Az első hét elteltével egyelőre nem találtak máshol száj- és körömfájás fertőzést. Ha a jövő héten is így marad, akkor kijelenthető, hogy sikerült izolálni, megfogni a súlyosan ragályos vírust. Ez esetben még a húsvét előtt megnyílhatnak az exportpiacok a hazai állati termékek előtt. Ennek egyebek mellett azért is van óriási jelentősége, mert mintegy 200 ezer bárány várja a zöld utat, hogy a szállítmányok Olaszországba induljanak. A hazai juhágazat bevételének legnagyobb része ilyenkor realizálódik. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos a Magyar Jelennek elmondta, még mindig nem lehet semmi biztosat tudni arról, honnan érkezett a hazánkban utoljára 52 éve pusztító vírus, de a járványügyi nyomozás még folyamatban van.
Az utolsó állatokat is leölték csütörtökön abban a kisbajcsi tehenészetben, ahol egy hete ütötte fel fejét a hasított patájú állatok rettegett betegsége, a ragadós száj- és körömfájás. Délutánra kiürült a telep, az útzárat feloldották, de az utolsó teherautók után egy-két órával elhaladó autókat még lefertőtlenítették, csak úgy mehettek tovább Vének felé.
A tehenészet, ahol nemrég még 1400 holstein-fríz szarvasmarha bőgött kiürült, az üres ólak csendje legalább olyan süketítő, mint az elmúlt napokban a halált váró állatok sírása. A Bácsai Agrár Zrt. A Google szerint ma végleg bezárt. Mózes Áron ügyvezető igazgatót telefonon értük el, annyit mondott, ha írásban küldünk kérdést, amikor tud válaszol, de hangján tisztán érezni, nincs erről most mit mondani. A veszteség felbecsülhetetlen, még akkor is, ha a Kormányinfón elhangzottak szerint teljes kártérítésre számíthatnak. Nemcsak az állatok értéke, és a telep, a terület értéke a veszteség, ahol mostanában biztos, hogy nem lehet gazdálkodni és nem is csak a következő évek tejhozama után várható nyereség. Ami itt odaveszett, az egy élet, sőt, talán generációk munkája.
Összesen 1700 szarvasmarhát kellett leölni. A kisbajcsi telepen kívül a cég egy másik telepén, ahová innen szállítottak takarmányt, további 300-at. Sokan tették fel a kérdést miért nem lehetett elégetni a tetemeket. A válasz egyszerű. Ki kellett választani azt a lehető legrövidebb utat, amit közúton meg kell tenni a fertőzött állatokkal, illetve azokkal, amelyek érintkeztek, érintkezhettek a vírussal. És nem csak a beteg állatokról van szó. Sajnos az összes egyed, amelyik fertőződhetett továbbadhatja a vírust, akár évek múltán is.
A tetemeket konténeres teherautókkal szállították napokon keresztül Kisbajcsról Bábolnára. A település külterületén az ATEV Zrt. egy két hektáros területén nyitottak újra és mélyítettek egy dögkutat. Az állatokat vegyszeres megoldással hét méter mélyre temették. A területet 1 méter 80 centiméter magas drótkerítés veszi körül. Amíg a szállítás tartott, az oda vezető utat is lezárták, majd az utolsó teherautók távozása után lefertőtlenítették.
A járványügyi vizsgálat jelenlegi adatai szerint fellélegezhetünk, nem terjedt tovább a ragadós száj- és körömfájás más telepekre. Bár több információ terjedt arról, hogy honnan eredhet a fertőzés. Volt aki Németország felől sejtette érkezését – de kiderült, hogy a vírus nem azonos, annak januárban Németországban feltűnt változatával. Aztán felmerült az is, hogy külföldi: konkrétan egyiptomi vendégmunkáson keresztül juthatott be valamilyen módon a vírus. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos szerint viszont semmit sem lehet még tudni biztosan, sőt az sem biztos, hogy a járványügyi vizsgálat végén pontos választ kapunk majd erre a kérdésre.
