A Mezőgazdasági Bizottság ülésén az elhangzottakkal szemben az én tapasztalataim nem ugyanazok voltak, mint az miniszter úrnak, ennek adtam hangot – jelentette ki Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki a Mezőgazdasági Bizottság tagja is, így kérdéseket tett fel az agrárminiszter éves meghallgatásán.
Beszédében kiemelte, hogy a KSH adatai szerint az elmúlt 10 évben ¾-ével esett vissza az állattenyésztéssel foglalkozók száma Magyarországon, az elmúlt 3 évben pedig megfeleződött. Ennek fő oka a kedvezőtlen gazdasági körülmények, a bürokrata terhek, az ágazati munkaerő és szakember, állatorvos hiány, valamint a piac szélsőséges ingadozásai, állategészségügyi kockázatok.
A szebb napokat látott méhészettel kapcsolatban kiemelte, hogy a kormány idén február közepén ráengedte a magyar piacra az ukrán mézet, amely ismét a kilátástalanságba lökte főleg a kis családi gazdaságokat.
Dócs leszögezte, hogy a kistermelőknek érdekvédelemre van szüksége, amelyet a NAK, véleménye szerint, nem ad meg kellőképpen, a megalakulásakor tett ígérete ellenére.
A vízgazdálkodással kapcsolatban kiemelte, hogy ez az ágazat jelen pillanatban romokban van hazánkban, miután nem prioritás, hiszen idén a kormány 398 milliárd forintnyi beruházást halasztott el, amely továbbra is kilátástalan helyzetben tartja a Homokhátság mára már félsivataggá nyilvánított részeit.
Az erdőgazdálkodással kapcsolatban megemlítette, hogy a hatósági áras tűzifa rengeteg erdőgazdálkodót és fakitermelőt érintett hátrányosan, így az ő állami megsegítésük sem várhat tovább, hiszen az olcsó tűzifa a lakosságot segítette, de az erdőgazdálkodókat tönkretette, ezért az egyre dráguló input anyagok, humán erőforrás nehézségek állami beavatkozást igényelnek.
Nagy István Agrárminiszter úr válaszában az állattartók számának csökkenésének terén félrevezetőnek nevezte a képviselő úr által említett KSH statisztikákat, noha azt maga is elismerte, hogy az állat létszám növekedett, az állattartóké viszont csökkent. Ezért leginkább azokat a helyi petíciókat hibáztatta, amelyekkel településről településre tiltják be, sokszor a később oda települők kezdeményezésére a haszonállatok tartását. Hangsúlyozta, hogy törvénymódosítással fogja megvédeni a kormány a vidéki életformát és a háztáji állattartást.
A miniszter úr szerint a kormány nem felelős a jelenlegi mézpiac problémáiért, amit azzal indokolt, hogy Európában a magyar kormány adja a legtöbb támogatást a méhészeknek. Az ukrán mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban azt mondta, hogy azok legálisan nem tudnak bekerülni a magyar piacra – miközben az ukrán méz behozataláról szóló képviselői kérdést nem tagadta, sőt, annak piacvédő hasznát hangsúlyozta, mégha ezzel a magyar méhészek 99% nem is ért egyet. Összességében a miniszter pozitívan értékelte az elmúlt egy év magyar agráriumában tapasztalható folyamatokat.
– Döntsék el Önök, hogy ez így van-e! – tette hozzá Dócs.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!