A szélsőliberális Tóta W. Árpád az elmúlt években rendre azzal igyekezett tehetségtelenségét palástolni, hogy provokatívan, de fogalmazzunk inkább úgy, erőlködve igyekezett olyan dolgokat kigúnyolni és mocskolni, melyek fontosak a többségi társadalomnak.
Célpontjai általában a magyarságtudat és a kereszténység voltak és ma is azok. Mi sem természetesebb, hogy a húsvéti ünnep kapcsán Jézus Krisztus. Szemezgessünk a abból a szellemi mélyrepülésből, melyet Facebook-oldalán közölt:
„Kedves Gyerekek! Biztosan kíváncsiak vagytok, mit is ünneplünk ma. Nos, sok-sok évvel ezelőtt, az üveghegyen is túl, egyszer ezen a napon Jézus előbújt az odúból. Mindig így tett ilyentájt, amikor meghallotta odakintről a csicsergést meg a kiabálást, hogy Krump-liiit! Aztán ha meglátta az árnyékát, még visszabújt kicsit szundizni Nyuszihoz, esetleg csipegetni ezt-azt. Most, már amint kidugta az orrát a barlang száján, ismerős illat ütötte meg. – Méz – gondolta Jézus, – vagy legalábbis valami nagyon mézszagú dolog. Jobb lesz, ha megvizsgálom! – Ám ahogy kifelé nyomakodott, egyre inkább csodálkozott azon, hogy ő csak nyomakodik és nyomakodik, és nyomakodik, de sehogy se jut kijjebb. Akkor megpróbált visszahátrálni, de mindhiába. Nyuszi előbb a barlangba lógó lábait vette szemügyre, aztán egy hátsó kijáraton át megkerülte az odút, és elölről is megtekintette.
– A dolog úgy áll – állapította meg Nyuszi -, hogy be
vagy szorulva.
Negyven napon át szorongott Jézus a lyukban. Nyuszi addig is törölközőket és ágyneműket szárított lábain, tanítványai pedig köré sereglettek, és müzlivel meg tojássalátával etették.
Negyven nap után aztán Nyuszi kiugrabugrált a tanítványokhoz, és azt mondta: Na! Akkor a tanítványok mind összekapaszkodtak, megfogták Jézus két kezét, Nyuszi pedig különféle testápolókkal és folyékony szappanokkal kenegette odabentről, hogy jobban csússzon. Végül nagyot rántottak rajta, és Jézus kicsusszant a barlang szájából hangos pluttyanással, mint mikor a dugó kijön a palackból, így: PÜNK!
De ez már egy másik ünnep.”
(Forrás: Facebook)
Aztán úgy érezte, ez kevés lesz, és néhány órával később újabb posztban árasztotta el fekáliával a virtuális teret, íme:
„A világért sem általánosítanék, de egyes hívők igazán furcsa emberek. Nem tudom, pont melyik nemzeti-keresztény hörögdéből kerültek ide, ahogy azt sem, mennyire hatásos felmutatni a botrányt, hogy híveim, ez a fazon Micimackónak képzelte Jézust (pedig Isten fia volt, és az minimum 3-as szintű teremtmény). Azért ez vézna gyújtós a meleg és alkesz Jézusról szóló filmhez képest, de hát le kell hajolni ezért is, úgy látszik. És végül is vannak jó páran, akik veszik a lapot, és engedelmesen háborodnak felfele, hú, tényleg, odú meg Nyuszi, hát ez egy második megfeszítéssel ér fel (és ideje lenne a Dunába lőni ezért a büdös zsidót). Sajátos hitrendszer, na. Én is bele szoktam olvasgatni az enyémtől eltérő világnézetekbe, töltöttem hosszú órákat laposföldisták és szcientológusok tanulmányozásával, de eszembe sem jutott meglepődni, hogy ott olyan gondolatokkal találkozom, amikkel nem értek egyet. Pláne elvárni, hogy ilyenek ne legyenek. Van, ami zavar, Németh Sándor prédikációi például sértik a fülemet, amit úgy oldok meg, hogy nem szoktam nézni. Hát jó reggelt akkor az áldott húsvét mellé. Ja, vannak emberek, és még többen is, mint a hívők, akiknek a feltámadás pont olyan reális, mint a Nyuszinál beszorult Mackó. Egyébként pont annyi valóságalapja van, illetve talán medvét már láttak nyúlgödörben. Jobb lesz ezzel megbékélni, ha nagyon nem megy, akkor pedig sátoros ünnepekre szívesen megmutatom, merre vannak az online istentiszteletek. Jut mindenkinek abból, amit szeret.”
Árpád most biztos nagyon szeretné, ha kapna sok-sok fenyegetést, retteghetne, félthetné az életét a „csőlátású, bigott klerikálfasisztáktól”, de mi inkább csak annyit kérdezünk: ennyit tudsz? Nagyon silány életed lehet, és neked lehet a legrosszabb, mert ezzel a frusztrált hülye gyerekkel napi 24 órában vagy összezárva, aki történetesen te magad vagy.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
