2025 márciusában a német parlament módosította az Alaptörvényt, hogy az ország 2045-re elérje a klímasemlegességet. Ezt egy 500 milliárd eurós alap támogatja, amely az infrastruktúra fejlesztését és a környezetbarát kezdeményezések megvalósítását szolgálja. A döntést elsősorban a Zöldek szorgalmazták, az SPD támogatta, Friedrich Merz Kereszténydemokrata Uniója (CDU) kelletlenül ugyan, de elfogadta. Az AfD pedig a módosítás legélesebb bírálójaként a gazdasági kockázatokra figyelmeztet.
A 2045-re kitűzött klímasemlegesség elérése óriási költségekkel jár. A McKinsey (a világ egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű tanácsadó cége – a szerk.) becslése szerint Németországnak összesen 6 billió euróra lesz szüksége, ami évente 240 milliárd eurós kiadást jelent (a GDP mintegy 7 százaléka), plusz további 40 milliárd eurót az üzemeltetésre (a GDP 1 százaléka). Ez hatalmas teher egy olyan gazdaság számára, amely már most is éles nemzetközi versenyben áll.
A szén- és autóipar – a német gazdaság alapjai – komoly kihívások elé néznek a szén kivezetése és az elektromos autókra való átállás miatt. Munkahelyek kerülhetnek veszélybe, az energiaköltségek megugorhatnak, és ez gyengítheti Németország ipari erejét, különösen olyan országokkal szemben, mint Kína, amelyeket nem kötnek hasonlóan szigorú szabályok.
A kis- és középvállalkozások, az úgynevezett Mittelstand, amelyek a német munkahelyek több mint 60 százalékát biztosítják, különösen kiszolgáltatottak. A Junge Freiheit arra figyelmeztet, hogy ezek a cégek súlyos csapást szenvedhetnek el.
Az AfD jogosan hívja fel a figyelmet erre a problémára, miközben a Clean Energy Wire arra mutat rá, hogy Németország egyre inkább rá van utalva az importált zöld technológiákra – például a Kínából vagy Afrika instabil térségeiből származó akkumulátorokra és ritkaföldfémekre. Ez ellátási problémákat okozhat, és gyengítheti az ország gazdasági önállóságát.
A Zöldek, a módosítás fő kezdeményezői, a klímavédelmet a gazdasági realitások elé helyezik. Az Alaptörvénybe foglalt klímasemlegesség egyértelműen mutatja elkötelezettségüket, ám rendszerint figyelmen kívül hagyják a hétköznapi emberekre nehezedő terheket. Az SPD – igazodva az uniós klímatörvényhez – szintén támogatta a döntést anélkül, hogy alaposan felmérte volna annak gazdasági következményeit, ezzel tovább növelve a Zöldek befolyását.
Még Friedrich Merz és a CDU is, noha korábban mindig is a megfontolt gazdaságpolitikát képviselték, végül meghajoltak a koalíciós nyomás előtt.
Ez az engedékenység azonban szembemegy Merz választóinak tett ígéretével, miszerint megvédi a gazdaságot a Zöldek túlkapásaitól. Mindhárom párt doktriner környezetvédelmi szempontokat helyez előtérbe, miközben figyelmen kívül hagyják Németország gazdasági érdekeit.
Ezzel szemben az AfD olyan ökológiai védelmet szorgalmaz, amely nem áldozza fel a gazdasági érdekeket. Úgy véli, hogy Németország anélkül is csökkentheti a szennyezést és óvhatja a természetet, hogy tönkretenné saját iparát. Ez a gyakorlatias szemlélet élesen szemben áll a Zöldek merev megközelítésével, és egy olyan fenntartható utat kínál, amely egyszerre védi a környezetet és a gazdaságot.
A természetvédelem valóban kulcsfontosságú: a szennyezés károsítja az élővilágot és az emberek egészségét, míg a természeti erőforrások megőrzése a jövő fenntarthatóságát biztosítja.
Miközben a német kormány is elismeri a klímavédelem jelentőségét, az AfD szerint ezt nem szabad olyan ideológiai kérdéssé formálni, amely figyelmen kívül hagyja a gazdasági összefüggéseket. A Merztől a Zöldeken át az SPD-ig terjedő hosszú távú terv munkanélküliséget, ipari hanyatlást és a külföldi erőforrásoktól való fokozott függést eredményezhet, amelynek legnagyobb vesztesei éppen a német választók lesznek.
A Zöldek által képviselt doktriner környezetvédelem szélsőséges baloldali eszmékhez igazodik, amit az amerikai „progresszív” mozgalmak is felerősítenek, rendszeresen a nemzet múltbeli hibáit állítva középpontba. A Heinrich Böll Alapítvány globális szemléletet képvisel, és nemzetközi klímacélokat támogat. Joachim Radkau történész szerint a környezetvédelem az 1960-as évek óta egyre inkább a balliberális ideológiák felé tolódott el, eltávolodva a pragmatikus megfontolásoktól.
Ezzel szemben a konzervatív ökológia – amely a lokális hagyományok ismeretéből és tiszteletben tartásából fakadó jobboldali érték – a természet gondozását az emberi igényekkel összhangban képzeli el.
Roger Scruton filozófus szerint ez a szemlélet a 19. századi földvédelemig vezethető vissza. Az AfD ebből a hagyományból merít, amikor azt vallja, hogy a stabilitás és a környezetvédelem nem zárja ki egymást – egyensúlyt kínál ott, ahol más pártok vakon haladnak előre.
A klímasemlegesség Alaptörvénybe emelése merész, de veszélyes döntés. Olyan kényszerzubbonyt húz a német politikára, amely korlátozza a gazdasági rugalmasságot, bírói túlkapásokhoz vezethet, és szűkíti a demokratikus mozgásteret. A 6 billió eurós költség nemcsak az államkasszát terheli meg, hanem felboríthatja az ipart és fokozhatja a külföldi függőséget. Ez az ideológiai elhajlás a polgárok jólétét a környezeti célok alá rendeli, figyelmen kívül hagyva a múlt tanulságait – hasonlóan az amerikai szesztilalom kudarcához. Okosabb megoldás lenne, ha a klímapolitika a hagyományos törvényhozási folyamatban maradna, ahol van tér a vitára és a finomhangolásra.
A Zöldek, az SPD és az engedékeny Merz a 2045-ös klímatörvénnyel a német gazdaságot a szakadék szélére sodorják. Hatalmas költségek, ipari felfordulás és fokozódó geopolitikai kockázatok fenyegetnek. Az AfD ezzel szemben ésszerű középutat javasol: a környezeti problémák valóban fontosak, de nem írhatnak felül minden mást. Németországnak csökkentenie kell a szennyezést és óvnia kell a természetet, miközben meg kell őriznie gazdasági stabilitását. Ha az ország a jelenlegi irányvonalon halad tovább, az hosszú távon súlyos károkat okozhat, míg az AfD kiegyensúlyozott megközelítése valódi megoldást kínál.
Tormay László
(A Junge Freiheit, McKinsey, Politico, Clean Energy Wire, Heinrich Böll Foundation, Radkau, Joachim, Roger Scruton nyomán)
Kiemelt kép: Tagesschau
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
