Egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán – ez nem csak a vizsgázók benyomása, a statisztika is alátámasztja a negatív trendet. A pontos adatokat az országos átlagról a Központi Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) a HVG megkeresésére nem árulta el, de tizenegy, általuk véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valós a tendencia: míg 2020 első három negyedévében még 50 százalék feletti volt a B kategóriás gyakorlati vizsga sikerességi mutató (VSM), addig 2024 négy negyedévéből háromban már a 42 százalékot sem érte el, sőt, az év utolsó három hónapjában a vizsgázók több mint 60 százaléka megbukott – összegezte a lap.
Gyengébb képességűek a fiatalok
A megkérdezett szakoktató szerint az oktatók ugyanolyan becsületesen végzik a munkájukat, mint korábban, és a vizsgakövetelmények sem változtak meg, legfeljebb maga a közlekedés. Ám ennél is nagyobb probléma az a változás, amelyen az új generáció ment keresztül. A vizsgálatok ugyanis arra jutottak, hogy a több bukásban az is közrejátszik, hogy megváltozott a tanulók összetétele, nem azokkal a képességekkel rendelkeznek, mint korábban. Ennek egyik oka, hogy
a számítógépes világban felnőtt fiatalok motorikus képességei kevésbé fejlettek, mint a korábbi nemzedékeké.
Az ő helyzetüket az sem segíti, hogy mind a diákok, mind a szülők jellemzően türelmetlenebbek, s már a törvényileg előírt 30 óra és 580 kilométer után azonnal vizsgázni akarnak, holott a legtöbbjüknek legalább 40–50 órára lenne szüksége a sikeres vizsgához. Sok esetben a türelmetlenség mellett szerepet játszanak az anyagi okok is, hiszen ne feledjük, sok családnak húsba vágó költség egy jogsi megszerzése. Pláne, mióta így „kilőttek” az árak.
Erre hivatott megoldást nyújtani az ingyenes jogosítványszerzés lehetősége, ez viszont még csak korlátozottan működik, hiszen a képzés költségesebb részét a gyakorlati oktatás jelenti. Erre lett volna a kormányzati elképzelés, hogy a katonák készítsék fel a leendő sofőröket, szakértők szerint ez azonban lehetetlen.
A jelenségről csak a Mi Hazánk beszélt
Mikor Dúró Dóra először felvetette a problémát, miszerint a túlzott „kütyüzés” kifejezetten káros a fiatal generációk fejlődésére nézve, a szélsőliberálisok csak kigúnyolták és nevettek rajta, holott bizonyított tény, hogy a játékokat tudatosan úgy fejlesztik ki, olyan módszereket használnak, amelyek függővé teszik a fiatalokat.
A politikus rámutatott, már kisiskolás korban olyan függőségi mintázatok alakulhatnak ki, amelyek hosszú távon is befolyásolják a tanulási képességeket, a társas kapcsolatokat és az önszabályozás fejlődését. Az a gyermek, aki napi három óránál többet tölt el a közösségi média felületein, kétszer nagyobb eséllyel lesz depressziós. A probléma súlyát mutatja, hogy már a másfél éves gyerekek fele is minden nap képernyőzik.
A legújabb kutatásokból az is kiderült, hogy mindez az agyban anatómiai változásokat is előidéz.
A jogosítvány megszerzésével kapcsolatos új nehézségek pontosan ezt támasztják alá. Mint ahogy az is kimutatható, hogy a fiatalok sokkal kevésbé viselik jól a stresszt, mint elődeik.
A Mi Hazánk ennek orvoslására egy hétpontos javaslatcsomagot dolgozott ki, hiszen számukra valóban fontos a gyermekvédelem. Dúró Dóra ezt a parlament elé is vitte, ám mindhiába.
Dúró Dóra: nem várhatunk éveket a kütyüfüggőség elleni lépésekre
Mit mond a Kreszprofesszor?
Pető Attila szerint a kérdés nehéz és összetett. A YouTube-on közel 100 ezres követőbázissal rendelkező oktató szerint a bukások emelkedése egyértelműen tendenciális, de valójában pár százalékos változásról van szó. A bukások mellett az átlagos óraszámok is növekednek – tette hozzá Pető, aki szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez, ebben pedig nem ritkán már 2–3 bukott vizsga is benne van.
Ő a bukások egyik okát a megnövekedett forgalomban és annak összetettségében látja, mely elsősorban Budapestre, illetve a nagyvárosokra jellemző. A tanulóvezetők dolgát az is megnehezíti, hogy a többi autós sem feltétlenül tartja be a szabályokat, a 30-as táblánál például a többség 40–50-nel közlekedik, így ha felveszi a forgalom tempóját a vizsgázó, azzal hibát követ el. Sokan ráadásul a családból hozzák a rossz példákat, gyakran érvelve azzal, hogy „de hát apa/anya is így csinálja”.
