Az egykori svéd jóléti állam jómódban élő, elkényelmesedett polgárai körében könnyű volt eladni a tolerancia és egyenlőség hamis szólamait, így a gyéren lakott skandináv ország hamar Európa legbefogadóbb államává vált. Áradtak is a szivárványba öltözött Svédországba a közel-keletiek és afrikaiak, magukkal hozva minden genetikai sajátosságukat, modern szóhasználattal élve, „a sokszínűséget”, mely azóta is „gazdagítja” az egykori bátor vikingek szánalmas leszármazottainak mindennapjait – derül ki az India Today beszámolójából.
A kormány belebukott, mégsem változott semmi
A balliberálisok és feministák évtizedekig egyeduralkodónak számítottak Svédországban, ám az általuk betelepített bevándorlók okozta problémák már akkorára nőttek, hogy végül a jobboldal történelmet írt, és kormányra került. Érdemi változás azonban nem történt, hiszen egy mérsékelt jobboldali vagy egy konzervatív párt pont annyit ér, mint bármelyik zöld vagy liberális formáció.
A koalíció többéves regnálása után sem volt képes felvenni a harcot a bűnözéssel szemben. Sőt, az erőszakos bűncselekmények és fegyveres összecsapások száma azóta is töretlenül emelkedik, mint az euro-forint árfolyam. Göteborg, Malmö, Stockholm már régóta a bandaháborúk melegágya, a minap például egy iraki vezetőt, a „korán égető” Salwan Momikát saját otthonában találták, lőtt sebektől véresen.
Másnap, fényes nappal egy iskolában, Örebro városában egy robbanásokkal megfűszerezett lövöldözésben mintegy tízen haltak meg, jobbára rivális bandatagok. És ekkor a svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson, kiállt a nyilvánosság elé, és azt tette, amit egy igazi, belevaló konzervatív tesz ilyenkor. Elismerte:
A kormány elvesztette az irányítást.
Háromnaponta robbanás
2025 első hónapjában Svédországban mintegy 31 robbanást jelentettek. A UK Express statisztikái szerint átlagosan 3 naponta robban fel valami (vagy valaki) a skandináv országban, és 28 óránként lövöldöznek. Szakértők szerint legtöbbször közel-keleti muszlimok, balkáni migránsok, esetleg afrikai bandák csapnak össze egymással.
A svéd kormány feladata lenne ezt megfékezni, ám Kristersson szerint „ez egy megörökölt probléma, mely nagyon régóta növekszik. Nekünk nincs már ráhatásunk az eseményekre”.
A számok egyébként őt igazolják. Svédország vezeti az EU-s statisztikákat a fegyveresen elkövetett erőszakos bűncselekmények tekintetében; csak 2024 decemberében mintegy 40 embert öltek meg lőfegyverrel a kevesebb, mint 10 milliós országban.
Az igazi kérdés persze az, mégis mit ér egy olyan kormány, mely az áldatlan állapotok felszámolása helyett inkább széttárja a karját és közli: ez van, srácok.
Kiemelt képünkön Ulf Kristersson miniszterelnök
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
