A geopolitikai helyzet 2025-ben továbbra is merész és gyakran vitatott külpolitikai döntések mentén alakul, különösen a Közel-Keleten. Izrael és Palesztina konfliktusa egyre élesedik, miközben Gáza jövőjét ismét külső hatalmak próbálják befolyásolni. Donald Trump folyamatos aktivitása és kijelentései arra utalnak, hogy a térség sorsát nagyhatalmi érdekek határozzák meg, amelyek kísértetiesen emlékeztetnek a múlt stratégiáira. Vajon ismét egy olyan helyzettel állunk szemben, amikor geopolitikai és gazdasági érdekek írják felül emberek millióinak életét, figyelmen kívül hagyva jogaikat és jólétüket?
Az ingatlanmogultól a politikai stratégáig: Mielőtt politikai pályára lépett volna, Trump ingatlanmogulként vált ismertté, elsősorban a „fejlesztésre és az értéknövelésre” összpontosított.
Ahogy a The Guardian beszámol róla, Trump ugyanazt a szemléletmódot most a nemzetközi kapcsolatokban is alkalmazza, ami komoly kérdéseket vet fel: vajon Gáza jövője is hasonló gazdasági logika mentén alakul? Gáza esetében a „fejlesztés” akár a helyi lakosság kényszerkitelepítését is jelentheti, amelyet „biztonsági megfontolásokkal” indokolnak.
Trump terve, hogy Gázát a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítja, magában foglalja a palesztinok áttelepítését és kiterjedt újjáépítési munkálatok elvégzését.
A republikánus politikai elit jelentős része – köztük Trump legfontosabb szövetségesei – támogatja ezt az elképzelést, mondván, hogy Gáza biztonsági helyzetét, különösen a Hamász befolyását, csak radikális intézkedésekkel lehet kezelni. A The Guardian kiemelte, hogy Trump legutóbbi nyilatkozatai szerint tartós tűzszünet csak akkor lehetséges, ha a Hamászt sikerül teljesen felszámolni. Ez pedig arra enged következtetni, hogy Izrael politikai céljai – Trump támogatásával – tovább növelhetik a feszültséget és újabb kényszerű népességátrendeződéshez vezethetnek Gázában.
A cionista hatalmi hálózatok megkérdőjelezhetetlen befolyása: Trump külpolitikájára nagy hatással voltak olyan személyek, mint Jared Kushner és Sheldon Adelson, akik pénzügyi támogatásukkal biztosították, hogy az Egyesült Államok külpolitikája következetesen igazodjon Izrael érdekeihez.
Ez az igazodás még nyilvánvalóbbá vált Trump intézkedései révén, beleértve az amerikai nagykövetség vitatott áthelyezését Jeruzsálembe, valamint Izrael gázai katonai műveleteinek folyamatos támogatását. A The Guardian rámutat, hogy ezek a döntések, amelyeket stratégiai lépésekként tálalnak, valójában Izrael geopolitikai törekvéseit erősítik a térség stabilitásának rovására.
Emellett Trump merész kijelentéseket tett az Egyesült Államok jövőbeli szerepvállalásáról Gázában. Felvetette annak lehetőségét, hogy az amerikai hadsereget bevethetnék a térség ellenőrzésére, és hogy Gáza amerikai felügyelet alá kerülhetne. Ez pedig kérdéseket vet fel az Egyesült Államok beavatkozásának mértékéről, valamint arról, hogy ezek a kijelentések valóban komolyan vehetők-e. Ugyanakkor e felvetések megvalósíthatósága és hitelessége továbbra is bizonytalan. Egyes elemzők szerint Trump inkább tárgyalási eszközként használja ezeket a kijelentéseket, mintsem tényleges katonai stratégiaként, hiszen a The Guardian megjegyzi, hogy Trump állításai sokszor túlzónak tűnnek, és inkább a globális pozícióját kívánják erősíteni.