„A tanulók hozzáállása is akadálya lehet a jogosítvány megszerzésének, ha meg vannak győződve, hogy 30 óra alatt fel tudnak készülni a vizsgára, akkor kellemetlen meglepetésben lehet részük.
A mai fiatalok ügyetlenebbek és figyelmetlenebbek, mint a korábbiak, mozgáskoordinációjuk nem olyan fejlett, ami a telefon- és számítógép-használatnak köszönhető”
– véli Pető.
A bukás leggyakoribb oka pedig nem az, ami a statisztikákból visszaköszön – az oktatónak be kell avatkoznia, nem ad elsőbbséget vagy nem teszi ki az indexet a vizsgázó – hanem egyszerűen a stressz – magyarázza a Kreszprofesszor. A stressznek rengeteg oka van, ebből az egyik, hogy a tanulók irreális elvárásokat támasztanak magukkal szemben.
Pető meggyőződése, hogy a közeljövőben nem fog növekedni a sikeres vizsgák száma, mivel semmilyen jel nem utal arra, hogy a folyamatok visszafordulnának. Pedig a mostani generációnak valamilyen szinten még könnyebb dolga is van, köszönhetően az automataváltós autóknak.
Az autósiskolákkal is kiszúrtak
Ezzel párhuzamosan az autósiskolákat is sikerült igen nehéz helyzetbe hozni azzal, hogy egy tollvonással elvették tőlük az elméleti órákat, amellyel sikerült jelentős bevételkiesést okozni. Szakértők rámutattak, egyes iskolák az ebből származó bevételeik 45–50 százalékát elbukták. Ez azért probléma, mivel az iskoláknak jelentős költség a képzés biztosítása, az ehhez szükséges bevételt pedig valahonnan pótolniuk kell, ami a gyakorlati órák árainak megemeléséhez vezethet. Sok iskola viszont egyszerűen lehúzta a rolót, mert az elméleti képzés nélkül már nem tudta biztosítani a gazdaságos működést.
Egyébként az ingyenes képzés minősége semmivel sem rosszabb, a tananyag is ugyanaz, és az e-learning is bevált. A gond a vizsgáztatásnál érződik igazán, amelyet a középiskoláknak és a tanároknak kellene megoldaniuk, erre azonban nincsenek felkészülve, így sokan hiába végezték el a tananyagot, nem tudják elkezdeni a gyakorlati órákat.
Március elejéig 986 iskolában szerveztek KRESZ- és elsősegélyvizsgát, ezt a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére árulta el. A tárca azt is közölte, hogy március 10-ig KRESZ-ből 3052, elsősegélynyújtásból 3678 tanuló vizsgázott le, ez töredéke annak a 17 ezer diáknak, akik a lap szerint jelentkeztek a képzésre. A szülők közül többen megunták, hogy noha a tananyagot gyermekük elvégezte, vizsgázásra az iskolák nem nyújtanak lehetőséget, ezért inkább elvitték őket autósiskolákba, ahol viszont akár 30–40 ezer forintos regisztrációs díjat is elkérnek az „átjelentkező” tanulóktól.
Az ingyenes jogosítvány tehát határozottan jó ötlet, ám a kivitelezés olyan „fideszesre” sikerült. A gyakorlati képzésről ráadásul az autósiskolákkal sem egyeztettek. „Amíg a kormány nem nyújt kezet, nem tudunk ebben segíteni” – magyarázta a szakértő. A jelenlegi feltételekkel viszont pont, hogy drágább lesz a jogosítvány megszerzése, hiszen a magasabb óradíj 50–60 ezer forint pluszköltséget jelent, miközben az elméleti képzéssel csak 40–50 ezer forintot spórolnak. A 20 éven aluliak pedig eddig is részesültek 25 ezer forint visszatérítésben, ehhez képest csak néhány tízezer forint a különbség.
Az iskolai oktatás hatása Pető szerint még nem látszik meg az adatokban, összességében ugyanakkor az e-learning kevésbé készít fel a vezetésre, mint egy tantermi tanfolyam, noha a tanulók 90 százaléka ma már előbbi módon sajátítja el a KRESZ-t.
Az autósiskolák pedig a gyakorlati oktatás során kieső bevételt az óradíj emelésével kompenzálják. Az szintén kihívásokat jelent a szakma számára, hogy az elméleti képzés ingyenessége miatt olyanok is beiratkozhatnak, akiket valójában nem is motivál a jogosítványszerzés.
A motivációval egyébként is rengeteg baj van a mostani generáció esetében.
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
