Close Menu
SÖTÉT MÓD | VILÁGOS MÓD |
2025. március 5.
Friss
Támogatás
Támogatás

Milyen jövő vár a szíriai keresztényekre?

| Külföld 8 perces olvasmány

Tizennégy háborús év és totális embargó után összeomlott a több mint ötven évig tartó Aszad-rendszer. A szankciók által sújtott szír társadalom teljesen kimerült és kivérzett, aminek következményeként a terrorszervezetnek tartott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) által vezetett iszlamista lázadók gyakorlatilag végigvonultak Szírián, elérve a fővárost Damaszkuszt. Ezzel Szíria történelmében új fejezet kezdődött, ami nem ígér szép jövőt az amúgy is megtépázott keresztény közösségeknek.

Az al-Kaida szíriai ágaként is nevezett HTS miután átvette a hatalmat, sietve próbálta a közvéleményt megnyugtatni, hogy az országban egyik vallási vagy etnikai kisebbség sem fog hátrányos helyzetbe kerülni. A saját  tanácsadói által kinevezett Ahmed al-Sharaa ideiglenes elnök találkozott a közel-keleti keresztény egyházak vezetőivel, hogy biztosítsa a legősibb keresztény egyházak elöljáróit közösségeik jogairól.

Sokan reménykeltő eseménynek nevezték a találkozást, de hamar kiderült, hogy a konzultáció csak szemfényvesztés volt, hiszen a HTS és annak iszlamista szövetségesei eközben sorra hajtották végre a támadásokat a keresztények ellen.

Az Aid to the Church in Need (ACN) katolikus szervezet szerint az országra irányuló nemzetközi figyelem egyelőre megakadályozza, hogy az új iszlamista kormány túlkapásokat hajtson végre a nagyvárosokban:

„Damaszkusz a reflektorfényben van, ami arra kényszeríti az egykori lázadókat, hogy békésebbek legyenek, és megőrizzék pozitív imázsukat.” – emelte ki az ACN.

Információik szerint, míg az iszlamisták többnyire visszafogottan viselkedtek olyan nagyvárosokban, mint Damaszkusz és Aleppó, addig a kisebb városokban, például Homszban és Hamában már más a helyzet.

A dzsihadisták  megafonokkal járják az utcákat és arra szólítják fel az embereket, hogy térjenek át az iszlám hitre, a nőket pedig arra utasítják, hogy burkát viseljenek.

„A félelem valóban nagyon hangsúlyos: a keresztények nem tudnak dolgozni, sokan otthon maradnak” – áll a katolikus szervezet jelentésében.

„A Keresztények völgyeként ismert közép-szíriai térségben a ki és beutazás eléggé veszélyes lehet. A militánsok időnként útzárakat állítanak fel, megtagadják az áthaladást, megsarcolják azokat, akik nem térnek át az iszlámra” – közölte az Aid to the Church in Need.

December közepén egy közismert homszi családot végeztek ki saját házukban. A fegyveresek este törtek be  Samaan Satmé házába.A férfit brutálisan lefejezték, feleségét, Helena Khashouf-ot agyonlőtték. Fiúk az emeleten rejtőzött el, így megmenekült a mészárlástól.


Egy hónappal később ugyanitt, Homsz városában a HTS-hez köthető fegyveresek keresztény szobrokat gyaláztak meg.


Az iszlamista csoportok nap mint nap hergelik a muszlim szunnita lakosságot a többi vallási csoport ellen. Ezért sok esetben már a civil lakosság is támadásokat hajt végre a keresztény intézmények ellen.

Februárban szintén Homszban történt hogy fiatalok randalíroztak a keresztény temetőben. Miután helyiek telefonon felvették a bűncselekményt és jelezték a hatóságoknak, a HTS fegyveresei egy szóbeli figyelmeztetés után elengedték az elkövetőket.


Hama városában az Antiochiai Ortodox Patriarchátus püspökségét lőtték szét az iszlamista fegyveresek, majd be akartak törni a templomba. Bátor keresztény férfiak akadályozták meg, hogy kifosszák a város templomát.


A világ utolsó arámi nyelven beszélő településén Maaloulában a HTS-hez köthető fegyveres csoportok szándékosan több muszlim családot telepítettek be a faluba, hogy megtörjék a keresztény dominanciát. A Qalamoun hegység egyik völgyében fekvő falu lakói az elmúlt másfél évtizedben rengeteget szenvedtek az iszlamistáktól.

A HTS elődszervezete, az al-Nuszra Front kétszer is elfoglalta a települést és végzett ki közel két tucat embert. Most, hogy utódszervezetük került hatalomra, az iszlamisták nap mint nap vegzálják a helyi civileket, arra kényszerítve őket, hogy örökre elhagyják otthonaikat, hogy újabb muszlim családokat telepíthessenek a helyükre.


Hasonlóképpen viselkednek az iszlamisták Szíria többi településén. Damaszkusz keresztény negyedeiben rendszeresen tartanak erődemonstrációt, lobogtatva az al-Kaida és az Iszlám Állam zászlaját. A cél ugyanaz: megfélemlíteni a megmaradt keresztény családokat, ellehetetleníteni  normális életkörülményeiket, hogy végül önszántukból hagyják el szülőföldjüket.


A szíriai konfliktus kitörése előtt Szíria lakosságának 10–15 százaléka keresztény volt. Pontos adatok nincsenek, mert a Baasz Párt vezette rendszer az elmúlt 60 évben etnikai és vallási alapon nem tartott népszámlálást.

