Alaszka, illetve Kanada északi, (eddig) állandóan fagyos vidékei felett repülve a NASA kutatórepülője több millió pontot detektált, ahol a többé már nem folyamatosan fagyott talaj (permafroszt) repedésein keresztül metán juthat a légkörbe. A metán sokszor erősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxidnál, és a permafroszt felolvadásával az évezredekkel ezelőtt csapdába ejtett gáz a levegőbe juthat.
Vagyis a klímaváltozás önmagát erősítő folyamatok ördögi körét indítja be.
Az adatokból tudott, hogy jelenleg az északi sarkköri területek kétszer gyorsabban melegednek, mint a bolygó átlaga. Azt azonban eddig nem tudtuk, hogy ez milyen mértékű metánfelszabadulást eredményez a tundrával borított tájakon. A NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, Clayton Elder és munkatársai ez mérték fel.
2017 nyarán több mint 30 ezer négyzetkilométernyi sarkvidéki táj fölött röpködtek cikkcakkban a infravörös spektrométerrel felszerelt kutatórepülővel. A repülések során több mint egymilliárd ponton mérték meg a levegő metánkoncentrációját. Azt a helyet tekintették „forró pontnak” vagyis metánszivárgásnak, ahol a koncentráció meghaladta a 3000 milliomodrészt (ppm-et) – ez három nagyságrenddel haladja meg a globális légkör metánkoncentrációját.
Összesen kétmillió ilyen forró pontot találtak a lefedett területen.
A szivárgások általában különféle felszíni vizek (patakok, tavak) köré csoportosulnak. Nem biztosak abban, hogy a felszíni vizek és a metán hogyan függenek össze, de elképzelhető, hogy a vizek még gyorsabban olvasztják a körülöttük lévő permafrosztot.
(index.hu nyomán. Fotó: index.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
