Történelem írásbelikkel folytatódtak szerdán az érettségi vizsgák országszerte.Az Oktatási Hivatal az MTI-hez a vizsgák megkezdése után eljuttatott tájékoztatása szerint e tárgyból középszinten 1222 helyszínen 64 342 diák – közülük 2097-en angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven -, emelt szinten 152 helyszínen 7073 vizsgázó – közülük 134-en angol, francia, német, spanyol, szerb vagy szlovák nyelven – tesz érettségit.
A történelem középszintű írásbelije 180 perces. A vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az egyes feladatok megoldására.
Az írásbeli feladatsor mintegy 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik. Az összes feladat mintegy fele az 1849-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozik.
A feladatlap megoldásához megengedett segédeszköz az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz, amelyről a vizsgázó gondoskodik.
A közép- és emelt szintű írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor is használható helyesírási szótár.
A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tart. Az írásbeli vizsga két feladatsorból áll, az első részben egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, a másodikban szöveges, kifejtendő feladatok szerepelnek. A vizsgázók először az első feladatlapot oldják meg. A vizsgadolgozatokat 100 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és ezután osztható ki a második feladatlap.
A feladatok jellege hasonlóan oszlik meg a középszinthez, ahogy a használható segédeszközök is megegyeznek.
A hidegháború, Mátyás külpolitikája és a kereszténység születése a történelem feladatai között
A hidegháború, a Kádár-korszak és a Szovjetunió is szerepelt a történelem középszintű írásbeli első részének témái között az Eduline oktatási portál információi szerint. Az esszéfeladatoknál a kereszténység születése és az 1956-os forradalom is szóba került.
Emellett az antik kultúrával, középkori céhekkel és Mátyás külpolitikájával kapcsolatos feladatot is kaptak a diákok a történelem érettségi első, rövid feladatokból álló részében.
Külön feladat foglalkozik a Numerus clausus-szal és törvény elfogadása előtti vitával.
Ebben a feladatrészben a diákoknak rövid választ igénylő feladatokat kell megoldaniuk – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.
Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kaptak a vizsgázók, akik mindegyiknél kapnak valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet segítségképpen.
Idén szóba került a kereszténység születése, a második világháború és az 1956-os forradalom is téma.
A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.
Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.
Az írásbeli érettségik csütörtökön az angol nyelvi vizsgákkal folytatódnak.
MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
