Március 23-án, hétfőn, Orbán Viktor miniszterelnök újabb fontos bejelentéseket tett: további elemekkel egészítik ki a korábban már meghirdetett gazdaságvédelmi intézkedéseket, melyekkel a kormányzat az új koronavírus miatti járvány gazdasági hatásait mérsékli.
Az intézkedések között szerepel további több mint 80 ezer katás kisvállalkozás meghatározott időszakig tartó mentessége az átalányadó-fizetési kötelezettség alól és az adóvégrehajtások felfüggesztése is. A második gazdaságvédelmi csomag részletszabályai a Magyar Közlönyben jelentek meg. Bemutatjuk ezeket a szabályokat, az azokkal kapcsolatos legfőbb tudnivalókat!
Meghosszabbítják a családtámogatások időtartamát
A veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik a gyermek gondozására, nevelésére nyújtott – kormányrendeletben meghatározott – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság.
Mit jelent ez a családoknak? A keddtől már hatályba is lépő rendelkezés szerint meghosszabbodik a jogosultság a gyermekgondozási díjra (gyed), a gyermekgondozást segítő ellátásra (gyes) és a gyermeknevelési támogatásra (gyet) a veszélyhelyzet végéig. Fontos kitétel ugyanakkor, hogy megszűnhet viszont a nagyszülői gyedre jogosultság, ha a gyermek szülei visszavonják erről szóló nyilatkozatukat, valamint a gyesre jogosultság, ha a szülők írásos nyilatkozatban lemondanak róla. A rendelet ugyanakkor jelentős változást vezet be a nagyszülői gyed esetében: a veszélyhelyzet alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, gondozza-e.
Szintén a családok életét érintő vonatkozás különvált szülőknél a gyermek láthatásának kérdése. A bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit veszélyhelyzeti okból módosító szabályok szerint a gyermek átadására és elhelyezésére vonatkozó bírósági határozat, bíróság által jóváhagyott egyezség – ide nem értve a gyermek átadása kapcsolattartásra vonatkozó határozat – végrehajtása esetén eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. Azaz a járványügyi intézkedéssel érintett területen az ilyen tárgyú határozatok végrehajtását a veszélyhelyzet alatt, nem lehet kikényszeríteni.
Több mint 81 ezer kisvállalkozás kap könnyítést
A kormányintézkedések egyik legfontosabb célcsoportja a kisvállalkozások köre. A megjelent rendelkezés alapján,több mint 81 ezer katás kisvállalkozó kap mentességet meghatározott időszakra a tételes adó megfizetése alól.
A rendelet nevesító azokat a további tevékenységi köröket, melyekre kiterjednek az új rendelkezések. Ezek összesítve a következők:
- taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
- fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
- festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
- egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
- villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
- fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
- előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
- víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
- szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
- épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
- sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
- tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
- általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
- padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
- fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
- előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
- egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
- fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
- üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
- testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
- egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
- egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
- idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
- szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
Mit jelent ez a katás kisvállalkozásoknak? Ezek az új, veszélyhelyzeti szabályok nagyjából minden ötödik katást érintenek. A rendelkezés alapján, azok a kisadózó vállalkozások, melyek a fentiek szerinti tevékenységet folytatnak, 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesülnek a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól.
Felmerühet a kérdés, hogy e mentesülés hogyan értinti a katás vállalkozó társadalombiztosítását?
A rendelet egyértelműen rögzíti, hogy az ellátási jogosultság nem szűnik meg a mentességel.Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.
Ez a rendelkezés azokra a katás vállalkozásokra terjed ki, amelyek e tevékenységük tekintetében 2020. február hónapjában már az úgynevezett kata-törvény hatálya alá tartoztak.
Az adótartozásokat a veszélyhelyzet után kell megfizetni
Szintén a katásokra vonatkozó veszélyhelyzeti szabály ugyanazon a rendeleten belül, hogy a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált kata-törvény szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg.
Mit jelent ez? Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel.
A rendelet rögzíti, hogy amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
További ágazatokban engedik el a járulékokat
A vonatkozó rendelet nevesíti azokat a főtevékenységi köröket, melyekben a legkisebb, minimális összegre csökken a járulékfizetés mértéke (kivételt képeznek a költségvetési szervek).
Ezek:
- taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
- szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
- vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
- alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
- sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
- szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
- film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
- konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
- napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
- folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
- műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).
