Decemberben jelent meg dr. Popély Gyula felvidéki történész, az MTA nagydoktorának legújabb könyve „A felvidéki politika forgatagában (1989-2000)” címmel a Magyar Életvédők Egyesülete kiadásában. Az egyesület elnökét, a kiadvány főszerkesztőjét, Vékony Csongort kérdeztük a 816 oldal terjedelmű írásról, aki elsők között azt emelte ki, hogy két szempontból is eltér Popély Gyula ezen írása az eddigiektől. „A felvidéki történész ezúttal nem az 1945 előtti korszakot veti történettudományi vizsgálat alá, hanem az 1989-et követő rendszerváltozás aktív résztvevőjeként mint politikus írja le annak körülményeit és következményeit. Másrészt egy olyan tervezett könyvsorozat részét alkotja a könyv, melyet egyben életrajzi írásaként is kíván hátrahagyni az utókor számára”–hangsúlyozta Vékony Csongor.
– Mit jelent ez pontosan? Popély Gyula politikai élettörténetét tartalmazza a könyv 1989-től 2000-ig?
– Ennél többről van szó. Családjáról, tudományos munkásságáról, iskolaigazgatóként eltöltött éveiről egyaránt olvashatunk a könyvben és tulajdonképpen így nem csupán a politikai folyamatokat és Popély Gyulát mint politikust ismerhetünk meg, hanem Popély Gyula teljes lényét. Ez teszi a száraz történetírást olvasmányos irodalommá. Egy idézettel érzékeltetném a szerző sajátságos jellemét és írói stílusát, amiben bemutatja, hogyan fogadta a hírt családja körében, amikor 1989 decemberében miniszterré tervezték kinevezni a prágai szövetségi kormányba:
„Lajcsi testvéremmel gyorsan lenyeltünk egy adag szilvóriumot, amely helyre billentette a lelki egyensúlyomat. Próbáltam felfogni és megemészteni, mi történik velem. Nem rohantam azonnal Pozsonyba, amint azt Szabó Rezső javasolta. Úgy éreztem, most otthon kell maradnom a szüleimmel és a testvéremmel, és együtt szép nyugodtan megoldjuk a disznóvágást. Szombaton azonban még el sem végeztük a munkát, máris újabb telefonok jöttek Pozsonyból. Szigeti László és Hunčík Péter hívogattak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) mozgalom vezetősége nevében. Közölték velem: tegnap óta változott a helyzet. Most az a tényállás, hogy Duray Miklóst jelölik Prágába nemzetiségi miniszternek, engem pedig miniszterelnök-helyettesnek javasolnak a pozsonyi szlovák kormányba. Abban egyeztem meg Szigetivel, hogy hétfőn délelőtt állok rendelkezésükre, de addig ne számoljanak velem, mert disznótor van. Ebben megegyeztünk.”
Ilyen és ehhez hasonló mozzanatokkal színesíti a történelmi események leírását. Hogy miért nem lett aztán a „demokratizálódott” Csehszlovákia első miniszterelnök-helyettese? Ennek részletei is kifejtésre kerülnek. Popély Gyula akkori gondolatai e kérdésben többek között a következők voltak:
„»Csehszlovákia számomra nem egyéb, mint egy fantasztikus világcsalás torzszüleménye.«
E bennem élő gondolat és hit máris újabb gondolatok és ebből fakadó elhatározások megfogalmazására serkentett:
»Ez az államalakulat politikai és erkölcsi fertőben fogantatott és született. Ez a szörnyszülött 1939 márciusában eltűnt a térképről, de hat év elteltével a világot hatalmukban tartó sátáni erők újból létrehozták, még erkölcstelenebb körülmények között. Ez a moloch a születésétől fogva zabálja, asszimilálja nemzetünk tagjainak százezreit, és nincs is rá remény, hogy ez az állapot megváltozzon. A szlovák nemzet Európa legundorítóbb parazitái közé tartozik, a csehekkel és a románokkal egyetemben. Zsenge gyermekkorom óta hő vágyam, hogy a történelem vaslogikája másodízben is rombolja szét ezt a köztársaságot.
Számunkra az egész elrabolt Felvidék visszatérése volna a kívánatos – a szlováklakta területek természetesen autonómiát élvezhetnének a közös Kárpát-hazában –, de ha ez megvalósíthatatlannak bizonyulna, akkor legalább a magyarlakta területek kerüljenek vissza Magyarországhoz. Ilyen gondolatokkal a szívemben vajon hogyan vállaljak kormánytagságot ebben az ellenünk fenekedő országban?
Itt én csak rebellis kuruc lehetek, és semmiként sem válhatok labanc főúrrá.«”
– Popély Gyulának saját politikai pártja is volt. A Magyar Néppárt elnökeként azonban végül soha nem került be az országgyűlésbe. Keringett sokféle elmélet arról, hogy ez hogyan lehetséges. Többen azt hangoztatták, hogy Popély Gyula nem hajlandó senkivel együttműködni, és bomlasztja a felvidéki magyar politikai egységet, miközben több alkalommal kezdeményezte az összefogást az Együttélés Politikai Mozgalommal és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Végül megszületett a választási szövetség is, de mandátumot a Magyar Néppárt képviselője soha nem szerzett. Mi állt a háttérben? Erről is olvashatunk a könyvben?
