Irán nem akadályozhatja két gyanús létesítményének ellenőrzését arra hivatkozva, hogy külföldi hírszerzési források figyelmeztették a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) figyelmét ezekre – jelentette ki hétfőn Rafael Grossi, a NAÜ vezérigazgatója Bécsben.
„Komoly aggodalommal jegyzem meg, hogy az utóbbi több mint négy hónapban Irán nem engedett hozzáférést számunkra két helyszínhez, és majdnem egy éve elutasította a lehetséges titkos nukleáris anyagokkal, illetve a múltbéli tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseink tisztázását szolgáló lényegi párbeszédet” – mondta Grossi a NAÜ kormányzótanácsának ülésén.
„Felszólítom Iránt, hogy haladéktalanul és teljes körűen együttműködjön” – hangsúlyozta. „A kötelezettségek kötelezettségek maradnak” – tette hozzá.
Az iráni diplomáciai küldöttség Bécsben a múlt héten közölt állásfoglalásában leszögezte, hogy a NAÜ hozzáférési kérelme nélkülöz minden jogi alapot, mert titkosszolgálatoktól származó információkra támaszkodik.
Grossi ugyanakkor kijelentette, hogy az ügyben nincs semmiféle jogi bizonytalanság. Mint mondta, az NAÜ sok forrásból szerez értesüléseket, amelyeket aztán összevet egymással, mielőtt válaszokat követelne, illetve hozzáférést követelne ellenőrei számára bizonyos létesítményekhez.
„Semmit sem veszünk késztényként. Az ügynökség nagyon módszeres elemzési folyamatot végez” – húzta alá.
Grossi beszélt arról is, hogy élénk vitára számít a 35 tagú kormányzótanácsban az ötnapos tanácskozás során.
A NAÜ egy nemrég megjelent jelentésében azt vetette Irán szemére, hogy eltávolította múltbéli tevékenységének nyomait két helyszínről. Az ügynökség azt gyanítja, hogy ezeken a helyszíneken olyan uránt tároltak, amelynek létezését nem jelentették a NAÜ-nek. Az ügynökség egyébként gyakran használ műholdas felvételeket, ha ellenőreit nem engedik egy adott létesítménybe.
A NAÜ június elején közölte azt is, hogy Irán jóval több uránt dúsított már eddig annál, mint amennyit a 2015-ben kötött többhatalmi atomalku engedélyezett számára. Jelenleg a megállapodásban jóváhagyott mennyiség nyolcszorosával rendelkezik.
Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett Franciaország, Nagy-Britannia és Németország írta alá 2015-ben azt a többoldalú megállapodást, amelynek értelmében Irán vállalta atomprogramjának korlátozását a vele szembeni szankciók részleges feloldásáért cserébe.
Washington azonban felmondta az egyezményt és visszaállította a szankciókat az iszlám köztársasággal szemben, amely válaszul tavaly elkezdte fokozatosan korlátozni az atomalkuból fakadó kötelezettségei teljesítését. Az utóbbi egy évben Irán az egyezményben engedett nagyobb mennyiségben és fokon dúsított uránt gyorsabb centrifugákban.
A NAÜ feladata, hogy őrködjön az atomalku iráni nukleárisprogramra vonatkozó rendelkezéseinek betartása felett.
MTI
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