Fontos kitétel, hogy a rendelet meghatározza azt, mit lehet tényleges főtevékenységnek tekinteni. Eszerint, tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
Ha viszont a vállalkozás ezen ágazati körök valamelyikében működik, akkor számos könnyítésre számíthat a rendelet vonatkozó pontjai alapján:
1. Nem kell teljesíteni a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a kifizetőnek
- a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében;
- egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
2. A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően az e főtevékenységi körökbe tartozóknál
- foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy;
- egyéni vállalkozó és
- a Tbj. szerinti társas vállalkozó
esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az imént részletett, szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alóli mentesülést és a járulékfizetésre vonatkozó rendelkezést a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.
Fontos kitétel itt is, hogy az e veszélyhelyeti szabályok szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
További rendelkezés a fent említett tevékenységek szerint működőkre, hogy nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény
szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan.
Katás kisvállalkozók esetében, amennyiben a fentiek valamelyike a főtevékenységet jelenti, azzal összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét a rendszer.
Felfüggesztés a végrehajtásokban, kilakoltatásokban is
A veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági végrehajtásról szóló törvény alkalmazásában is lesznek változások. Eszerint, a veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor. A kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon kezdődik újra.
Mit jelent ez? A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a végrehajtásokban és a kilakoltatásokban, illetve a végrehajtással árverésre került ingatlanoknál is, 15 napos többletidő keletkezett, ami a veszélyhelyzet lezárását követően indul.
A rendelet értelmében, ugyanezen az elven, moratórium állt be az adóhatóság által indított végrehajtásokban is. Fontos kitétel ugyanakkor – rögzíti a rendelet -, hogy ez a moratórium nem terjed ki a a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre.
Azaz ha valaki megszegi a járványügyi intézkedések hatósági előírásait, a kiszabott büntetést a veszélyhelyzet alatt is meg kell fizetnie, illetve az végrehajtható.
15 ezer forintra emelkedett az érintéses bankkártyás vásárlások felső határösszege
A rendelkezés értelmében, ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélkül is engedélyezett („pay pass”), érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatára április 15-től. Korábban erre tett javaslatot a Magyar Nemzeti Bank. Ezzel a lépéssel – hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium – a becslések szerint a vásárlások csaknem 90 százalékánál, mintegy 670 millió tranzakciónál, a vevőnek nem kell megérintenie a POS-terminált.
Mit jelent ez a hétköznapi vásárlásoknál? Az új értékhatár 2020. április 15-től lép életbe,illetve a rendelkezés értelmében, legkésőbb akkor kell alkalmazni. Így a hétköznapi kiskereskedelmi vásárlásoknál az emberek legkésőbb ettől a naptól találkozhatnak majd a változtatással.
A járványügyi helyzettől függetlenül figyelemmel kell lenni a pénzügyi biztonságra is, így továbbra is él az a biztonságot szolgáló általános szabály, hogy a PIN-kódot időközönként még az érintőkártyás vásárlásakor is meg kell adni, amivel az biztosítható, hogy egy ellopott kártyával ne lehessen korlátlanul visszaélni. Így a POS terminál 5 PIN-kód nélküli vásárlás után a hatodik vásárlásnál értékhatártól függetlenül ezután is kérni fogja a kódot, vagy akkor, ha PIN kód nélkül annyit vásároltunk egymás után, hogy annak értéke elérte a 150 eurónak megfelelő összeget.
A kormány a tegnap délután bejelentett és a késő este megjelent kormányrendeletekkel konkrét formába öntött rendelkezéseit megelőzően néhány nappal, már lépett a járvány miatti legsürgetőbb, gazdaságvédelmi feladatokban. Orbán Viktor kormányfő március 18-án jelentette be az első, legfontosabb lépéseket, melyeket most a fent részletezettek követtek. Az első, a családok és a gazdaság védelmére fókuszáló, a koronavírus-járvány miatti csomag részleteiről itt írt az Origo. Annak legfontosabb elemei a következők voltak:
- A magánszemélyek és a vállalkozások által március 18-ig felvett hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét felfüggesztik az év végéig.
- A rövid lejáratú vállalkozási hiteleket június 30-ig meghosszabbítják.
- A március 19-től felvett új fogyasztási hitelek teljes THM-jét a jegybanki alapkamat plusz öt százalékában maximálják.
- A munkáltatóknak nem kell járulékot fizetniük a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport és a kulturális szolgáltatások, és a személyszállítás területén – vagyis a legsúlyosabban érintett szektorokban.
- Továbbá nem lehet a bérleti díjakat megemelni és a szerződéseket felmondani az előbb említett szektorokban.
Valamint döntöttek a munkavállalási szabályok rugalmasabbá tételéről, azzal a céllal, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben meg tudjanak egyezni egymással.
Forrás: origo.hu
