A koronavírus-járvány elleni küzdelemben a nemzeti válaszok működnek a legjobban, a brüsszeli koordináció háttérbe szorult – mondta a külgazdasági és külügyminiszter keddi napirend előtti felszólalásában. Szijjártó Péter, aki beszédében beszámolt a NATO és az EU külügyminisztereinek értekezleteiről, úgy fogalmazott, mindenki nemzeti alapon, a nemzeti specifikumoknak, érdekeknek megfelelően hozta meg a döntéseit, míg a brüsszeli koordináció minden területen háttérbe szorult, legyen szó a repatriálásról vagy az egészségügyi védőeszközök beszerzéséről.
– Egész Európa – beleértve az állandóan rendkívül kritikus és a demokrácia lényegéről sok esetben oktatni és leckéztetni is kész Nyugat-Európát – Kínában áll sorba az egészségügyi védőfelszerelésekért. Ezért lehet, hogy a járvány után a keleti kapcsolatokra vonatkozó európai politikát is át kell gondolni – hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy a mostani parlamenti ülés élő cáfolata annak a nemzetközi álhírgyárban folyamatosan megtermelt fake news-nak, amely szerint a magyar parlamentarizmust sutba vágtuk volna. – A magyar parlament a veszélyhelyzet alatt is ülésezik – mutatott rá.
Szijjártó Péter a NATO-tagállamok külügyminiszteri tanácskozásáról elmondta: Észak-Macedónia végre tagja lehet a szövetségnek, ami fontos. Hozzátette, a szövetségnek a koronavírus-járvány alatt is kellő figyelmet kell fordítania a terrorizmus elleni küzdelemre, mert a terrorizmus az egyik legfőbb kiváltó oka az illegális migrációs folyamatoknak. – Ha egy ellenőrizetlen, nagy létszámú migrációs hullám elindul, az nemcsak az eddig biztonsági és kulturális kockázatokat, hanem nagyon komoly egészségügyi kockázatokat is hordoz – vélekedett.
A külügyminiszter beszélt arról is, hogy az Afganisztánban állomásoztatott magyar katonák létszámának növelésére nincs szükség, miután az Egyesült Államok megállapodott a tálibokkal. Az oda szánt kontingenst más NATO-műveletekben használhatják fel, és erről a NATO-főtitkárral folytatnak konzultációt. – Budapesten működik a NATO katonai egészségügyi központja, amely komoly szerepet vállal a koronavírus-járvány elleni küzdelemben – tette hozzá.
Az ellenzéki pártok két perces időkeretben reagálhattak a külügyminiszter szavaira. Brenner Koloman (Jobbik) jelezte, támogatják a NATO bővítési folyamatait, ugyanakkor szerintük meg kellene fontolni a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonák hazarendelését. Beszélt arról is, a felhatalmazási törvény körül kialakult probléma nem fake news hanem komoly demokratikus aggály.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a magyar kormány az, amely rendszeresen a nemzetállamok uniójáról beszél, márpedig olyan EU nincs, ami egységesen, határozottan és keményen tud fellépni, de nemzetállami alapokra épül, csak olyan EU van, ami nagyon komoly integrációban, nagyon komoly együttműködésben van. – Nem korrekt az önök részéről az a kritika, ráadásul az Európai Unióban nincs még egy kormány, aki időkorlát nélküli felhatalmazást kapott.
Vadai Ágnes (DK) amellett, hogy köszönetet mondott a külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonáknak, azt mondta, örülnek Észak-Macedónia NATO-csatlakozásának. – Ez azért is örvendetes, mert éppen a magyar kormány volt az, aki bújtatta a csatlakozás legfőbb helyi ellenzőjét, Nikola Gruevszki egykori miniszterelnököt.
Németh Zsolt (Fidesz) erre úgy reagált, Észak-Macedónia NATO-tagsági folyamatát Nikola Gruevszki, az ország volt miniszterelnöke indította el.
A kormánypárti politikus azt is elmondta, egy globális háborúval van dolgunk, ahol közös az ellenség, de ez a tény esélyt kínál egy eddig ismeretlen mélységű nemzetközi összefogás létrehozására. – A repatriálás és a személyi tranzit területén jól vizsgázott a magyar szomszédsági és regionális politika, ezen a területen indokolt lett volna a több uniós szerepvállalás – mondta.
Kitért arra is, hogy a 13 uniós ország által kiadott közös nyilatkozat egy „bődületes kommunikációs és politikai fiaskó” volt, ami az Európai Unió egységét mélységesen aláásta – jelentette ki a politikus.
Az LMP frakcióból Keresztes László Lóránt azt kérdezte, miért küld a magyar kormány Észak-Macedóniába nagy számú védőfelszerelést, miközben a magyar önkormányzatok még nem kaptak ilyen eszközöket? Arra is rámutatott, Romániában nem tájékoztatják magyar nyelven a lakosságot a koronavírus-járvány miatt hozott lépésekről, ezért kérte a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket ebben az ügyben.
Szijjártó Péter a fentiekre úgy reagált, a Fővárosi Polgármesteri Hivatal, valamint több ellenzéki vezetésű önkormányzat is összesen 115 ezer védőmaszkot igényelt, amit meg is kaptak. A román intézkedésekkel kapcsolatban azt mondta, már egyeztetett az RMDSZ politikusaival, hogy megoldást találjanak a román fél egyoldalú tájékoztatására.
Mesterházi Attila (MSZP) szerint a külügyminiszter felszólalására csak azért volt szükség, hogy így próbálja meg enyhíteni vagy cáfolni a nemzetközi kritikákat. A felszólalásnak ugyanis szerinte semmi értelme nem volt, ezeket a mondatokat a miniszter elmondhatta volna előző nap is, de akár másnap is.
Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a NATO az 1991-es és 1997-es stratégiai koncepcióiban helyesen látta, hogy a szövetség következő 10-15 évét a tömegpusztító fegyverek mellett a terrorizmus problémája határozza meg. – A terrorizmus kérdésében a biztonságpolitikai szempontok mellett most az egészségügyieket is figyelembe kell venni, mert látható a terrorizmus és az illegális migráció közötti összefüggés – közölte a képviselő, hozzátéve, a kritika mellett el kellene jönnie a hatékony és nem elkésett koordináció idejének, most a védekezés sikerére és az emberek védelmére kell koncentrálni – jelentette ki.
Elemi.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
