Eltávolították pénteken az új-zélandi Hamiltonban a város névadójának, egy egykori brit tengerésztisztnek a szobrát, akit felelősnek tartanak sok maori őslakosnak az 1860-as években történt megöléséért.
A hamiltoni hatóságok a Waikato-Tainui nevű maori törzs követelésére döntöttek a John Hamiltont ábrázoló szobor eltávolítása mellett. Csütörtökön a törzs egyik rangidős tagja azzal fenyegetőzött, hogy ha ezt nem teszik meg, ő maga dönti le azt. Hozzátette, a hősként beállított Hamilton valójában „gyilkos és szörnyeteg” volt.
Jelenleg világszerte sok városban tesznek lépéseket olyan emlékművek eltávolítására, amelyek kulturális vagy faji elnyomást jelképeznek, miután növekszik az amerikai Black Lives Matter (Fekete Életek Számítanak) mozgalom támogatottsága az afroamerikai George Floydnak az egyesült államokbeli Minneapolisban a múlt hónapban rendőri erőszak nyomán bekövetkezett halálát követően.
Paula Southgate, Hamilton polgármestere azt mondta, korábban már többen jelezték, hogy a szobor nem odavaló. Kijelentette továbbá, hogy a kultúrák közti megértésen és az egymás iránti tolerancián dolgoznak. „Nem gondolnám, hogy ez a szobor segít az árkok betemetésében” – mondta, hozzátéve azt is, hogy a szobor eltávolítása előtt tanácskoztak az adományozókkal, akik egyetértettek a döntéssel.
A helyi hatóságok részéről ugyanakkor azt mondták, egyelőre nincs szándékukban Hamilton átnevezése Kirikiriroára, amely a város maori neve, noha Southgate újságíróknak hangsúlyozta, hogy az eredeti elnevezést nagyon szépnek találja.
Richard Briggs, a városi tanács egyik tagja közleményben leszögezte: a városvezetés már egy éve dolgozik közösen a Waikato-Tainui törzzsel a kulturálisan érzékeny helyek elnevezésének felülvizsgálatán.
Hamilton Új-Zéland negyedik legnagyobb városa, 160 ezer lakójának mintegy negyede maori nemzetiségű.
Eközben Scott Morrison ausztrál miniszterelnök pénteken újságírók előtt kért elnézést ama kijelentése miatt, miszerint Ausztráliában nem volt rabszolgaság.
Morrison csütörtökön nyilatkozott a sydneyi 2GB rádiónak, ennek során egyebek közt felmerült a brit felfedezők, például James Cook kapitány ausztráliai szobrainak eltávolítása (Cook 1770-ben vette birtokba Ausztrália keleti partját a brit korona nevében). A miniszterelnök ekkor azt mondta, Ausztrália „elég kemény hely” volt, de hozzátette, hogy az országban nem volt rabszolgaság.
A kijelentés bírálói ezzel szemben az ausztráliai rabszolga-kereskedelmet említik föl, amely során az 1800-as évek közepétől egészen az 1900-as évek elejéig több mint 62 500 embert raboltak el a Dél-Csendes-óceán szigeteiről, hogy ausztráliai cukornádültetvényeken dolgoztassák őket.
Bruce Pascoe ausztrál őslakos történész Morrison csütörtöki kijelentésére válaszul rámutatott arra is, hogy Ausztrália évtizedeken át fizetség nélküli kényszermunkára kötelezte az ország őslakos népességét, hangsúlyozva, hogy ez szintén rabszolgaság volt.
Morrison a bírálatokkal kapcsolatban úgy vélte, „a vég nélküli történelmi csatározások haszontalanok”, mindazonáltal elismerte, hogy „történt mindenféle szörnyűséges dolog”.
MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!