December 1-jén tartottak parlamenti választást Romániában, amit az elnökválasztás első fordulójában váratlanul előretörő szélsőjobboldali jelöltek miatt nagy figyelem övezett. Ezt jól illusztrálja, hogy román viszonylathoz képest sokan, a szavazók 52,36 százaléka ment el szavazni – legutóbb 2004-ben volt ilyen magas a részvétel – írja az Index, következetesen csak „szélsőjobboldalinak” titulálva a magyarellenes, soviniszta erőket.
A szavazatok 98 százalékának megszámolása után az alábbi pártok jutottak be a 330 tagú parlament alsóházába:
- szociálpopulista PSD – 22,48 százalékpont
- soviniszta AUR – 17,78 százalékpont
- jobbközép-liberális PNL – 13,56 százalékpont
- liberális USR – 12,02 százalékpont
- mg az AUR-nál is magyarellenesebb SOS Románia – 7,12 százalékpont
- magyar kisebbségi párt RMDSZ – 6,47 százalékpont
- a kevéssé ismert, szintén soviniszta Fiatal Emberek Pártja (POT) – 6,26 százalékpont.
Ez utóbbi pártról viszonylag kevés információt találni, ezek alapján viszont az látszik, hogy az SOS Romániával versenyeznek az erdélyi magyarok elleni hergelésben. Az RMDSZ 6 százalék feletti eredménye az utóbbi két évtized legjobb teljesítménye lehet magyar viszonylatban. Más kérdés, hogy érdemben ők mennyire képviselik a magyarság érdekeit…
A136 fős Szenátusba az alábbi pártok jutottak be:
- szociálpopulista PSD – 22,86 százalékpont
- soviniszta AUR – 18,94 százalékpont
- jobbközép-liberális PNL – 14,47 százalékpont
- liberális USR – 11,94 százalékpont
- soviniszta SOS Románia – 7,53 százalékpont
- magyar kisebbségi párt RMDSZ – 6,53 százalékpont
- soviniszta Fiatal Emberek Pártja (POT) – 6,20 százalékpont.
Az uniós forrásokért egyesültek
A román elveket tökéletesen mutatja, hogy a korábban váltógazdaságban működő PSD és PNL az EU-s források megszerzése érdekében koalíciót kötve kormányzott, ám idén elvesztették parlamenti többségüket, így újabb partnerre van szükségük az ország irányításához. Fő jelöltjük az USR, de az sem kizárt, hogy az RMDSZ-t is megkörnyékezik, és négypárti koalíció jön létre. Előreláthatólag hosszú tárgyalások, kompromisszumok és háttéralkuk várnak a pártokra.
Annak ellenére, hogy a pártja kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve, Marcel Ciolacu PSD-s miniszterelnök az exit poll eredmények közlése után tartott sajtótájékoztatóján pedig arról beszélt, hogy a választók azt üzenték, bíznak a jelenlegi kormányban és azt szeretnék, hogy folytassák az ország fejlesztését uniós forrásokból, miközben megőrizzék a hagyományaikat és a hitüket.
„Veszélyes a demokráciára”, ha nem az elit jelöltjei nyernek
A magyarországi és nyugati elvtársaikhoz hasonlóan a román liberális oldalt sem zavarja, mikor algoritmusával a Facebook vagy a Google manipulálja a választásokat, hiszen azok a globalista jelölteket preferálják. Ha viszont egy platformon más alternatívák is érvényesülni tudnak (mint ahogyan történt ez Romániában a TikTokkal egy független, eddig ismeretlen jelölt esetében), akkor máris „orosz befolyástól” kell tartani, a „demokrácia pedig veszélybe kerül”. Hiszen tudjuk, az a demokrácia, ha az elit jelöltje győz.
Az AUR esetében egyébként kifejezetten érdekes ez a vád, hiszen ők voltak már az USA leghangosabb talpnyalói, aztán „békepártiak”, elvetemült magyarellenesek, majd az EP-választásokon az erdélyi magyarok szavazataiért kuncsorogtak – mikor mit kívánt az érdekük. A párt vezetője, George Simion, mindenesetre deklarálta, elutasítanak bármilyen megkeresést a jelenlegi kormánypártok részéről, az elnökválasztás második fordulójában pedig azt a jelöltet támogatják, akit korábban kizártak a pártjukból.
Diana Sosoaca, akit szintén az AUR-ból zártak ki, mert viselkedése még számukra is kínos volt, az SOS Románia elnökeként először kijelentette, hajlandó koalíciót kötni az AUR-ral, majd egyúttal meg is vádolta az AUR elnökét azzal, hogy titokban összefogásra készül a PSD-vel és a PNL-lel.
A román sovinizmus felébresztette a magyarságot is
Sokáig úgy tűnt, hogy a magyarlakta területeken lesz a legalacsonyabb a részvétel, ám valami, valószínűleg a soviniszta pártok nyomulása, felébresztette a magyarságot, akik elmentek, és a legkisebb rosszra, az RMDSZ-re szavaztak, amely párt így történetének legjobb eredményét érhette el – legutoljára 2000-ben szerezte a szavazatok legalább 6,8 százalékát a Kelemen Hunor vezette párt.
Kelemen az eredményváróján arról beszélt, hogy leginkább az a korosztály mozdult meg, aminek van emléke a 90-es évek előtti időkről, akik tapasztaltak már magyarellenességet – az RMDSZ az elnökválasztás után a kampányát lényegében arra építette, hogy a soviniszta pártok jelentette veszélyre hívta fel a figyelmet. Szavai alapján viszont a fiatalokat nem tudta megszólítani.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
