Öt családnak, összesen 17 lakónak, köztük gyerekeknek is el kellett hagyniuk a lakásukat ma délelőtt Nyíregyháza-Huszártelepen – erről értesítette a 24.hu-t a délelőtti intézkedés ellen tüntetést szervező Glonczi László, a város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának képviselője, aki élőben közvetítette a kilakoltatást.
Glonczi színpadiasan előadja a kis történetét a „szegény utcára tett cigány gyerekekről”, mindezt koronavírus, télvíz, meg bármi idején. Ráadásul a gonosz önkormányzat még csak párbeszédre sem hajlandó, pedig a „kiccsaládok” a kiegyezés pártján állnak, mint mindig. A szívszorító elbeszélés következtében már-már összekapcsolnánk szegény kilakoltatott „romák” helyzetét a devizahitelesek ügyével, lelki szemeim előtt már együtt vonulunk velük utcára tüntetni a megkárosított tömegekért. Van azonban egy egészen apró különbség a két eset között, amit a 24.hu is csak a cikk vége felé közöl csupán, mint valami jelentéktelen adalékinformációt.
Történetünk cigány hősei ugyanis jogcím nélküli lakáshasználók.
Vagyis, rendhagyó módon a Nyíregyházi Járásbíróság szakított a korábbi országos gyakorlattal, és elhatározta, fellép az önkényes lakásfoglalók ellen, mire meg is indult a kilakoltatások elleni hisztéria. Mintha egy bűnöző sipákolna, amiért lefoglalják a lopott plazmatévéjét.
Íme az önkormányzat közleménye:
2020. október 6-án a Huszártelepen jogcím nélküli lakáshasználat miatt 4 lakás esetében végrehajtó kísérli meg jogerős bírósági ítélet alapján a karhatalmas kényszer-kiköltöztetést, tekintettel arra, hogy a háztartásonként átlagban 1,2 millió Ft-os tartozást, amely több év alatt halmozódott fel, önkéntesen a többszöri megkeresés ellenére sem teljesítették (pedig a videón látható egy főre eső iPhone-okból bőven futotta volna rá – a szerk).
Az önkormányzat azt is megírta, hogy
Nyíregyházán az augusztus 31-ei adatok szerint lejárt lakbérkintlévőség meghaladja a 186,5 millió forintot.
A közlemény ezzel zárul: „Annak érdekében, hogy a nehéz helyzetbe került emberek ne veszítsék el lakhatásukat, a lakbértámogatáson túl, ha fizetési hajlandóságot mutatnak, bizonyos összeghatár felett lehetőség van részletfizetési megállapodás kötésére. A lakbér- és üzemeltetésiköltség-hátralék csökkentésére a részletfizetésen kívül az érintettek bevonhatók adósságkezelési szolgáltatásba. Az önkormányzatnál több jogcímen is kaphatnak lakhatásukat segítő támogatásokat, valamint a RÉS Alapítványtól is kérhetnek hátralékuk rendezéséhez segítséget. Ha a bérlők nem kívánnak ezekkel a lehetőségekkel élni, s a lakbér- és üzemeltetésiköltség-tartozás eléri 200 ezer Ft-ot, úgy felszólító levelet küldenek az érintetteknek. Ha a bérlő nem jelentkezik, akkor több alkalommal is felkeresik, illetve egyeztetnek vele a tartozás rendezése érdekében.”
(24.hu nyomán – Fotó: Facebook)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
