Amennyiben a felmelegedés folytatódik, 50 év alatt arra számíthatunk, hogy a növények legjobb termőterületei elcsúsznak. Az Amerikai Egyesült Államok esetében például Iowából és Illinoisból Minnesotába és Dakotába tolódnak el a kukorica- és a szójababtermelés körülményei a Penn State kutatói szerint. Magyarország is kicsúszhat abból a körből, ahol a kukorica még megterem.
A gépi tanulás segítségével –ami a mesterséges intelligencia olyan formája, amelynél a számítógépes rendszer a rendelkezésre álló adatokból tanul – a kutatócsoport több, mint 30 évre visszamenőleg megyei szintű USA Mezőgazdasági Minisztériumának Nemzeti Agrárstatisztikai Szolgálatánál működő növénytermesztési adatait vizsgálta 18 államban. Ezeken a területeken termesztik a kukorica és a szójabab jelentős részét, és itt a kutatók az időjárási viszonyok figyelembevételével együtt értékelték a terméshozamokat. Igyekeztek összefüggéseket találni az alapvető éghajlati változások és a növénytermesztési szakaszok, illetve a jellemző terméshozam között. A tanulmányban a kukorica-, a cirok- és a szójababhozam vettek részt az 1980-tól 2016-ig tartó időszakban.
Armen Kemanian kutató és egyetemi docens szerint ezt a kutatást csak a Penn State-ben lévő technológia segítségével lehetett elvégezni, ugyanis csak ott áll rendelkezésre ilyen nagy teljesítménnyel rendelkező gép. Az Agrártudományi Főiskola docense fontosnak tartja a tanulmányt, ugyanis ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy a változó éghajlati körülmények között meg lehessen jósolni azt, hogy mi várható.
Alexis Hoffman vezető kutató – 2018-ban meteorológiai doktori fokozatot szerzett Pennsylvania államban – elmondása szerint az Enviromental Research Letters-ben közzétett eredmények nem nyilvánvalóan jelentik azt, hogy az említett növények termesztése északnyugat felé tolódna. A kutatók viszont arra következtetnek az adatok alapján, hogy egy ilyesfajta változás már folyamatban van, és a jelenlegi állapotokat tekintve folytatódni is fog.
Kemanian hangsúlyozta, hogy a váltás nem egy katasztrófát jelent, és nem is azt, hogy Iowa-ban abbahagynák a növények termesztését. Sokkal inkább azt, hogy az iowai mezőgazdasági termelők alkalmazkodnak a melegebb éghajlati viszonyokhoz, és vagy több növényt is termesztenek a későbbiekben, vagy más növényeket választanak az eddig domináns kukorica-szójaforgó helyett. A változások valószínűleg nem egyik pillanatról a másikra fognak történni, hanem fokozatosan zajlanak majd, így a gazdáknak, és az ellátási láncoknak is lesz idejük alkalmazkodni.
A tanulmányban a három növény esetében megkülönböztették a páratartalomra és a hőmérsékletre adott reakciókat, amely a leg sokatmondóbb az információk tekintetében. A kukorica több nedvességet igényel, míg a cirok megél a magas hőmérsékleten is, a szójabab pedig e között a két növény között helyezkedik el. A kutatók a tanulmány időszakában évente vizsgálták az egyes államokban az ültetés dátumát a hőmérsékletek alapján, ezzel szimulálva a gazdák meleg vagy hideg évhez való alkalmazkodását. A becslések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy akkor ültettek a gazdák, amikor a 21 napos mozgóátlag növekszik a növény-specifikus középhőmérsékletre. Ez a kukorica esetében 10, a cirok esetében 15, a szójabab esetében pedig 12 Celsius fok volt.
A kukorica kimagaslóan erősen reagált a növekvő páratartalomra a kritikus szakaszban, a virágzás előtt és után, illetve erős érzékenységet mutatott a szélsőséges hőmérsékletre is, így a terméshozam ettől függetlenül magas volt. A páratartalom fontos tényező minden vizsgált növény esetében, viszont az adatok alapján inkább a kukorica számára fontos, mint a szójának vagy a ciroknak. A páratartalmat úgy kell értelmezni, hogy a talaj nedvességtartalma is változik, viszont az adatok azt mutatják, hogy a talajnedvességtől függetlenül a levegő nedvességtartalma is számít, ez pedig eddig nem volt ismert – árulta el Hoffman.
A szójabab tűrőképessége pedig rendkívül nagy, és mind a magas, mind pedig az alacsony hőmérsékletre jól reagál. Az összes növény esetében magas hőmérsékleten a reakció egyre rosszabb képet mutatott, viszont ezeket az információkat a gépek által gyűjtött adatok, illetve azok számításai alapján fedték fel a kutatók.
Kemanian elmondása szerint a magas hőmérsékleti ingadozások károsak a növények számára, így nagyon fontos megtanulni azt, hogy mikor és hogyan kell elvetni a kukoricát és a szójababot, kimagaslóan fontos. A növénybiztosító társaságok számára is fontosak ezek az információk, ugyanis ez alapján kell felmérniük, hogy növényenként hogy alakul a stressz kialakulásának kockázata, illetve hogy mennyi az ilyen esetben fizetendő összeg.
Forrás: magro.hu
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
