Szokatlan látvány fogadta szombaton az amerikai Kentucky állambeli Louisville város lakóit egy rendőri erőszak elleni tüntetésen, amin egy 26 éves fekete nő halála miatt tiltakoztak az emberek. A demonstráción több mint háromszáz, fekete ruhába öltözött afroamerikai jelent meg gépkarabélyokkal, puskákkal és automata fegyverekkel, hogy katonai formációban meneteljenek a város utcáin. – tudósít a 24.hu.
A menetet az atlantai központú az NFAC (Not Fucking Around Coalition) nevű fekete milícia szervezte, aminek nevét magyarra úgy lehet némi eufemizmussal lefordítani, hogy „Nem Szarakodunk Koalíció.” Bár a szervezet megjelenését nem fogadta mindenki kitörő örömmel a feketék jogaiért küzdő Black Lives Matter mozgalomban, sokan támogatták a törvényes jogaikat gyakorló fegyveresek megjelenését. Egy helyi aktivista a helyi lapnak kijelentette:
Erre már egyértelműen szükség volt. A szokásos tüntetések nem működnek, a menetelések nem működnek, a poszterek nem működnek, az ülve tiltakozások nem működnek, és ezzel megmutathatjuk az embereknek, hogy bátrak vagyunk, és itt az ideje a változásnak.
A szervezetnek nem ez volt az első nagy visszhangot keltő akciója. Július elején ezer tagjuk tartott a hatóságok jellemzése szerint is békés és rendezett menetelést a Georgia államban található Stone Mountain Parkban, ahol az ország legnagyobb konföderációs emlékműve található, és ahol az utóbbi években több, a fehér felsőbbrendűséget hirdető tüntetést is tartottak.
A fegyveresek többször is megállították a menetet, hogy hangosbeszélőkkel azt kérdezzék, hol vannak most a fehér milíciák.
Nem ők az egyetlenek, akik látva, hogy a fehér milíciák és fegyverbirtokosok szabadon tüntethetnek állig felfegyverkezve, ugyanezt a jogot gyakorolják. Miután a Michigan állambeli Lansingben május elején a járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tiltakozó fehér fegyveresek özönlötték el az állami törvényhozás épületét, rasszista jelképeket hordozva, egy fekete képviselőnőt több fekete fegyveres kísért be az épületbe, hogy védelmet biztosítsanak neki.
A kíséretet megszervező tűzoltó, Michael Lynn Jr a helyi sajtónak elmondta:
A színes bőrű emberek ugyanúgy idejöhetnek fegyverekkel, mint bárki más.
Oklahomában június közepén nagyjából kétszáz fegyveres fekete vonult a kormányzó rezidenciájához, miközben a kormányzó a közeli Tulsa városában volt, Donald Trump elnök kampányrendezvényén.
Május közepén pedig a futás közben megölt Ahmaud Arbery gyilkosainak lakóhelyénél szervezett tüntetésen tűntek fel fegyveres fekete férfiak a georgiai Brunswickban.
Fekete fegyvervásárlási láz
A fegyvertartáshoz való alkotmányos jog évtizedek óta a konzervatív Republikánus Párt és a jobboldali érzelmű, jellemzően fehér férfiak ügye Amerikában, ők küzdenek erőteljesen a baloldalon népszerű fegyverkorlátozási törvények bevezetése ellen. Trump megválasztása óta és különösen George Floyd megölését követően azonban jelentősen megnőtt azoknak a feketéknek a száma, akik szeretnének élni az amerikai alkotmány második kiegészítésében biztosított fegyverbirtoklási jogukkal.
Hivatalos számok nincsenek arról, hogy mennyivel nőtt az elmúlt években a fegyvervásárlás az afroamerikai közösség tagjai körében, mert a hatóságok nem tartják számon a fegyvervásárlók etnikai hovatartozását. A Pew Research Center felmérése szerint 2014-ben a fehér háztartások 41 százalékában volt fegyver, míg ez a szám a fekete háztartásoknál mindössze 19 százalék volt, egy 2017-es felmérés szerint pedig a feketék 24 százaléka birtokol lőfegyvert, míg a fehérek körében ez a szám 36 százalék.
