tanul (sőt!), és itt azok számítanak az első embereknek, akik a legerősebbek. Volt már példa arra, hogy egy ilyen településre nem mertek bemenni a mentők rendőri kíséret nélkül, mert féltették az életüket.
És ez nemcsak miskolci vagy borsodi probléma! Gondoljunk csak arra az esetre, ami a napokban történt Fejér vármegyében: A médiában megjelent hírek szerint az Ercsi mentőállomás mentő-gépkocsija kivonult egy helybéli esethez, ahol a beteg elhunyt. A hozzátartozóik ezért ingerülten rátámadtak a mentőegységre, akik elmenekültek a helyszínről, majd rendőri kísérettel mentek Székesfehérvárra. A mentőállomás előtt dühös tömeg gyűlt össze az elhunyt családtagjai vezetésével, akik majdnem meglincselték őket. A Mi Hazánk Mozgalom számtalanszor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egyre gyakrabban támadnak rá közfeladatot ellátó munkavállalókra (mentőkre, háziorvosokra, tanárokra, rendőrökre, közterület-felügyelőkre) és nyilvánvaló, hogy az ilyen bűncselekmények gyakorlata alapvetően egy szociológiailag jól meghatározható társadalmi körre jellemző. Úgy gondolom – és az esetek is igazolják –, hogy ez a tendencia országos viszonylatban is egyre terjed. Már nemcsak Borsod és Baranya megyében rettegnek a mentősök, ha kihívják őket adott városrészekbe, hanem Pest és Fejér megyében is egyre gyakrabban félnek, s ez az érzés sajnos nem alaptalan.
Eredeti végzettséged történelem-földrajz szakos tanár. Több mint egy évtizedet dolgoztál is egy miskolci középiskolában. Sok cigány származású, hátrányos helyzetű diákod volt, így valószínűleg pontosan rálátsz a magyar-cigány problémára. Kifejtenéd, hogy milyen sarkalatos pontokkal kellene foglalkoznia a politikának, és milyen megoldási javaslatai vannak rá a Mi Hazánk Mozgalomnak és konkrétan neked itt Miskolcon?
Ez egy olyan probléma, ami jelentősen feszíti a társadalmat, és ha nem oldjuk meg, akkor egyre nehezebb helyzetbe sodródnak a települések. Erről a Mi Hazánk Virradat programjában részletesen is lehet olvasni. Alapvetően át kell alakítani a gyermekvédelmi és a segélyezési rendszert, és szigorúbb törvényi szabályozásra van szükség. Ha egy mondattal szeretném összefoglalni a program lényegét, akkor azt mondanám: Vigyük vissza a törvényt a gettókba! A programnak alapvetően három lába van: a jelenlegi törvények szigorítása, a hatósági munka hatékonyabbá tétele, a gyermekvédelem teljes megújítása. A törvények szigorítása kapcsán már kétszer is beterjesztettük a lincseléssel kapcsolatos törvényjavaslatunkat, de mindig leszavazta a FIDESZ, pedig a lincseléssel kapcsolatos bűncselekményeket sokkal szigorúbban kéne büntetni. Olaszliszka első lincselése még megrázta a magyar társadalmat és általános közfelháborodást váltott ki, azonban sem a balliberális kormányok, sem a Fidesz ezt követően nem lépett törvényi szinten. Sajnos ma már nem bír hírértékkel, ha valakit meglincselnek, annyira elterjedtté vált, már nem éri el az emberek ingerküszöbét. Ráadásul nincs is komoly büntetése. Legutóbb például az ózdi eset kapcsán (egy idős gazdálkodót akartak meglincselni) az elkövetők közül senki sem kapott letöltendő börtönt, pedig visszaesők is voltak közöttük! Eredményesebb hatósági munka is kéne, mert azt tapasztalom, hogy a jelenlegi törvényeknek nem tudnak érvényt szerezni a hatóságok. Itt nem csak a rendőrségre, de a bíróságokra, gyermekvédelemre, rendészetre is gondolok. Példaként hadd mondjam el, hogy Magyarországon szinte mindenre van szabvány. Arra, hogy milyen legyen a kémény, az áramvételezés stb., viszont putriszabvány nincsen. Pedig vannak ilyen típusú ingatlanok, amelyek koszosak, nem felelnek meg a szabványoknak. A hatóság vagy nem akarja, vagy nem tudja betartatni a törvényeket
Sokan sajnálják azokat, akik a putrikban laknak, ám itt bejön annak a kérdése is, hogy ki, miért szegény és miért él rossz körülmények között? Azért, mert a tiszai árvíz elvitte az ingatlanát, vagy azért, mert a szocpolos ingatlanból eladta az ajtót és az ablakot? Azt gondolom, hogy ezt mindig vizsgálni kellene.
