Ha Miskolc, akkor a miskolctapolcai barlangfürdőre, Lillafüredre, a Szentháromság templomra, esetleg a diósgyőri várra gondol az ember. Szinte senki nem tudja ugyanakkor, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megye központját körülvevő erdőkben olyan komplett településrészek alakultak ki, ahol nincsenek törvények, nincs erkölcs, morál, van viszont betörés, áram-, és vízlopás, drog, kóbor kutyák hada, és elképesztő mennyiségű illegális hulladék. Helyszíni riportunkkor épp egy áramlopás miatt intézkedő rendőrökkel találkoztunk a Szarkahegyen, és az ÉMÁSZ dolgozóival is beszéltünk arról, idén már negyedik alkalommal szedik le az illegálisan felkötött vezetéket. Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk Mozgalom helyi önkormányzati képviselője állítja, ezek a miskolci területek már no-go zónák.
Hiába közeledik a tél, az időjárás kegyes hozzánk, amikor a Miskolc környéki erdőkben sétálunk. A lenyűgöző kilátás, a természet színes szépsége azonban csak pár percig gyönyörködteti az arra járót, sajnos. A szarkahegyen járva kóbor kutyák falkába verve csatangolnak céltalanul az utcákon, melyeket kisebb-nagyobb szemétkupacok öveznek.
A legtöbb ház romos, düledezik, mégis emberek lakják. Lakcímkártyával, tehát hivatalosan.
Dacára annak, hogy a lakhatást biztosító alapvető feltételek nem adottak. Nincs vezetékes víz, nincs szennyvízelvezetés, nincs áram. Hát lopják. Ezen a területen idén már negyedik alkalommal fedeztek fel áramlopást, ottjártunkkor ismét rendőrt hív a település mi hazánkos önkormányzati képviselője. Miközben a hatóságra várunk, Pakusza Zoltán elmondja, volt rá példa, hogy egy 1983-ban leplombált villanyóráról lopták az áramot, összesen 4 millió forint kárt okozva.
– A felhalmozott hátralékot a szolgáltató rendszerint az áramot rendesen fizető igénylőkkel fizetteti ki, hálózati veszteség címszó alatt
– teszi hozzá.
Mint fogalmaz, idén már januárban, februárban, júniusban, majd most, novemberben jelentettek áramlopást az adott ingatlan területéről.
– Itt teljes rezsicsökkentés valósul meg. Áramért nem fizetsz, fűtésért nem fizetsz, szemétszállítási szerződés nincsen, a hulladék borul ki az erdőbe, az út melletti árkokba, vizet a közkútról hordják, a szennyvíz meg elfolyik.
Az, amiről a DK beszél, miszerint legyen ingyenes az áram, itt, ezeken a területeken már meg is valósult. Igaz, hogy nem törvényesen, de megvalósult
– hangsúlyozza, jelezve azt is, hogy a villanyoszlopról a kertek alatt átvezetett áram baleset-, és életveszélyes, főleg ha egy gyerek is van az udvaron.
Pakusza szerint ha a no-go zónák térképére rátennénk a kóbor kutyák, az illegális hulladék térképét, ezek vélelmezhetően fednék egymást. – És akkor még jöhetne rá a drogtérkép, a bűncselekmény-térkép, az is fedné – teszi hozzá.
Közben megérkeznek a rendőrök, akik be is mennek abba a kertbe, ahova a villanyoszlopról a fákon, bokrokon, aljnövényzeten keresztül fut be a kábel. A kertben is van jó pár kutya, de ilyenkor jellemzően nem ahhoz tartoznak, akik ott élnek, nehogy még abból is bajuk legyen. A rendőrség emberei bemennek az ingatlanra körülnézni, hamar kiderül, épp senki sincs otthon. Közlik, biztosítják a helyszínt, amíg az áramszolgáltató alkalmazottjai nem érkeznek meg.
Egy arra járó asszony, látva a rendőrautót, odajön, kérdés nélkül ontja panaszait.
– Nem csak az áramot lopják, hanem a vizet is. Az ottani ingatlantulajdonosok csodálkoznak rá a vízórára, milyen nagy a fogyasztásuk, noha csak alkalmakként járnak ki az erdei házakba.
Rengeteg a betörés, visznek mindent, amit lehet. A fáskamrát is kipakolták, elvittek egy szőnyeget is, ami itt volt. Az ajtót is leszerelték, elvitték azt is. Az egyik lakóhoz hoztak fát télire, egyik napról a másikra elkezdték elhordani – sorolja a véget nem érő problémákat. Elmondja azt is, a háztartási szemetet hajnalban kidobálják az árkokba, amire csapatostul jönnek a kóbor kutyák.
– Megvettem a mellettem lévő portát, hogy ne kisebbségiek menjenek, erre befialt egy kóbor kutya. Hiába jeleztem az illetékeseknek, nem is válaszoltak. Falkában járkálnak, nem is mernek sokan hajnalban elindulni, félnek az állatok támadásától, amire volt már példa – idézi fel.
Rövidesen megérkezik az ÉMÁSZ is, rögtön kiderül, ők sem először járnak ennél az oszlopnál. – Itt mindenki villanyszerelő. Igaz, én öt évig tanultam, ők úgy látszik gyorstalpalón végzik – mondja az egyik szakember, miközben szedi le a vezetéket az oszlop tetejéről. A másik fiatalember bemászik a bokrok alatt, hogy megnézze, milyen hosszú. Ahogy nézik a huzalokat, kiderül, a téli időszak láthatóan vastagabb kábelt kíván: míg az előző másfeles volt, ez már két és feles réz.
