Miközben az egész Európai Uniót tekintve a visegrádi négyek és Magyarország időben cselekedett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, szemben több nyugat-európai országgal, addig Brüsszel újabb támadást indított hazánk ellen.
A motiváció elég egyértelmű: ameddig a veszélyt sokkal hamarabb felismerő Lengyelországgal vagy éppen Magyarországgal kapcsolatban álproblémákkal foglalkozik az Európai Unió, nem kell a valódi kérdésekre válaszolniuk: miért nem fogták fel sokkal hamarabb a koronavírus veszélyességét? Amikor már emberek haltak meg Európában, miért azt írta jelentésében a brüsszeli egészségügyi hivatal (ECDC), hogy a járvány súlyossága csak mérsékelt? Hogy lehetséges, hogy a legpusztítóbb kínai járvány kellős közepén, január végén az uniós hivatal arról írt a jelentésében, hogy nem bizonyított, hogy emberről emberre terjed? Brüsszel most valóságtagadásba kezdett. A történelem azonban – ahogy mondani szokták – ismétli önmagát, mivel hasonló támadásokkal próbálkoztak Magyarország ellen 2015-ben a migránsválság csúcspontján. Később aztán egyértelműen kiderült, hogy csak a szigorú bevándorláspolitika révén lehet megfékezni az illegális migrációt. Vagyis, Orbán Viktornak és a magyar kormánynak volt igaza. Összeállításunkban bemutatjuk, miért zavarja Brüsszelt egy erős koronavírus-törvény a járvány ellen.
Mára teljesen egyértelművé vált mindenki előtt, hogy Brüsszel a mostani nehéz helyzetben nem a vírus elleni küzdelemmel foglalkozik. Nézzük is végig, hogyan jutott el Brüsszel odáig, hogy segítség helyett, alaptalan vádaskodásokat küld a hatékonyan védekező tagállamoknak.
FORRÁS: AFP/SOOC/ALEXANDROS MICHAILIDIS
Miről szól – látszólag – a vita?
Az Országgyűlés hétfőn 137 igen szavazat mellett fogadta el a koronavírus-törvényt. A parlament egy olyan döntést hozott, amely közvetett módon mégis alkalmazza az időbeliség követelményét. Méghozzá kétszer is.
Nincs miért védekeznie Magyarországnak, de azért foglaljuk röviden össze: az Alaptörvény 53. cikk harmadik szakasza alapján a Kormány rendkívüli rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja, következésképp az Országgyűlés (időben bármikor megszűnni képes) támogatásához van kötve a rendkívüli intézkedések hatálya, továbbá az 53. cikk negyedik bekezdés szerint: „a Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti”.
Alkotmányos szabályozásunk értelmében tehát időben mégsem korlátlan az Országgyűlés által most adott rendkívüli kormányzati hatalom Magyarországon, ugyanakkor a koronavírus-törvény elfogadása biztosítani tudja, hogy a következő időszakban nem kell 15 naponta parlamenti jóváhagyást kérni a döntésekhez a törvényhozástól.
Donald Tusk Magyarországot sértegeti – vajon miért?
Nem meglepő módon a magyar koronavírus-törvény ellen elsőként Jean Asselborn, baloldali luxemburgi miniszterelnök nyilatkozott.
Luxemburg is azon államok közé tartozik, amelyek tragikusan kezelik a koronavírus-járványt. Egymillió lakosra vetítve 3973 esetet regisztráltak eddig, míg Magyarország esetében ez az érték 64. Varga Judit igazságügy-miniszter azt javasolta „külügyminiszter úrnak, hogy tanulmányozza a jogszabály szövegét”.
Donald Tusk, az Európai Néppárt vezetője pedig arról beszélt, „néhány politikus és néhány társadalom úgy viselkedik, mint egy vírus”. Mivel folytatva a gondolatot, azonnal a brexitet, Orbán Viktort, Donald Trumpot és Kaczynskit bírálta Donald Tusk, azaz egyértelműen a magyar társadalomról is úgy beszélt, mint egy vírusról. Felmerül a kérdés: vajon miért bírálja valójában egy európai vezető, mint Tusk, Magyarországot? Mi a tényleges motiváció?