A legszerényebb becslések szerint is legalább 2,5 millió keresztény élt életvitelszerűen Szíriában, további 3–4 millió száműzetésben élő első- és másodgenerációs szír keresztény kötődött valamilyen formában az anyaországhoz.

A 2011 tavaszán kitört tüntetések első hetei után világossá vált a keresztények számára, hogy az Aszad-rendszert megbuktatni kívánó – magukat demokratikusnak nevező – „ellenzékiek”, valójában iszlamista ideológiát képviselő mozgalmak. A tüntetéseken is mindig azt skandálták, hogy

„alavitákat a koporsóba, a keresztényeket Bejrútba”.

Vagyis nincs kegyelem a vallási kisebbségeknek. Meghalnak vagy elmenekülnek.

Ami ezután történt az tragédia. A szíriai kereszténység kétezer éves történelmében talán azóta, hogy ezernégyszáz évvel ezelőtt a muszlimok elfoglalták Damaszkuszt és megváltoztatták a térség vallási arculatát, nem szenvedett el akkora pusztítást, mint a legutóbbi tizennégy évben.

Az iszlamista fegyveresek keresztény közösségek tucatjait pusztították el vagy kényszerítették elmenekülni otthonaikból. Az Iszlám Állam gyakorlatilag teljesen felszámolta a Hábúr folyó mentén fekvő harminc asszír település keresztény lakosságát. Az összes templomot elpusztították és lerombolták a falvakat. Akik nem tudtak időben elmenekülni azokat kivégezték.

Palmürában több mint kétszázötven keresztény család élt, mára egy sem maradt. Aleppóban volt a legnagyobb keresztény jelenlét. Több mint négyszázezren vallották magukat Jézus követőinek, mára alig maradtak húszezren.

Idlib tartományban, ahová befészkelték magukat az iszlamista csoportok, az egyik legnagyobb vidéki keresztény közösség élt egy tömbben. A főként örmény és antiochiai keresztények száma meghaladta a negyvenezret, mára nyolc, azaz nyolc fő él a nyugat-szíriai tartományban. Sajnos a hasonló példákat százával lehetne sorolni. Az eredmény tragikus.

A legoptimistább becslések szerint a keresztények nyolcvan százaléka hagyta el Szíriát, számuk biztosan félmillió alá csökkent, ami a lakosság alig 2 százalékát teszi ki. Egyes források inkább a háromszázezerhez közelítik a Szíriában maradt keresztények lélekszámát.

A Nyugat által elrendelt embargók és szankciók miatt legfőképp a civil lakosság, köztük a keresztény közösség szenvedte meg az elmúlt másfél évtizedet, miközben korábban, az Aszad-rendszer alatt minden vallási és etnikai csoport élhetett a vallásgyakorlás jogával és nem kellett rettegniük, ha ünnepelni akartak, vagy éppen imádkozni készültek egy templomban.

Alig három héttel a hatalomváltás után, karácsony előnapján a HTS-el szövetséges Turkesztáni Brigád üzbég fegyveresei felgyújtották az észak-hamai tartományban lévő ortodox keresztény Suqaylabiyah város karácsonyfáját. A fegyveresek bevonultak a város főterére, és mindenki szeme láttára hajtották végre a keresztényellenes támadást.


Ez volt az első olyan eset, amelyre a keresztények fellázadtak, és másnap, azaz szenteste tüntetéseket tartottak. A keresztény férfiak keresztekkel vonultak fel az utcákon és fegyverbe szólították a lakosságot. Damaszkusz mellett, Aleppó, Homsz, Hama, Latakia és Tartúsz városokban vonultak utcára a vallásszabadságot követelő keresztények.

A nemzetközi közvélemény kegyeiért harcoló HTS iszlamista kormányzata gyorsan igyekezett megnyugtatni a keresztényeket. Igaz, a tetteseket elfogták és újra felállították a város karácsonyfáját, a keresztények elleni atrocitások mégsem maradtak el. Pár nappal később ugyancsak Suqaylabiyah város Hagia Szophia kápolnáját dúlták fel az iszlamisták. A HTS végül befalazta a keresztény imahely ablakait és bejáratát így megelőzve a további rongálásokat, viszont a helyiek is ki lettek tiltva saját templomukból.

Hivatalos adatok nincsenek, de egyes források szerint a még Szíriában maradt maroknyi keresztény többsége is elhagyná hazáját, ha tehetné. Az egyik legnépszerűbb szíriai keresztény oldal a  Soldiers of Christ által tartott online szavazáson több mint harmincezren válaszoltak a migrációval kapcsolatos kérdésre. A válaszadók 80 százaléka az ország elhagyása mellett voksolt. Ez azt jelzi előre, hogy a Közel-Kelet jó úton halad ahhoz, hogy a kereszténység bölcsőjének nevezett Szíriából, pár évtizeden belül végleg eltűnjenek a világ legősibb keresztény közösségei.

Kassab Adonis

Kiemelt kép forrása: X.com

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További hírek

IMPRESSZUM

Felelős kiadó: Innovatív Kommunikáció Alapítvány

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyilvántartásba vételi okiratának száma: CE/22685-4/2020.
Szerkesztőség címe: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 11.
Szerkesztőség elérhetősége: [email protected]
Főszerkesztő: Horváth Tamás
© 1999 – 2025 Magyar Jelen, magyarjelen.hu