Kilencven éve, 1930. október 24-én szentelték fel a szegedi Fogadalmi Templomot, a dél-alföldi város legismertebb jelképét. A lenyűgöző látványt nyújtó neoromán székesegyház a múlt századi egyházi építészet monumentális alkotása, Magyarország negyedik legnagyobb temploma.
Miután 1879 tavaszán a nagy árvíz szinte a földdel tette egyenlővé Szegedet, a városatyák 1880. november 28-án a település újjáépítése és az árvizektől való megmenekülés reményében fogadalmat tettek egy nagy templom megépítésére. A megfelelő helyszínt csak nehezen sikerült megtalálni: az első elgondolás szerint a korábbi főtéren, a barokk stílusú Szent Demeter-templom helyén épült volna fel a dóm. A lakosság egy része azonban ezt ellenezte és sikerült elérniük, hogy a templomot műemlékké nyilvánítsák. A tervpályázatot mindenesetre – helyszín megjelölése nélkül – 1903-ban kiírták, de a városvezetés tetszését egyik terv sem nyerte el. Miután a Szent Demeter-templom 1907-ben lekerült a műemlékek listájáról, lehetővé vált elbontása, az új templom terveinek elkészítésére a Mátyás-templom átépítését irányító Schulek Frigyest kérték fel.
Az építész 1911-re elkészült a neoromán stílusú, háromhajós bazilika terveivel, de gyorsan kiderült, hogy a városnak erre nincs pénze. Schulek egy évnyi huzavona lemondott, helyére Foerk Ernőt kérték fel, aki jelentősen módosított a terveken. A Demeter-templom elbontása 1913-ban kezdődött, emlékét ma a Dömötör-torony őrzi a Dóm téren. Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én volt, de egy hónappal később kitört az első világháború és a munka megszakadt, erre utal a tornyokon látható márványsáv a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18”.
Az építkezés 1923-ban folytatódott, az akkor beépített vörös téglák színe némileg eltér a korábbiaktól. Az ünnepélyes felszentelésre 1930. október 24-én került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A szertartás során helyezték el Szent Gellért ereklyéjét, amelyet a velencei pátriárka adományozott a dómnak, s másnap felcsendült Dohnányi Ernő a jeles alkalomra komponált Szegedi miséje.
Még az építkezés befejezése előtt pályázatot írtak ki a Dóm tér rendezésére, amelyet Rerrich Béla nyert meg. A 12 ezer négyzetméter alapterületű teret szinte teljesen körül fogó egyetemi épületek és a püspöki palota 1929 és 1932 között készültek el. A Kolozsvárról Szegedre költöztetett tudományegyetem a térre néző falán, az árkádok alatt alakították ki a Nemzeti Pantheont, a magyar művészek és tudósok emlékhelyét. A kitűnő akusztikájú téren Juhász Gyula ötlete nyomán 1931 nyarán tartottak először színházi előadást, ma a különleges atmoszférájú, monumentális helyszínen rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye székesegyházának alaprajza szabályos latin kereszt, kívül és belül szobrok, domborművek, mozaikok sokasága díszíti. Toronymagassága 81 méter, legnagyobb külső hossza 80,8 méter, belső szélessége a kereszthajónál 51 méter, öt harangja közül a legnagyobb (a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang) súlya 8537 kg, ötmanuálos orgonájához több mint kilencezer síp tartozik.
A templom főhomlokzatát a két karcsú harangtorony határozza meg, kisebb tornyok állnak a kupola négy sarkán és a szentély két oldalán, a templomot összesen 57 torony ékesíti. A toronyórák Magyarország legnagyobb számlapú órái, a kilátószint 46 méter magasságban helyezkedik el. Az 53,6 méter magas, tizenhat szögletű, gúlával lefedett kupola csúcsán toronygömb és napsugaras kereszt található. A középrész főkapujának baldachinját oroszlán tartja, a két vörösréz ajtószárnyat 12-12 bibliai tárgyú dombormű díszíti. A kapu fölött Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya látható Jézussal, két oldalán a 12 apostol mozaikképe sorakozik. A Mária-szobor fölött hatalmas rózsaablak húzódik, két oldalán a magyar címer két mezejével. A rózsaablak fölött görögkereszt látható a négy evangélista jelképével, fölötte 13 fülke, közöttük két ülő, koronás alak, akik a pápaságot és a királyságot jelképezik. Az oromzat csúcsán két angyal tartja a napsugaras keresztet. A két oldalbejárat a Béke és a Háború kapuja, felettük a felirattal: Venite adoremus (Jöjjetek, imádjuk!), illetve Vae victis (Jaj a legyőzöttnek!). A templom kb. ötezer embert képes befogadni, ülőhelyeinek száma 800, hangversenyek alkalmával 1500.
A háromhajós templom belsőépítészeti megoldásai közül kiemelkedik a Szentháromság-apszismozaik és a főoltár fehér márványból faragott baldachinja. A kereszthajó jobb oldali apszisában áll a rövid ideig főoltárként szolgált Szent Kereszt-oltár, a bal oldali apszisban a Szent Gellért-oltár, közelében található Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra. A színes üvegablakok Róth Miksa és Zsellér Imre művei. Az altemplomban található Klebelsberg Kuno síremléke.
A kormány által 2011-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított fogadalmi templom és környékének legnagyobb felújítása 2014-ben kezdődött. Az első ütem 2015-ben zárult, megújultak a tornyok és látogatóközpont jött létre, a nemrég kezdődött második ütemben megújul az épület teljes külseje és belseje, a tervek készítésekor arra törekedtek, hogy a dóm külső megjelenése ne változzon.
(MTVA sajtóarchívum – Fotók: delmagyar.hu/Karnok Csaba – Borítókép: Varga Lilla)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
