RÁKÓCZI FERENC, II (Borsi, 1676. márc. 27. – Rodostó [Törökország], 1735. ápr. 8.): író, államférfi, hadvezér.
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. Mostohaapja, Thököly Imre mellett korán megismerte a tábori életet. 1694-ben nagykorúsították; júniusban beiktatták Sáros megye örökös főispáni tisztébe. 1701. április 18-án összeesküvés vádjával letartóztatták, Bécsújhelyre vitték. A vérpad elől megszökött és lengyel földre menekült. A tiszaháti fölkelők küldötteinek hívására, az 1703. május 6-án kibocsátott brezáni kiáltvány és a „Cum Deo pro patria et libertate” jelszóval ékesített zászló hazaküldése után június közepén átlépte a határt. 1703-1711 között vezette a magyar nemzet szabadságharcát a Habsburg-uralom ellen.
1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés „a szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé” emelte. 1707-ben Magyarország és Erdély uniójának létrehozásával az ónodi országgyűlés II. Rákóczi Ferenc indítványára kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A nemesség és a nép benne látta a jövendő királyt, hatalmas államszervező munkát végzett; önálló nemzetközi diplomáciát épített ki. 1711. február 21-én segítségért Lengyelországba indult, a jóváhagyása nélkül megkötött szatmári béke után emigrációba kényszerült. 1712-ben Franciaországba hajózott; rangrejtve élt XIV. Lajos udvarában.
A király halála után visszavonult Grosbois-ba, s a kamalduli szerzetesek klastromában élt. 1715-ben III. Károly fő- és jószágvesztésre ítélte. 1717. szept. 15-én a szultán meghívására Törökországba hajózott. A pozsareváci béke (1718. július 21.) után a Porta Rodostóba telepítette, itt töltötte élete utolsó éveit. Mikes Kelemen II. Rákóczi Ferenc holttestét a galatai Szent Benedek kápolnában nyugvó édesanyja sírjába temettette, szívét s kéziratait, végakaratához híven, Grosbois-ba küldte. Hamvait 1906-ban a kassai dómban helyezték el.
Irodalmi munkásságának első szakaszában hatalmas politikai, publicisztikai tevékenységet fejtett ki; hazai és nemzetközi levelezést folytatott; imádságaival, szónoklataival, kiáltványaival harcra buzdított. Legjelentősebb műveit az emigráció hosszú éveiben készítette. Az Emlékiratok című könyvében a szabadságharc eseményeit írta le, kronológiai sorrendben, évek szerinti csoportosításban. Rákóczi írásai többnyire kézirat formájában maradtak fenn.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