Ráadásul Trump egyértelművé tette, hogy nem fogja engedélyezni az elűzött palesztinok visszatérését. Nemzetközi bírálatokat kiváltó nyilatkozataiban ismételten hangsúlyozta, hogy a palesztin menekültek nem térhetnek vissza korábbi otthonaikba. A New York Times idézi Trumpot: „Nem engedjük, hogy visszatérjen a régi állapot, ahol a palesztinok visszakövetelik területeiket. A visszatérés joga lekerült az asztalról.” Ez a keményvonalas álláspont arra utal, hogy az Egyesült Államok továbbra is Izrael politikájához igazodik, amelynek célja Gáza demográfiai és területi átalakítása.
Gáza stratégiai jelentősége 2025-ben: A politikai szempontok mellett gazdasági tényezők is meghatározó szerepet játszanak Gáza jövőjének alakításában.
A Zohr gázmező, amely Egyiptom partjainál található, a Földközi-tenger egyik legnagyobb kiaknázatlan energiaforrása. A Planète Energies rámutat, hogy Gáza átrendezése nagyobb hozzáférést biztosíthat ezekhez az erőforrásokhoz, jelentős előnyöket kínálva a nyugati és izraeli energiakonszernek számára.
Ahogy a Foreign Affairs is megjegyzi, a Kelet-Mediterráneum gázmezőinek gazdasági jelentősége fokozta a versenyt az erőforrások feletti ellenőrzésért. Az EastMed gázvezetékprojekt, amely a Levantei-medence földgázát juttatná el Európába, kulcsszerepet játszik ebben az energiahatalmi küzdelemben. Izrael fokozatos térnyerése Gázában tovább erősítheti ellenőrzését ezek felett a készletek felett, és ezzel meghatározó pozícióba kerülhet az energia- és geopolitikában. Ez ismét rámutat arra, hogy a gazdasági érdekek szorosan összefonódnak a politikai és katonai törekvésekkel.
Forrás: Al Jazeera
Magyarországnak Gáza helyzete intő példa arra, hogyan alakíthatják külső hatalmak egyes országok sorsát saját érdekeik szerint.
A palesztinok sorsa jól mutatja, milyen könnyen felülírhatják a globális elitcsoportok a nemzeti önrendelkezést. Ha egész népességek kényszerülnek elvándorolni a „biztonság” és a „fejlesztés” nevében, Magyarországnak éberen kell figyelnie, hogy megakadályozza a hasonló külső beavatkozásokat.
Magyarország történelmét hosszú ideje idegen birodalmak érdekei formálták. A Török Birodalomtól a szovjet befolyási övezetig Magyarország folyamatosan erős nyomás alatt állt. A palesztinok elűzése figyelmeztetésként szolgál arra, hogy az ilyen külföldi befolyás bárhol megnyilvánulhat. A nemzeti szuverenitást meg kell védeni ezektől a beavatkozásoktól, különösen akkor, amikor azok egy nemzet identitását és függetlenségét fenyegetik.
Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya egyre inkább kritikák kereszttüzébe kerül a cionista elképzelések melletti határozott kiállása miatt.
Míg Orbán kormánya Magyarország szuverenitásának védelmét hangoztatja, külpolitikája gyakran illeszkedik Izrael érdekeihez. A cionizmus iránti vak elkötelezettsége aláássa Magyarország képességét, hogy függetlenül cselekedjen a globális porondon. A New York Times megjegyzi, hogy Magyarország állásfoglalása olyan kérdésekben, mint az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezése és Izrael gázai műveleteinek támogatása, mélyebb politikai összhangot jelez a cionista célokkal.
Bár Orbán álláspontját a Nyugattal való kapcsolatok fenntartásának szélesebb stratégiájaként tálalják, a The Independent arra figyelmeztet, hogy ez a kapcsolat Magyarországot kompromittált helyzetbe hozza, mivel ahelyett hogy saját nemzeti érdekeit képviselné, politikáját erősebb globális hatalmak érdekeihez igazítja.