Még tart a járványügyi nyomozás
„Amikor a betegség gyanúja felmerült, az állategészségügyi hatóság azonnali megfigyelési zárat rendelt el a telepre. Elkezdték felmérni, hogy a vírus leglassabb lappangási idejével számítva, milyen élőállatok, ragályfogó tárgyak kerültek be, amelyek a vírus bejutását elősegíthették. Továbbá azt is elkezdte felmérni a hatóság, hogy az állattartó telepről milyen mozgás történhetett (élőállat, jármű, személy), amely által esetleg tovább terjedhetett a vírus. Ezekből az adatokból derül ki, hogy a vírus hova terjedhetett tovább, vagy tovább terjedhetett-e”
– fogalmazott lapunknak Pásztor Szabolcs.
Hozzátette, jelenleg nincs új eset a hatóság látókörében. És egyelőre nincs olyan információ, ami alapján biztosat lehetne mondani arról, hogyan jutott be a vírus.
Muszáj volt leölni a vírussal érintkező állatokat, mert a vírus gyógyulás után is az állatban marad és újra fertőzhet
Kérdésünkre, hogy miért volt elengedhetetlen az állatok leölése, az országos főállatorvos kifejtette, egy olyan erősen fertőző, könnyen terjedő vírusról beszélünk, amely tovább fertőzési kockázata akkor is megmarad, ha az állat esetleg meggyógyul.
„Ha át is vészelné egy állatállomány ezt a betegséget, a vírus nem tűnik el az állatokból, ott marad például a patában, majd akár évek múlva is újra fellángolhat a betegség, ami ha továbbterjed, több gazdaságot érint, akár nemzetgazdasági méretű kárt is okozhat”
– magyarázta Pásztor Szabolcs.
Kiemelte, hogy ennek a betegségnek a veszélyét az óriási kártétele jelenti. Rendkívül ragályos betegségről van szó. Nagyon sok módon, útvonalon tud a vírus átterjedni egyik állományról a másikra.
„A hátrányokat, következményeket már most is tapasztalhatjuk, hiszen mindazok az országok, amelyek a magyar exporttermékek célországai, exportkorlátozásokat, illetve tilalmakat vezettek be az állati eredetű termékek kapcsán”
– mutatott rá a főállatorvos.
A Nébih honlapja szerint jelenleg amellett, hogy az egész országra kiterjedő általános szállítási tilalom van, kivéve közvetlenül vágóhídra, és általános a kiviteli tilalom, mintegy 18 ország rendelt el tilalmat nem csak élőállatra, hanem a magyar állati eredetű termékekre is.
Az országos főállatorvos kiemelte, most az a legfontosabb, hogy minden állattartó legnagyobb körültekintéssel tartsa be a járványügyi korlátozásokat.
„Ez magában foglalja az állományaik vadaktól elzárt tartását, azt, hogy állattartó telepekre csak olyan módon jusson be személy vagy jármű, ha a megfelelő tisztításon, fertőtlenítésen átesett. Ezek a legalapvetőbb járványvédelmi előírások”
– sorolta Pásztor Szabolcs.
A következő hetekben megnyílhatnak az exportpiacok
Hozzátette, most többkörös vizsgálati procedúra kezdődik, mind a fertőzött telep körül, mind országos szinten. Ezek eredményének függvénye, hogy hogyan áll helyre a kereskedelmi helyzet. Az első és legfontosabb, hogy országon belül helyreálljon, ezt követi az Európai Unió irányába történő szállítás, ezt követi a harmadik országok irányába a kapcsolatok helyreállítása. Ez utóbbi esetben hónapokkal kell számolni.
Nagy István agrárminiszter csütörtökön bejelentette, eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírusával kapcsolatban, ezért az uniós országok feloldhatják a hazánkkal szembeni behozatali korlátozásokat.
Feloldható lesz-e húsvét előtt a kiviteli tilalom? – Ezen múlhat a hazai juhágazat jövője
„Az Európai Bizottság részéről megjelent az a végrehajtási határozat, amely a ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozását szolgálja. E határozat mellett nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az Európai Unió egységes belső piacán az áruk szabad mozgását, vagy ellentétesek az állategészségügyi rendelet szabályozásaival.
Mivel tehát az EU jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarhatelep és annak tíz kilométeres körzete korlátozott terület.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt. A 10 kilométeres megfigyelési körzeten kívül eső területen a tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket hazánkkal szemben, amire a bizottság fel is hívta a figyelmet a határozat megjelenésekor”
– áll az agrártárca közleményében.
Nagy István kijelentette, hogy minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