Ha valaki önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, akkor azt természetesen segíteni kell, de ha azért, mert nem akar dolgozni, akkor már más a helyzet és hatósági eszközökkel kell fellépni. Nagyon fontos lenne, hogy megjelenjen ez az elv a szociális területeken és a törvénykezésben. A különböző segélyeket, szociális támogatásokat feltételhez kellene kötni, például rendezett lakókörnyezethez, büntetlen előélethez, tisztességes gyermekneveléshez. Az előbb említettem a gyermekvédelmet – ezt teljesen át kellene alakítani. Mert arról még nem beszéltünk, hogy a no-go zónákban nagyon sok gyermek van. Sok esetben gyermek szül gyermeket, és itt a 14 év alatti anyákról beszélek. Nagyon fontos, hogy legyen népességnövekedés az országban, viszont én a felelős gyermekvállalást támogatom, nem a felelőtlent! Akkor beszélhetünk felelős szülőről, ha nem gyermek szül gyermeket, hanem egy olyan ember, akinek van munkája, szakmája. Nem járja, hogy folyamatosan a társadalom kontójára különböző szociális transzferekkel neveljük a felelőtlenül szült gyermekeket. A gyerekek felnevelése a szülő feladata minden szempontból. A szülők kötelessége, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak utódaik számára – gondolva itt a higiéniára és az erkölcsre is. Az állam csupán segíthet ebben, ha szükséges. Nagyon fontos lenne a gyermekvédelemben dolgozók fizetésének az emelése is.
A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely beszél erről a problémáról és próbál megoldást is találni rá. Kidolgoztátok a Társadalom-védelmi Akciótervet, ami több olyan törvényjavaslatot is tartalmaz, amely szigorításokat vezetne be annak érdekében, hogy a hatóságok eredményesebben tudjanak fellépni az igénytelen és törvénytelen életmóddal szemben. Kifejtenéd bővebben a programot?
Lássuk be, Magyarországon a FIDESZ és a balliberálisok még kimondani se merik azt, hogy ez a probléma létezik. Nem merik felvállalni. Pintér Sándor is azt nyilatkozta, hogy nincsenek no-go zónák hazánkban. Ha pedig nincsen probléma, akkor nem kell foglalkozni se vele. Nagyon furcsa, hogy az autósokkal szemben zéro toleranciát hirdetett a magyar rendőrség, miközben egy sokkal fontosabb problémával nem foglalkozik senki, és ilyen zéró toleranciáról pedig kiváltképp nem esik szó. Ez a súlyos probléma pedig az, hogy a vidéken élő tisztességes emberek magukra vannak hagyva a bűnözőkkel szemben!
Itt van például a drog kérdése: több helyről halljuk, hogy kik a drogterjesztők, ám azt látjuk, hogy nincsen megfelelő hatósági erő az ellenük való fellépéshez!
Ahogyan az előbb is említettem, javasoltuk a lincselési törvényt, de többször jeleztem, hogy szükséges lenne szigorítani a törvényeket a közfeladatot ellátó személyeket ért támadások esetén is. Ezen kívül fontos lenne újra levinni a bűncselekmény értékhatárát 50 ezer forintról 20 ezer forintra, hiszen vidéken a kisértékre elkövetett bűncselekmények nagyon jellemzőek és sok esetben ebből lesznek a komolyak. Számtalan olyan esetet láttam, ahol az elkövető eredetileg lopni ment, ám amikor az idős nyugdíjas lefülelte, akkor gyilkossággá vált az ingatlanba történő behatolás.
2020 augusztusától vagy a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és idén harmadszorra is megválasztottak. Úgy látszik, nemcsak a körzetedben élő emberek voltak elégedettek az eddigi „referenciáddal”, hanem a társaid is a pártban. Hogyan foglalnád össze az elmúlt évek alelnöki posztjával kapcsolatos teendőidet, milyen problémákat sikerült megoldanod, hogyan tudtad támogatni a mozgalom működését?
