Rettenetesen leromlott annak a hatalmas olajtankernek az állapota, amely egy ideje a Vörös-tengeren vesztegel elhagyatottan. Szakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy a hajó akár fel is robbanhat, vagy ha nem, végzetesen elrothadhat a hajótest, aminek a vége az lesz, hogy az abban tárolt olaj a tengerbe ömlik. Ha ez megtörténik, az drámai természeti katasztrófát jelentene.
Miközben Jemen térségében a húszi lázadók és a szaúdi katonai erők között továbbra sincs nyugalom, a térség biztonságát még egy körülmény fenyegeti: egyre rosszabb állapotban van az FSO Safer nevű óriástanker, amely 2015 óta elhagyatottan vesztegel a térségben, tartályaiban csaknem 1,1 millió hordó nyersolajjal.
A tanker azonnali karbantartást igényelne, az olajat pedig át kellene tölteni a rakteréből, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa.
Ha ugyanis az olaj a tengerbe ömlik, annak a súlyos ökológiai katasztrófa mellett az is következménye lesz, hogy le kell zárni Jemen legfontosabb kikötőjét, Szaúd-Arábiának pedig újra kell gondolnia a tengervíz sótalanításával kapcsolatos terveit, írja az Asia Times.
Egy jelentés szerint, a húszi lázadók továbbra is vonakodnak az ENSZ szakértőit a hajó közelébe engedni. Ugyan idén már segítséget kértek azért, mert észlelték, hogy a hajótestbe szivárog a víz, de egy hírügynökségnek nyilatkozó diplomaták szerint a húszi lázadók lényegében zsarolásra használják fel az egyre veszélyesebb tanker állapotát.
Korábban megpróbáltak dollármilliókat kérni az abban lévő olajért, most pedig „úgy használják a tankert, mint valami nukleáris fegyvert”, fogalmazott a közelmúltban egy diplomata. Az ügyben megszólaló külső szakértők egyet értenek abban: a húszik a felelősek azért, hogy az ENSZ szakértői nem tudtak feljutni a veszteglő FSO Saferre, és így felmérni sem tudták, mit kellene a legsürgősebben tenni a katasztrófa elkerüléséhez.
A szakértők szerint egyébként a tengervíz májusban tört be a motortérbe. A megbízottak azt szerették volna elérni a harcoló feleknél, hogy legalább a legfontosabb, azonnali javítások elvégzésére engedjék fel őket a hajóra, hogy ezzel is időt nyerjenek az olajáttöltés megszervezéséhez, majd a hajó esetleges elbontásához. Erre azonban nem került sor. Az sem vezetett eredményre, hogy korábban felajánlották a harcoló feleknek, osztozzanak a hajó olajáért kapott bevételen.
Ha viszont megtörténik a baj, és az olaj egy gázrobbanás miatt a tengerbe ömlik, az négyszer akkora katasztrófát jelentene, mint az Exxon Valdez 1989-es alaszkai szerencsétlensége volt.
De komoly gondot jelentene az is, ha az olaj egy léken át, fokozatosan szivárogná a hajótestből.
Az olaj veszélybe sodorná a part meni halászatot, amiből adódóan az amúgy is éhező jemeni lakosság élelmezésbiztonsága tovább romlana.
Mintegy 115 jemeni kis sziget ökoszisztémája, és 126 ezer halász megélhetése kerülne veszélybe– idézi a BBC.
De nehéz helyzetbe kerülhetne Szaúd-Arábia is, ahol a tengervíz sótalanításának nagy jelentősége van. Az olajkirályság pedig már az 1991-es Öböl-háború idején megtapasztalta, milyen az, amikor tengeri olajfoltok zavarják meg az eljárást.
Forrás:origo.hu