Orbán Viktor: Minden tagállamban a polgárok élete forog kockán
Mint az kiderült, Orbán Viktor már múlt pénteken küldött egy levelet az EPP tagpárti vezetőinek, amelyben arra figyelmeztet: aggasztó, hogy Donald Tusk belpolitikai játszmákra használja a pártcsaládot. – Az elnöknek még békeidőben sem szabadna a személyes belpolitikai érdekeit szem előtt tartania, nemhogy egy válsághelyzetben – írta a miniszterelnök. Miután Európa leküzdi a világjárványt, alkalmunk nyílik rá, hogy levonjuk a következtetéseket, és értékeljük a megoldásokat – írta Orbán Viktor a levélben. Azt is a néppártiak figyelmébe ajánlotta: „Ez nem játék. Minden tagállamban a polgárok élete forog kockán.”
Azaz, félre kell tenni az értelmetlen politikai vitákat, és a járvány elleni védekezéssel kell foglalkozni.
Újabb brüsszeli fenyegetőzés, a járvány kellős közepén
Az Európai Parlament (EP) liberális, szociáldemokrata, szélsőbaloldali és zöldfrakciójának nyomására a testület majd kéri az Európai Bizottságot: lehetőség szerint indítson úgynevezett jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A Soros-Sargentini jelentés után tehát ismét. Természetesen ez az akció sem lesz sikeres, mindenesetre a kezdeményezés a maga abszurditásában elég tanulságos: a második világháború utáni legnagyobb összeurópai probléma, egy ilyen világjárvány idején álságos vitákat indít Brüsszel nem létező ügyekről. Ismét felmerül a kérdés: miért csinálják? Mi van a háttérben?
Abszurd természetesen az is, hogy a luxemburgi bíróságnak éppen most volt ideje arra, hogy a migránskvótákkal foglalkozzon. Ítéletük szerint Lengyelország, Magyarország és Csehország megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést. Éppen három olyan ország, amelyik a koronavírussal kapcsolatban elsőként hozta meg az alapvető döntéseket. Sajátos egybeesés. Varga Judit miniszter a döntésre reagálva egyébként közölte: Magyarország nem kér a migránskvótákból. Mindenesetre, a kérdés továbbra is adódik:
Mégis miért éppen most, a járvány idején támadja Brüsszel a V4 országait, és főleg Magyarországot?
Brüsszel nem fogta fel, mekkora veszélyt jelent a járvány
A történtek megértéséhez érdemes azt is felidéznünk, hogy Brüsszel másfél hónapig nem kezelte kellő komolysággal a koronavírus-járvány potenciális veszélyeit. Kiderült, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a vírusfertőzés kockázatát még az első európai haláleset napján is „mérsékeltnek” nevezte az Európai Unió és az Egyesült Királyság lakossága számára. Azaz, a brüsszeli egészségügyi hivatal – túlzás nélkül állíthatjuk – hosszú ideig nem fogta fel, hogy micsoda óriási veszélyt jelent egész Európára nézve a koronavírus-járvány.
Az ECDC január 9-ei első kiadványában a következő megállapítások szerepeltek a járvány esetleges európai elterjedéséről: „Az előttünk álló kínai újévi ünnepségek január végén nagyobb volumenű utazással járhatnak Kína vonatkozásában, amely felerősíti a járvány esetleges (Európába) érkezését. Mindemellett ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed, így az utazókkal kapcsolatos kockázatok alacsonyak.” Mivel a kínai Vuhan városán kívül nem észleltek új megbetegedéseket, „a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony. Ebből következően a vírus EU-n belüli továbbterjedésével kapcsolatos esetek azonosításának kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog” – áll az ECDC első jelentésében.