Nagyon örülök annak, hogy a tagtársaim úgy látják, méltó vagyok erre a pozícióra. Igyekszem folyamatosan járni az országot és mindenkinek segíteni abban, hogy a pártunk egyre inkább épüljön és bekerüljön a társadalom szövetébe. A párton belül én felelek az önkormányzati képviselők munkájáért. Ez az idei választások előtt azt jelentette, hogy azért dolgoztam, hogy minél több emberünk bekerüljön az önkormányzatokba. Bátran mondhatom, hogy nagyon sikeres volt a 2024-es önkormányzati választás, mert 160 mandátumot szereztünk. Minden vármegyében ott vagyunk és ha jól tudom, a Fideszen kívül nincsen még egy olyan párt, amelynek minden megyében van képviselője. Számtalan településen is ott vagyunk. Miskolcon és Debrecenben is két helyünk van, ami nagyon szép eredmény. Szeptemberben volt egy országjárásom: minden megyébe elmentem és felkészítettem a képviselőket az októberben induló munkára. Megkapták az alapokat, hogy megfelelően tudják elvégezni a munkájukat. Mindig, minden képviselőnek elmondom, nagyon fontos, hogy helyben is jó példát mutasson, mert ha sok kis helyen eredményes a munka, akkor az hozzájárul az ország fejlődéséhez.
Azért kezdtem el politizálni, hogy ezt az országot felvirágoztassuk és úgy gondolom, hogy ha 3200 településen a képviselőink megóvják a rájuk bízott területet, akkor összességében az egész országot védelmezik.
Mindig azt kérem mindenkitől, hogy ne csak a klasszikus önkormányzati feladatokat lássák el, hanem azon túl is segítsék a lakókat. Például engem is nemrég megkerestek a vízvezetékek állapotával kapcsolatban, és bár ez nem önkormányzati feladat, hiszen a vízművek már állami tulajdonban vannak, mégis igyekeztem a választópolgár érdekeiben eljárni. Vagy ide tartozik az is, hogy gyakran elkísérem a polgárőröket a körútjukra és én értesítem a hatóságokat, ha szabálytalanságot észlelünk. A párton belül természetesen nemcsak októberig fordulhattak hozzám tanácsért a képviselők, hanem ezután is folyamatosan támogatni fogom őket a munkájukban. Az önkormányzati munka nagyon szerteágazó és mindig van olyan megkeresés, amiben nem egyszerű segíteni.
Pár évvel ezelőtt azt mondtad nekem, hogy a munkád a hobbid, és az a jó, ha nem feltétlenül munkaként éli meg egy képviselő a feladatait, és addig érdemes ezt a munkát csinálni, amíg az ember boldogan tekint a kihívásokra, nem kényszerként fogja fel. Még mindig így vélekedsz erről?
Megígérem, hogy amikor munkaként fogom felfogni, akkor abba fogom hagyni! Ezt a munkát csak akkor lehet jól csinálni, ha az ember élvezi, amit csinál. Nagyon jó érzéssel tölt el, amikor segíteni tudok a választókörzetemben, a településemen lévő embereknek annak érdekében, hogy jobban boldoguljanak. Ha tudom építeni a hazámat, ha tudok tenni azért, amiért őseink is sokat tettek, akkor ezt az utat kell járnom. Ha ezzel kapcsolatban bármikor negatív véleményem lesz, ha nyűgnek fogom érezni a teendőimet, akkor nem politizálok többet, mert akkor már nem lesz benne a szívem, ami nélkül nem lehet eredményes munkát végezni.
A munkád nagyon sok feladattal jár, szinte nincs is szabadidőd. Ha mégis akad pár szabad órád, akkor kirándulni szoktál, történelmi emlékhelyeket és várakat látogatsz meg. Hazánk melyik része a legkedvesebb számodra?
Magyarország minden szegletét nagyon szeretem. A legközelebb természetesen a szülőföldem áll hozzám, ám valóban úgy gondolom, hogy hazám minden pontja gyönyörű és bárhova megyek, mindig rácsodálkozok ennek az országnak a szépségére. Ilyen szempontból is hálás vagyok a munkámért, mert a munka kapcsán járom az országot és olyan helyekre is eljutok, ahová egyébként nem mennék el. Többször összekötöm egyébként a munkát a kirándulással (ha az időm engedi): amikor el kell mennem az ország másik végébe előadást tartani, akkor megnézem az ott lévő történelmi emlékhelyeket is. És az is érdekes, hogy különböző időjárási körülmények között is láthatok egy-egy tájegységet. Egy miskolci ember például csak nyáron látogat a Balatonhoz, mert fürdeni akar benne, nyaralni szeretne. Én viszont minden évszakban látom, ahogyan Magyarország többi részét is és ezért nagyon hálás vagyok a Jó Istennek.
