Elfogadta az unió azt az új szabályt, ami a mostanihoz képest 20–30 százalékos energiaár-emelkedést okoz majd minden európai országban. A Financial Times szerint Donald Trump amerikai elnök felvette a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és az Északi Áramlat 2 gázvezeték amerikai befektetéssel történő újraindításáról egyeztettek. Mindeközben az Európai Unió végrehajtó testülete csendben olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely az energiaárak újabb 20–30 százalékos áremelkedését eredményezi. Ez az európai társadalom kettészakadásához vezethet, amelyben a mindinkább szélesedő alsóbb réteg egyre nehezebben tudja kifizetni költségeit. A Kinek a háborúja? című műsor vendége Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója volt, akivel Virághalmy Sarolta szerkesztő-műsorvezető beszélgetett.
„Matthias Warnig, az Északi Áramlat 2 igazgatója azt tervezi, hogy amerikai befektetők támogatásával újra megnyitja az orosz Északi Áramlat 2 gázvezetéket Európában. Az üzletember tervében szerepel az a szándék is, hogy amerikai vállalkozókon keresztül vegye fel a kapcsolatot a Trump-csapattal” – írja a Financial Times . A lap szerint Donald Trump amerikai elnök már egyeztetett is erről az orosz elnökkel.
Az amerikai befektetők által vezetett konzorcium már kidolgozott egy tervet a Gazprommal kötendő üzletről, amelyet az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók feloldása után lehetne megkötni.
Az amerikaiak realizálták, hogy gyakorlatilag sem az Öböl-menti országokból, sem Norvégiából, sem az USA-ból, sem Észak-Afrikából egyelőre a világ nem tud több földgázt szállítani Európa felé. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy az Európai Unió nem tágít az ambiciózus zöldítéstől. Ezért akik az EU-ba földgázt akarnak szállítani, nem hajlandóak befektetni az LNG (cseppfolyósított) bizniszbe, mert tudják, hogy soha nem térül meg.
Európa erősen zöldít. A földgáz hamarosan kivezetésre kerül. Ez volt az EU narratívája. Norvégia is óvatosan fejleszt, hiszen attól tart, hogy neki sem fog megtérülni az Európába exportált földgáz. Az Egyesült Államok gázexportját szándékosan visszafogják – jegyezte meg Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.
Amerikában, ha túl sokat exportálnak, akkor felmennek a belföldi árak. Erre nagyon érzékenyek az amerikaiak.
Hozzátette: a 2023-as évhez képest ezekből az országokból 2024-ben az EU jóval kevesebb gázt kapott. Egyedül csak az oroszok tudták növelni a földgázexportot. Amerika felfogta, hogy senki nem tud és nem hajlandó több gázt szállítani az EU-ba, csakis az oroszok.
Ez egy komoly gazdasági kereskedelmi hajtóerő. Aki Németországon keresztül hoz be földgázt az európai piacra, annak kulcsszerepe van a kontinens energiaellátásában.
A tervek szerint az amerikaiak az orosz határon, egy kilépési ponton megveszik az orosz gázt. Az oroszok az amerikaiaknak fizetik a tranzakciós díjat, akik működtetik a vezetéket – mondta el a szakértő.
Az Európai Unió végrehajtó testülete március végéig törvényjavaslatot terjeszt elő, melyben egyrészt 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt tűz ki a tagállamok számára, hogy ezzel tovább gyorsítsa éghajlatvédelmi menetrendje végrehajtását. Az intézkedés még az eddigieknél is szigorúbb. Frans Timmermans volt EU Bizottsági alelnök szerint nagy hiba lenne az európai zöld megállapodás helyettesítése egy „szélsőjobboldali versenyképességi maszlaggal”.
A 2030-as cél is sokat változott. A 40 százalékos kibocsátáscsökkentésről néhány hónap alatt 55 százalékra emelték. Egy százalék változás is sok milliárd euróba kerül.
A 2040-es 90 százalékos cél elérése visszafelé is befolyásolja a százalékos kibocsátáscsökkentést. Ezzel számolva a 2030-as célnak inkább 60 százalékosnak kellene lennie, amelyet semmilyen modellezéssel nem tudnak alátámasztani.