Ahogyan a Reuters is dokumentálta, a magyar ellenzéki pártok zömét is kritikák érték a cionista befolyással szembeni ellenállás hiánya miatt. Ezzel szemben a Toroczkai László vezette Mi Hazánk valódi alternatívát kínál a külföldi kényszerek által formált politikai irányvonalra. A Mi Hazánk elkötelezettsége a nemzeti szuverenitás mellett és a külföldi befolyásolással, különösen a globális elitcsoportokkal szemben szavatolja, hogy a párt a Fidesz kompromittált politikájának egyedüli hiteles alternatíváját képviselje.
Etnikai tisztogatás és a nemzeti identitás eróziója
A palesztinok kényszerkitelepítése Gázából, amelyet politikai és gazdasági indokokra hivatkozva próbálnak megalapozni, világosan sérti a nemzetközi jogot, és a Genfi Egyezmények szerint etnikai tisztogatásnak minősül. Ahogy John Mearsheimer és Stephen Walt is érvelnek, az ilyen cselekedetek nemcsak az érintett egyéneket sújtják, hanem veszélyes precedenst is teremtenek arra, hogyan élhet vissza erőfölényével a globális politikai elit.
Ha elfogadottá válik az etnikai tisztogatás gyakorlata, akkor az világszerte széles körű erózióhoz vezethet a nemzeti identitások és a területi szuverenitás terén. A Foreign Affairs figyelmeztet, hogy a társadalmak manipulálása „biztonság” vagy „fejlesztés” álcája alatt jelentős fenyegetést jelent a nemzetek integritására és azok azonosságának megőrzésére.
Trump elnöksége, valamint az Egyesült Államok külpolitikájára gyakorolt későbbi hatása kezdetben azon ígéret köré épült, hogy elsődleges célként kezeli az amerikai érdekeket és védi az Egyesült Államok szuverenitását. Ugyanakkor Izrael céljainak rendíthetetlen támogatása aggodalmakat váltott ki azok körében, akik korábban az amerikai önrendelkezés védelmezőjeként tekintettek rá.
A The Independent rámutat, hogy Trump valójában továbbra is olyan külpolitikát szorgalmaz, amely Izrael és a globális elitcsoportok érdekeit szolgálja, ezáltal hosszabb távon elidegenítheti magától támogatóit. Ha az Egyesült Államok folytatja a palesztinok elűzésében való részvételt és a Gázai övezet destabilizálásában való közreműködést, ahogy azt a The Guardian is megjegyzi, az újabb elhúzódó közel-keleti konfliktusba sodorhatja az országot. Ez pedig tovább növelheti az amerikai adófizetők gazdasági terheit, miközben erőforrásokat von el a hazai problémák kezelésétől, mint az infrastruktúra fejlesztése és a gazdasági stabilitás biztosítása.
Stratégiai lépés vagy diplomáciai hazárdjáték? Vajon mindez Trump nagyszabású távlati tervének része?
Trumpot a határozott és merész tárgyalási taktikája tette ismertté, úgy tűnhet, most egy lehetőséget lát arra, hogy elérje, amit mindig is akart: egy átfogó megállapodást a Közel-Keleten. A The Guardian szerint Trump gázai helyzethez való hozzáállása talán része egy szélesebb körű stratégiának, hogy – kihasználva nemzetközi befolyását – hosszú távú megoldásokat találjon, amelyek egyaránt megfelelnek saját érdekeinek és kulcsfontosságú szövetségeseinek.
Azonban továbbra is kérdéses: megéri-e céljait elérni milliók életének árán? A készülő etnikai tisztogatás, a palesztinok folytatódó szenvedése és a gázai övezet folyamatos instabilitása morális és etikai kérdéseket vet fel az elnök stratégiai elképzelései eredményességével kapcsolatban. Míg Trump politikája hatékony lehet a hatalmi játszmák menedzselésében, ezek olyan óriási emberi áldozatokat kívánnak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni a geopolitikai előnyök megszerzése során.
(A The Guardian, Planète Energies, Foreign Affairs, The Independent, John Mearsheimer és Stephen Walt, Dayan Center és Reuters nyomán.)
Kiemelt kép: Associated Press
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
