Júliusban váratlanul 3,8 százalékra ugrott a magyar infláció – közölte a múlt héten a KSH. Most az is kiderült, hogy Európában sehol nem mértek ilyen ütemű drágulást, vagyis rekorderek voltunk. Ebben egyszeri hatások is szerepet játszottak, hiszen a dohánytermékek és az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedett – írja a Portfolio.
Sehol nem mértek ekkora áremelkedést
Magyarországon a júliusi infláció 2,9%-ról 3,8%-ra. Az elemzők előzetesen 3,2-3,3%-os értékre számítottak, vagyis a tényadat jelentősen felülmúlta az előzetes spekulációkat.
Az Eurostat által alkalmazott módszertan szerint ez a szám ennél is magasabb, ugyanis valójában 3,9%-os volt az áremelkedés tavaly júliushoz képest.
Az ilyen mértékű drágulás Európában egyedülálló, a lengyel és a cseh adat is csak megközelíteni tudta, utána komolyabb szakadék következett.
Persze nem rendkívüli az Európa-bajnok magyar infláció, már júniusban is dobogós volt a 2,9 százalékos drágulás a lengyelek és a csehek mögött. Júliusban azonban „végre” sikerült megszerezni az aranyérmet. Ebből egyenesen következik, hogy a hó/hó alapú inflációt vizsgálva is kiemelkedett a mezőnyből Magyarország teljesítménye.
Az Eurostat adatai szerint júniushoz képest 1,2 százalékos volt a drágulás itthon, ezzel magasan vertük a teljes európai mezőnyt.
Minek az ára ugrott meg nálunk ennyire?
Az már a KSH adataiból sejthető volt, mivel lógott ki ennyire az európai mezőnyből a magyar infláció:
- Egy hónap alatt az idényáras élelmiszereken belül a friss hazai és déligyümölcsök – a korábbi évek júliusában megszokott árcsökkenésük helyett – 3,3%-kal drágultak, a szezonalitástól eltérő árváltozást a kedvezőtlen időjárás miatti, a szokásosnál alacsonyabb kínálat okozta.
- A dohánytermékek jövedéki adója július 1-jétől emelkedett, ami a termékcsoport árának 1,4%-os növekedését eredményezte.
- A szolgáltatások 1,4%-kal drágultak, ezen belül – a közterületi parkolás ingyenességének megszűnése hatására – az autópályadíj, illetve gépkocsikölcsönzés, parkolás díja 31,1, az üdülési szolgáltatásoké pedig 7,6%-kal magasabb lett.
- A járműüzemanyagok az olajárak és a jövedéki adó emelkedésének hatására 8,1%-kal többe kerültek.
Utóbbi tétel kapcsán érdemes kiemelni, hogy az üzemanyagok esetében ez volt zsinórban a második hónap, amikor jelentős áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Ráadásul a júliusi nagy havi drágulás az üzemanyagoknak, azon belül is a jövedéki adó emelésének volt köszönhető.
Ezt pedig egy sajátos magyar szabály okozza, mely szerint tartósan 50 dollár alatti hordónkénti olajár esetén automatikusan emelkedik az adóteher.
A magyar kormány még 4 éve hozott egy olyan szabályt, ami alapján, ha a Brent típusú kőolaj világpiaci ára 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adójának mértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal emelkedik, amivel a benzinnél az adómérték literenként 125 forintra, a gázolajnál pedig 120,35 forintra nő.
A júniusi 343 forintos átlagos benzinárhoz képest csak a jövedéki adó emelése közel 1,5%-os drágulást indokolt, míg a gázolajnál ez 2,8 százalékos áremelkedést okozott egyetlen hónap alatt.
Ez ráadásul magyar sajátosság, más országok nem alkalmaznak ilyen gyakorlatot, vagyis jó eséllyel ez okozhatta a magyar infláció kiemelkedő ugrását.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!