Nagyon szeretsz túrázni és talán ebből is adódik, hogy a természetvédelem kérdése is kiemelten foglalkoztat elsősorban Magyarországon és a Kárpát-medencében. Milyen lépéseket tettél ezen a területen?
Úgy gondolom, hogy aki a hazáját szereti, az egyben a környezetét is, hiszen e kettő nem választható el egymástól. Ezért se szeretem, amikor a balliberális pártok próbálják kisajátítani maguk számára a környezet védelmét, mert a haza védelme a környezet védelmét is jelenti. Az lenne a legfontosabb, hogy a jelenlegi törvényeket próbáljuk meg betartani és betartatni a környezetvédelem területén. Képviselőként is erre törekszem: sokszor léptem fel az illegális szemétlerakás ellen, s rengetegszer hangot adtam annak, hogy a jelenlegi liberális szemléletű lakcímkártya kiadási rendszere nagyban nehezíti a törvények betartatását. Ma Magyarországon bárhová kiadható lakcímkártya. A Kormányhivataltól hivatalos válaszom van arra vonatkozóan, hogy nem nézik azt, hogy az adott épület, ahová a lakcímkártya szól, alkalmas-e lakhatásra? Vagyis a lakcímkártya kiadható egy pincére, egy gazdasági épületre is! Ez azt eredményezi, hogy bizonyos esetekben a kukás autó nem is tud eljutni adott „lakásokhoz”, mert sokszor nincsen kiépítve oda betonút és így szemét kerül a természetbe. Az én választókörzetemben is van olyan erdőn át vezető, hétvégi házas övezet, ahol életvitel-szerűen élnek emberek és fel akartam újíttatni az oda vezető utat, ám ezt nem tehettem meg, mert kiderült, hogy magánútnak számít, az erdőtulajdonosoké. És mivel nem lett megcsinálva az út, van, amikor hosszabb ideig nem tudja a kukás autó megközelíteni a házakat és hatalmas mennyiségű szemét kerül az erdőbe.
Ha már a környezetvédelemről beszélünk, akkor szóljunk pár szót az állatvédelemről is…
Igen, ez egy nagyon fontos kérdés, mert az illegális szemétlerakók körül nagyon sok a kóbor állat, ahogyan a no-go zónákban is rengeteg kóbor kutya van. Ha megkérdezzük a Miskolci Állategészségügyi Telep dolgozóit arról, hogy honnan szedik össze a legtöbb kóbor állatot, akkor a no-go zóna kerül ki győztesen. Hogy miért? Mert itt az állattartás jogszabályait se tartják be. A kutyákban nincsen chip és az oltásaik is hiányoznak. A tulajdonos nem ismeri el, hogy az övé a kutya, a hatóság pedig a chip hiányában nem tudja rábizonyítani a gazdára, vagyis nem lehet mit kezdeni vele. Ezt a problémát mindenképpen meg kell oldani!
Fiatalon az egyik sportágad a vívás volt, majd jött a futball. Elfoglaltságaid miatt mára ez hobbivá vált, viszont még mindig rúgod a bőrt, amikor csak tudod és rendszeresen jársz Diósgyőrbe kosárlabda és focilabda mérkőzésekre. Hogyan találtak rád ezek a sportágak és mi az, ami megfogott bennük? Úgy látom, nagyon fontos számodra, hogy sportolj / foglalkozz a tested egészségével…
Nagyon fontosnak tartom a sportolást, mert úgy gondolom, hogy sok mindenre megtanítja az embert: türelemre, kitartásra, alázatra, tiszteletre. A sport mindig is jelen volt a családom életében. Édesapám például sokáig versenyszerűen kézilabdázott. A vívás a történelem szeretete miatt került közel hozzám, mivel alapvetően fegyveres sportról van szó, s nagy hagyománya van hazánkban, sok neves kardvívónk van, akik jó példát mutattak nekem is. A futball is nagyon elterjedt Magyarországon, így engem sem kerülhetett el, bár mostanra már csak amatőr szinten űzöm. A Diósgyőr szeretete pedig családi hagyomány nálunk: nagyapámmal és édesapámmal sokat jártunk kosárlabda- és labdarúgó mérkőzésekre. Nagyon jó érzés, ha az ember egy fantasztikus összetartó közönség és közösség részese lehet.
Temesvári Márta
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Homoszexuális orgiákon „ereszti ki a gőzt” a családos fideszes képviselő?