Lőterek, fegyverklubok és fegyvertartást támogató fekete szervezetek azonban már 2017-ben arról számoltak be, hogy Trump elnökké választása óta számottevően nőtt a lőfegyverek iránt érdeklődő afroamerikaiak száma. Miközben a fegyvereladások összességében csökkentek, az NBC televízió beszámolója szerint egymás után érkeztek az első fegyverüket vásároló afroamerikaiak a feketék által üzemeltetett lőterekre és fegyverboltokba.
A 2015-ben alapított National African American Gun Association (Nemzeti Afroamerikai Fegyver Szövetség) elnökének elmondása szerint a tagjaik száma napi kétezerrel kezdett el nőni a Floyd halála miatt kitört tüntetések hatására. Phillip Smith közlése szerint már több mint 34 ezer tagjuk van, és szerte az országban 75 helyi szervezetük.
Egy másik fekete fegyverbirtokosakat képviselő szervezet, a Black Gun Owners Association (Fekete Lőfegyver-tulajdonosok Szövetsége) vezetője, Derrick Morgan a Politicónak elmondta, olyan ütemben nőtt az érdeklődés a szervezet után, hogy a weboldaluk összeomlott a nagy forgalom miatt. A 2016-ban létrehozott Black Guns Matter (A Fekete Fegyverek Fontosak) alapítója, Maj Toure fegyverjogi aktivista ennek nagyon is örül:
Hiszem, hogy sokkal több fekete lenne életben, ha lett volna fegyverük.
Ezt azonban nem mindig tehették meg. Az Egyesült Államok alkotmánya hiába biztosította a fegyvertartáshoz való jogot, főleg a déli, rabszolgatartó államokban megtiltották, hogy feketék fegyvert tartsanak, még akkor is, ha már szabad emberek voltak. A tiltást a félelem vezette a fegyveres felkelésektől: Virginia államban egy ilyen jogszabálynak a „Törvény a Negro Lázadások Megakadályozására” nevet adták. Ezt a gyakorlatot az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága is alkotmányosnak ítélte.
Az amerikai polgárháború és a rabszolgaság eltörlése után az úgynevezett fekete kód nevű jogszabályok tiltották meg a fegyvertartást a felszabadított feketéknek a déli államokban, és a szövetségi hatóságok intézkedései ellenére továbbra is igyekeztek megakadályozni, hogy a feketék fegyverhez jussanak.
Ez még az 1960-as években sem szűnt meg. Amikor Kaliforniában a Fekete Párduc Párt tagjai élve a helyi jogszabályok kínálta lehetőséggel felfegyverkezve mentek az állami törvényhozás épületéhez Sacramentóban, ahol egyik vezetőjük a feketék felfegyverkezését sürgette, válaszul az állam demokrata többségű törvényhozása gyorsan elfogadta, Ronald Reagan republikánus kormányzó pedig aláírta a Mulford-törvényt, ami megtiltotta a fegyverviselést a közterületeken. A törvényt még a mostanában a fegyverkorlátozási törvények elleni küzdelem legnagyobb harcosának számító nagyhatalmú fegyverlobbi (a Nemzeti Fegyverszövetség, az NRA) is támogatta.
Az afroamerikai közösség azonban most úgy tűnik, elkezdte gyakorolni a ma már számukra is biztosított fegyvertartáshoz való jogot. Ahogy azt egy chicagói lelkipásztor, Karl Jones az NBC News-nak elmondta:
Voltak idők, amikor a rendszer nem engedélyezte az afroamerikaiaknak, hogy fegyvert birtokoljanak. Most behozzuk a lemaradást.
Forrás: 24.hu, Fotó: Brett Carlsen /Getty Images
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