– Nagyon jó a kérdés. Részletesen ismerteti a szerző azt a folyamatot, ami által a felvidéki politika egyik élharcosából perifériára került, és a végére szinte már egyedüli ellenállóként vívta harcát a felvidéki magyarságért. Mi okozta a törést Duray Miklósék és Popély Gyula között? Többnyire az, hogy a felvidéki magyar országgyűlési képviselők a magyarok jogait súlyosan sértő és korlátozó nyelvtörvény kérdéskörében a magyarok ellen szavaztak, nem támogatták a magyar nyelvű egyetem kezdeményezését és még hosszasan lehetne sorolni, de ezt meg is teszi a szerző a könyvében. Popély Gyula egész életében magányos farkasként dulakodott, ha kellett magával a csehszlovák, később a szlovák kormánnyal. Ő volt az egyetlen középiskolai igazgató, aki a kormánnyal szembe mert szállni, és nem adott ki szlovák nyelvű iskolai bizonyítványokat a Pozsonyi Magyar Gimnáziumban.
– Az életének milyen egyéb aspektusait mutatja be a szerző a könyvben?
– Popély Gyulát az teszi a szememben igazán naggyá, hogy a magyarságért vívott folytonos harcok mellett emberi hibáit és gyarlóságait sem palástolja. Egyre kevesebbet foglalkozott történelmi kutatásaival. A politikai helytállás mindent megelőzött. A feleségével és a fiával is egyre kevesebb időt töltött, ami hosszútávon negatív következményekkel járt családi életére nézve. Ezidőben hunyt el szeretett édesapja is. Egészségügyi problémáiról és lelki gyötrődéseiről is őszinte vallomást ad.
Könnyen lehet, hogy a politikatörténet iránt érdeklődőket ezek a részek nem kötik le, de hozzátartozik a szerző életéhez. Aki viszont szeretné, könnyen tovább lapozhat a következő fejezetre.
Számomra – mint a hazája sorsáért aggódó fiatal számára – kellő figyelmeztetés ez a könyv. Óva int azoktól a hibáktól, melyeket elkövethetnék, de igyekszem kerülni. A család az első! Ezt mindenkinek üzenem, aki bármikor úgy dönt, politikára adja a fejét.
– Szintén decemberben jelent meg egy hasonló politikai élettörténetet leíró könyved „A Mi Hazánk Ifjai elnöke voltam” címmel. Ez a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének történetét mutatja be?
– A politikai utam első éveit, mely 2014-től a Jobbik IT-vel kezdődött. A Konzervatív Hallgatók Szövetségének, az Identitárius Egyetemisták Szövetségének (Identitesz) és az Erő és Elszántságnak a rövid történetét is igyekeztem a könyvben összefoglalni, mert ez volt az az út, mely 2018-ban a Mi Hazánk Mozgalomhoz és a Mi Hazánk Ifjaihoz vezetett. A Mi Hazánk Mozgalomban átélt eseményeket a könyv nem tartalmazza, a címéből is adódik, hogy a Mi Hazánk Ifjai történetével foglalkozik. A szervezettörténet mellett azonban beszédeim és egyéb gondolataim is leírásra kerültek, mely által világnézetemet is közelebbről megismerheti a tisztelt Olvasó.
– Milyen áron lehet megvásárolni ezeket a könyveket, és hogyan tudják az érdeklődők megrendelni?
– Popély Gyula A felvidéki politika forgatagában (1989-2000) című könyvét 7 ezer forintért, az általam írt A Mi Hazánk Ifjai elnöke voltam című kötetet 5 ezer forintért lehet megvásárolni. A megrendeléseket az [email protected] e-mail címre várjuk, a www.eletvedok.hu weboldalon pedig a korábbi kiadványaink is megtekinthetők.
– Mikor várható Popély Gyula új könyvének bemutatója, és mik a jövőbeli tervek?
– Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke és dr. Popély Gyula januárban egyeztet arról, hogy mikor kerülhet sor az első könyvbemutatóra a Fekete István Szabadegyetem keretében, de az év folyamán több bemutatót is szívesen tartana a szerző. A könyvbemutatók szervezését igyekszik ahhoz is igazítani, hogy hol milyen mértékű az érdeklődés iránta, így e-mail címünkön ([email protected]) szívesen fogadjuk azon kéréseket is, melyek könyvbemutatók szervezésére vonatkoznak.
Egyesületünk idei első kiadványa már januárban várható. „A nemi identitás válsága” című könyvemet dr. Héjj Andreas egyetemi professzor lefordította, így angol nyelven is meg fog jelenni.
A későbbiek folyamán az előző évek mintáját követve számos 1945 előtti nemzeti és keresztény szellemben íródott könyvet tervezünk újból kiadni, és továbbra is tervben van Tyirityán Zsolttal, a Betyársereg vezetőjével történő együttműködésünk eredményeként egy olyan könyv, mely Tyirityán Zsoltot középpontba állítva kívánja bemutatni a Betyársereg történetét.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
