T. Lászlót közösség elleni erőszak bűntettével vádolja az ügyészség. A vádirat szerint a férfi társaival a 2013-as Pride-rendezvényt követően vélt nemi identitásuk és etnikai hovatartozásuk miatt inzultált és bántalmazott három cigányt, akik a Meleg Büszkeség Napja felvonulásról tartottak hazafelé. Az ügy érdekessége, hogy ugyanezért a cselekményért három évvel ezelőtt, azaz 2017-ben már jogerősen elítéltek öt gárdistát, egyiküket letöltendő börtönbüntetésre. T. Lászlót viszont csak a jogerős ítélet után egy évvel, 2018-ban gyanúsították meg.
Kezdjük az elején. Mi történt a 2013-as „Pride” néven hirdetett felvonulás után?
Nagyon sok lezárás volt aznap. Miután éltünk a tiltakozás adta törvényes lehetőségünkkel – nagyon sok jóérzésű emberrel együtt – éppen ceglédi barátainkat kísértük a Nyugati pályaudvar irányába. Jó sokan, több tucatnyian voltunk. Én elég nagydarab ember vagyok, nem a sebességemről híres. A csapat leghátulján sétáltam. Azt, hogy elöl mi történt, nem is láttam.
Merthogy a vád szerint az Önök csapata cigány, homoszexuális felvonulókat támadott meg, akiket többek között Ön is megütött.
Nagyon sokan álltak előttem. Én nemhogy nem ütöttem, de nem is láttam még egy szivárványos zászlót sem. Hogy valami mégis történhetett, azt onnan tudtam meg, hogy jöttek a rendőrök és mindenkit igazoltattak.
Előállították?
Nem. Sem engem, sem másokat.
Hogyan került mégis Ön a vádlottak padjára?
Nem sokkal később a Híradóban mondták be, hogy köröznek, láttam a saját fényképemet. Másnap bementem a helyi kapitányságra, ahol azonban semmit nem tudtak a körözésről, és hazaküldtek mondván, ha szükséges keresni fognak.
Keresték?
Nem, egyáltalán nem. Majd eltelt öt év, és egyszer csak hívnak a VIII. kerületi kapitányságról, hogy menjek be. Azt sem tudtam, mi miatt hívnak, addigra én már régen el is felejtettem az egészet. Csodálkoztam, amikor közölték a mostani vádat és rabosítottak. Hogy miért akkor és ott, hiába kérdeztem, a rendőrnő csak megvonta a vállát.
Ez 2018-ban volt. Addig nem is volt a rendőrségtől megkeresés?
Nem, és csodálkoztam azon is, hogy az eltelt időben én több rendezvényen, koncerten, tüntetésen ott voltam, ahol igazoltattak is, de semmi. Nem is értem, hogyan körözhettek.
Ez a mai a harmadik tárgyalási nap. Két ügyész is megjelent, de Önt nem képviseli senki, ezért el is napolta a bíró a tárgyalást. Hogyan áll most akkor az ügy?
Az első tárgyaláson kész fejetlenség volt, a második tárgyalás rendesen meg volt tartva. A sértetti tanú meghallgatásokon elhangzott az egyik sértett részéről – ő most is itt volt –, hogy én biztosan nem ütöttem meg őt. Aki pedig ezzel engem megvádolt a rendőrségen, eleddig nem jelent meg.
A sértetti vallomásokon túl, a vád mire alapoz? Van objektív bizonyíték? Kamerafelvételek, bármi?
Állítólag vannak felvételek, de inkább fotók. Azonban ezek egyikén sem látszik tettlegesség. Inkább arra használták őket sejtésem szerint, hogy utólag rám foghassák az egészet: gárda-tag voltam…
Mit vár ezek után?
Ezek után? Ártatlan vagyok és semmi jót nem várok.
Joó György – elemi.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
