A magyar állam kényszerhelyzetben írta alá a trianoni békeszerződést, a szabad akarat lehetősége sem állt fenn az akkori Magyarországon, így a trianoni törvény semmisnek tekinthető – mondta Fülöp Erik, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője az Elemi.hu-nak. A máig hatályban lévő 1921-es törvény hatályon kívül helyezését kezdeményező párt politikusa szerint a 100 éve életbe lépett jogszabály valótlanságokat tartalmaz, de jogelméleti szempontból is üti a magyar jogrendszert.
Törvényjavaslatot nyújtott be a Mi Hazánk Mozgalom azzal a céllal, hogy a trianoni békediktátumot ratifikáló, 1921-es törvényt az Országgyűlés hatályon kívül helyezze. Milyen szándékkal vágtak bele a tervezet kidolgozásába?
– Van egy erkölcsi vetülete a törvényjavaslatnak, mert úgy gondoljuk, hogy azt az igazságtalanságot, amit 1920-ban Trianon okozott, minden erőnkkel meg kell próbálni enyhíteni. Emellett van egy jogi vonatkozása is a törvénytervezetünknek. Tartalmában ugyanis olyan valótlanságokat tartalmaz az 1921. évi XXXIII. törvény, amelyet mindenképpen korrigálnia kellene az Országgyűlésnek. Ilyen valótlanság az, hogy a jelenleg is hatályban lévő törvényben Sopron és további kilenc kisebb település Ausztriának a része, de a magyar hadseregre is olyan szankciókat tartalmaz, melyek például negatív korlátozásokat ír elő.
A tervezet első körben valamely bizottság kerül. Mikor tárgyalhatja a parlament a törvénymódosító javaslatot?
Az Országgyűlésnek 30 napja van arra, hogy az illetékes bizottságot kijelölje. Ez feltehetően az Igazságügyi-, vagy a Nemzeti összetartozás bizottsága lesz. A bizottsági tagok döntenek arról, hogy tárgysorozatba vegye-e a tervezetet az Országgyűlés. Ha így lesz, akkor még a tavaszi ülésszakban a plenáris ülés elé kerül a javaslatunk, ahol döntenek a további sorsáról.
A bizottsági szavazásnál már az is kiderülhet, hogy mely parlamenti pártok támogatják a Mi Hazánk kezdeményezését?
Frakciófegyelem létezik a pártoknál, így feltehetően a bizottsági képviselők hozzáállása már mutatja majd, hogy egyes pártok a javaslat mellé állnának-e ha a plenáris ülésen kell szavazni róla.
Számítanak a Fidesz-KDNP támogatására?
Ha pusztán a formalitásokra és a tényekre hagyatkozunk, akkor mindenképpen kötelező támogatniuk. Ez egy abszurd jogszabály, amely teljesen valótlan, idejét múlt előírásokat tartalmaz. Vagyis, ha a politikai vetületétől elvonatkoztatunk, akkor jogi kötelezettsége az Országgyűlésnek, vagy bármely társszervnek kimondani, hogy ez a törvény valótlanságokat tartalmaz, és ezeket orvosolni kell. A támogatás tehát az egyetlen normális lehetősége a kormányzópártoknak.
Bár politikailag és erkölcsileg is ez lenne a kötelességük.
Ha a parlament megszavazza a hatályon kívül helyezést, mi lesz a következő lépés?
Miután hatályon kívül helyezzük az 1921-es törvényt, ki tudjuk bontani a trianoni, valamint a párizsi békeszerződés tartalmát, melyek Magyarországgal kapcsolatban előírásokat fogalmaz meg.
Korábban szóba került az is, hogy nemzetközi színtéren is harcolnának.
Mindenképpen szeretnénk nemzetközi fórumokhoz fordulni a békeszerződések tartalmával kapcsolatban. Szeretnénk felülvizsgáltatni, de megvizsgálnánk a kártérítések lehetőségét is, illetve a határon túli magyarság helyzetét, ezzel is segítve az autonómia törekvéseket.
Nem csak az állam léphet fel ilyen igényekkel?
Vizsgáljuk, miként lehet az ENSZ-hez, vagy a nemzetközi bíróságokhoz politikai pártként fordulni, és kezdeményezni bármilyen indítványt. Viszont tény, sokkal hatásosabb lehet a missziónk, ha e mellé a kormányzópártok is odaállnak támogatóként, hiszen akkor sokkal nagyobb a politikai és a diplomáciai befolyás.
A trianoni törvény hatályon kívül helyezésének bejelentésekor elhangzott, hogy ez egy hétpontos akcióterv első pontja. Mi lesz a következő?
Tüntetést szervezünk az ENSZ genfi székháza elé, ezzel is felhívva a figyelmet a békediktátumra, de egyéb jogi lehetőséget is megvizsgálnánk.
Beszélhetünk revíziós szándékról?
A történelmi távlatokban nézve 100 év egy porszem, és az elmúlt harminc évben is volt olyan politikai helyzet, amikor a revíziót napirendre lehetett volna tűzni. Ugyanakkor a jelenlegi migránsválságban és az Európai Unió mostani helyzetében nem tűnik időszerűnek. Természetesen minden magyarul gondolkodó, magyar szívvel érző ember azt mondhatja, hogy a trianoni igazságtalanságot területi revízióval is kompenzálni kellene, ehhez azonban megfelelő politikai helyzet kell.
Annak idején olyan országok kaptak részt hazánkból, melyek már nem léteznek. A Szovjetunió és Jugoszlávia mellett ilyen volt Csehszlovákia is. Ennek van jelentősége jogi szempontból?
Nagyon sokféle jogi érvelést próbáltunk a tervezetben felmutatni, ezek közül ez az egyik. De tartalmilag sem valós ez a törvény, jogelméleti szempontból is üti a magyar jogrendszert. Egy másik fontos jogelméleti szempont az, hogy kényszer alatt született ez a megállapodás. 1930-ban Apponyi Albert egy országgyűlési beszédében mutatott rá arra, amit a preambulum is tartalmaz, azaz, hogy a magyar állam kényszerhelyzetben írta alá a békeszerződést. Meglátásunk szerint a trianoni törvény semmis, mert a szabad akarat lehetősége sem állt fenn az akkori Magyarországon.
Gabay Dorka
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