Az ECDC még január végén is bagatellizálta a vírus elterjedésének kockázatát, amikor az európai államokban megjelentek az első regisztrált koronavírusos esetek. A január 26-án, majd 31-én kiadott, újabb koronavírus-jelentésben az uniós szervezet úgy fogalmazott, hogy „a többi [Hupejen kívüli] kínai tartományban az EU állampolgárai számára a fertőzés valószínűsége mérsékelt”, míg az Európai Unió területén „az emberről emberre történő további átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony”, ha az eseteket a fertőzés korai szakaszában észlelik.
Folyamatos tagadás
Még február 14-én sem fogta fel az uniós egészségügyi hivatal, hogy milyen veszélyt jelent Európában a koronavírus-járvány. Február 14-én, amikor csak Franciaországban 11 fertőzött volt már, és meghalt egy beteg Párizsban. Sőt, nemcsak azt írták ebben a jelentésben, hogy alacsony a kockázata a fertőzésnek, de azt is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság egészségügyi ellátórendszerét nem fogja megterhelni ez az új fertőzés.
Azóta kiderült, hogy a visegrádi négyek cselekedtek leginkább időben a vírus kezelésével kapcsolatban. A V4-ek nem az európai járványügyi hivatal, hanem az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentései alapján hozták meg óvintézkedéseiket. Müller Cecília országos tisztifőorvos a V4NA kérdésére elmondta, hogy Magyarország nem az uniós hivatal, hanem a WHO jelentéseit fogadta el.
A valóság tagadása: párhuzamok a migrációs válsággal
Ha tehát megnézzük az uniós járványvédelmi központ viselkedését, akkor egyértelműen az látszik, hogy a brüsszeli szervezet a valóságtagadásba menekült, mostanra pedig a figyelemelterelést választották. A brüsszeli taktika nagyban hasonlítható a 2015-ös migránsválsághoz. Akkor is a magyar fél hónapok óta jelezte, hogy egyre nagyobb tömegek jelennek meg a déli határnál, és próbálnak az unió legfejlettebb tagállamaiba eljutni.
Amikor azonban 2015 júliusában Orbán Viktor és a magyar kormány úgy döntött, hogy a korlátlan illegális bevándorlás ellen egy kerítést épít a veszélyeztetett magyar határszakaszon, akkor pedig soha nem látott támadást indított hazánk ellen a brüsszeli balliberális világ. Akkor is a legkülönfélébb fenyegetéseket küldték Budapestre, de végül az idő és a tények Orbán Viktor politikájának a helyességét bizonyították a migráció ügyében is.
Brüsszel nem saját mulasztásával akar foglalkozni
Mindezek után pedig joggal adódik az a két kérdés, hogy Brüsszelben miért éppen most támadtak Magyarországra? Miért zavarja Brüsszelt egy erős törvény a járvány ellen? Az, hogy a V4-ek lényegesen hamarabb megértették a koronavírus-járvány súlyát, elsőként és időben mozdultak meg, az nem lehet kérdés. Brüsszelt súlyos felelősség terheli, hogy egészségügyi hivatala több héten át nem fogta fel, milyen óriási veszélyt jelent a koronavírus, és félretájékoztatták az uniós országokat. Erről nem akarnak beszélni, így adódik, hogy mondvacsinált álproblémákat generáljanak, a valós kérdések helyett ilyesmikkel foglalkozzanak és így próbálják támadni – mások mellett – Magyarországot. Teljesen világos, hogy akik bírálják a koronavírus-törvényt, azok nem olvasták el a jogszabályt. Pontosan ugyanezt láthattuk a 2015-ös migrációs álság idején is, amikor az akkori törvényeket támadták Brüsszelben. De ez csak az egyik része az egész ügynek.
Nem beszélve arról, hogy még egy kérdés mindenképpen adódik: Brüsszel mulasztása hány ember életébe kerülhetett? Egészen konkrétan, vajon hány ember halhatott meg Olaszországban, Franciaországban vagy éppen Spanyolországban, mert az ECDC, az uniós egészségügyi hivatal hosszú heteket késett a veszély felismerésével és téves helyzetelemzésekkel, alaptalanul nyugtatgatta az európai országokat?
Forrás: Origo.hu