Toldi Ottó szerint Európában négyszeres a földgáz ára és kétszeres az áram ára az Egyesült Államokhoz képest. Ennek az az oka, hogy Európában túl lett tolva az időjárásfüggő energia előállítása. Ilyen a szél- és napenergia felhasználása. Ezekből vagy sok, vagy nagyon kevés. Nem lehet még megfelelően dekarbonizálni a váltakozó termelést.
Hozzátette: azokban az országokban, ahol nincs ármérséklés, ármozgásmérséklő szisztéma mint nálunk a lakossági árak esetén – ott gyakorlatilag olyan változékonyak az áram és a földgázárak a lakossági és az ipari szektorban, hogy sokszoros különbségek tudnak kialakulni. Emiatt nemcsak a termelés lett időjárásfüggő, hanem az ellátás és az árak is.
Európa a folyamatos gazdasági visszaesés miatt már csak 7–8 százalékáért felelős a globális kibocsátásnak. A drága energia egyik oka a megújuló energia túlzott állami támogatása.
Toldi Ottó ökológus szerint az a szén-dioxid, amit kibocsátunk, 100–130 évig a légkörben marad.Ha holnaptól zéró lenne a kibocsátás, még így is sokáig érezhetjük az üvegházhatás kárait.
Ha nem irtottuk volna ki a földi növényzet felét, sokkal nagyobb oxigénkibocsátást, légköri szennyezést tudnánk kompenzálni – világított rá.
Az Európai Unió végrehajtó testületének törvényjavaslatában nemcsak az szerepel, hogy kitűzik a 90 százalékos klímacélt, hanem már a hagyományos energiát felhasználó kisebb cégeknek is el kell kezdeniük kvótákat vásárolni. Ezek a kvóták adminisztratív módon lassítják a termelést és növelik a kiadásokat, ami felhajtja az árakat. Vagyis az európai államok gazdasága duplán fogja megfizetni ennek a tervnek a következményeit.
A szén-dioxid karbonkvótákat a nagyvállalatoknak már eddig is meg kellett vásárolni, de ezt most kiterjesztették a közlekedésre és az épületekhez köthető energiafelhasználásra is.
A kibocsátást adóztatják, és kvótákat kell vásárolni, ami egy adóztatási forma. Ez még jobban meg fogja drágítani az európaiak életét.
Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint ez az újabb intézkedés lényegesen tovább fogja növelni az energiaárakat. Ez akár újabb 20–30 százalékos áremelkedést jelenthet.
Minden európai országban drágulni fog a közlekedés és az energia. Az infláció tovább fog pörögni. Minden inflációnak a jelentős részét az energiaárak teszik ki. Már a leggazdagabb országokban is felütötte a fejét az energiaszegénység – világított rá a szakértő.
Az áremelkedés és az infláció növekedése azt eredményezi, hogy az európai gazdaságok latin-amerikanizálódnak. Lesz egy jómódú réteg és egy sokkal szélesebb elszegényedő réteg, amely egyre nehezebben fogja tudni kifizetni az újabb költségeket.
A mostani európai politika efelé halad. Kiváltságosokra és alávetettekre szakad a társadalom.
Nem lehet tudni, a kiterjesztett kvótavásárlás mikor lép hatályba, de az biztos, hogy mindenkire vonatkozik. Ahelyett, hogy felfüggesztenék a szén-dioxid adót és a kvótavásárlások rendszerét, hogy lélegzethez jusson az európai gazdaság, még tovább szigorítják ezt a rendszert.
Frans Timmermans, volt EU Bizottsági alelnök szerint az energiafüggetlenségre a további zöldítés a megoldás. A szélsőbaloldali politikus úgy véli, tovább kell folytatni a zöldítést, és olyannak mint a versenyképesség – ami eleve szélsőjobboldali gondolat – nem dőlünk be.
Ez a politika, amit Timmermans támogat, éppen most bukott meg Németországban, ezért kellett Olaf Scholznak 2024 decemberében távoznia.
Az Európai Unió bizottságának tagjai is ezeket a nézeteket vallják. A kérdés az, hogy őket ki fogja leváltani, mert csak négy év múlva: 2029-ben lesz legközelebb európai parlamenti választás.
A teljes műsort itt tudják megnézni:
Kiemelt kép forrása: x.com
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