– Legutóbb vagy 100 méter hosszú kábelt húztunk ki, utána izomlázam volt
– mondja nevetve a fickó. Hozzáteszi, egy ilyen hosszú kábel 14 ezer forint körül van a boltban.
Elkezdik kihúzni a vezetéket, csak húzzák, húzzák, látszik, össze vissza van foltozva, több féle kábel van összekötve. Életveszélyes. – Celluxos szigetelés, 25-ös keresztmetszet, eddig harminc méter – hangzik el a tekerés közben. Aztán húzzák tovább. – Olyan ez, mikor a bohóc húzza elő a színes kendőket , és sosincs vége. Mindig van másik! – mondja nevetve, majd mikor végre csak elfogy a végeláthatatlannak tűnő vezeték, odaveti: nem mentek a méhbe? Ennek már van súlya!
Mialatt tekerik fel a vezetéket, egyikük felidézi, egyszer egy fa villanyoszlopot vágtak ki, a tetejét, ahonnan ment az áram, azt meghagyták, a többit feldarabolták, és eltüzelték. Aztán csak összetekerik a több mint 100 méter hosszú kábelt, majd jön a papírmunka, a jegyzőkönyv, amit az illetékes osztály megkap. Kivizsgálják az esetet, feljelentést tesznek, és az ügy a rendőrségre kerül.
Jó esetben fél év múlva lesz valami eljárás, kihallgatás, és ha minden jól megy, minimum egy év múlva lezárják az esetet.
A bírság értékfüggő. Ez a család egy éve lopja szinte szünet nélkül az áramot, legalább négy áramlopási esetet vonnak össze.
A helyi képviselő szerint a hatóságoknak nem volna szabad hagyniuk, hogy ilyen törvényen kívüli, mondhatni no-go zónák létrejöjjenek. – A rendes lakókat bezzeg azonnal büntetik, egyikük egy nyolcvanezer forintos csekket kapott, mondván, szemetes az udvar, pedig a szomszédjában élő igénytelen család dobálta át a háztartási hulladékot. Egy másik, a Szarkahegy tetején lévő ház tulajdonosa úgy menekült el, hogy ingyen felajánlotta az ingatlant, elég lett volna az ügyvédi költséget fizetni. Erre persze megjelent a szomszédság, hogy szívesen megvenné ilyen feltételekkel a házát, aztán bevinnének egy albérlőcsaládot, és így pusztul tovább, és terjed a törvényen kívüliek területe Miskolc felett – fogalmazott Pakusza Zoltán, aki szerint
van egy vonulási terület, ahol ott van a szemét, ahol hangoskodás van, ahol ugatnak a kutyák. Ezeken a részeken az ingatlanok értéke folyamatosan csökken.
Van olyan, egykor jó környékűnek számított utca például, ahol ma már szinte lehetetlenség eladni a lakásokat.
Az erdő egy másik részén hasonlóan áldatlan állapotok uralkodnak. A lakcím kártyák ki vannak adva, noha az ingatlanok alig megközelíthetőek. Az út az erdőgazdaságé, ők a terepjáróikkal gond nélkül mennek rajta esőben, hóban, jégben, így nem érdekük megcsináltatni. De a hatóságok, mint a mentő, vagy a tűzoltóság már nehezen tudna egy-egy ingatlanhoz kijutni, ha baj lenne. Még a szemetesautó is elakad sokszor, így alig látni arra kukásautót. Ahogy megyünk beljebb az erőben, egyre több a szemét és a kutya. Áramlopásra utaló jelek itt is vannak. Elvétve van pár porta, előttük kút – ezeket a házakat eredetileg nem arra tervezték, hogy életvitelszerűen lehessen bennük élni. Ezek hétvégi ingatlanok voltak. A tulajdoni viszonyok rendezetlenek.
Az egyik ingatlant pár éve még lakták. – Tavasszal még kerítés is volt most már a falak is alig állnak. Lelakják, aztán tovább költöznek – hangzik el.
– Lehet, hogy ez most még nem a nyugat-európai no-go zónák állapotát mutatja, de oda kellene figyelni, hogy ne jussunk el arra a szintre.
Normálisnak mindenesetre semmiképpen sem nevezhetők ezek a törvényen kívüli területek, ahol a magyar hatóságok semmilyen jogszabályt nem tudnak betartatni.
Negyedszer vagyunk itt áramlopás miatt, de semmi hatása nincs, következménye nincs, büntetés, melynek visszatartó ereje lenne, nincs – hangsúlyozza a politikus, aki úgy látja, ezek a területek terjednek, húzódnak le a város felé. Eddig volt a Lyukóvölgy, ma viszont Miskolc kezd Lyukóvölgyesedni.
– Sajnos a jelenlegi városvezetés még kevésbé teszi oda magát, ezek a dolgok nem hogy nem javulnak, minimum stagnálnak, de inkább csak rosszabbodnak. A TASZ Miskolcon is több rendeletet megtámadott, ilyen volt, hogy legalább hat négyzetméter jusson egy főre egy ingatlanban, és sikerre is vitték. Így most nincs ilyen határozat, akár egy hatgyerekes család is lakhat 30 négyzetméteren.
De van olyan, hogy 30 embert jelentettek be 3 kisebb melléképületbe. Miközben a rabok folyamatosan nyerik a pereket a nem megfelelő életkörülmények miatt
– sorolja az anomáliákat Pakusza, aki szerint a TASZ rendre a rombolók oldalára áll, az abnormalitást védi a normalitással szemben, és azzal az érvvel, hogy senki szabadságjogát nem lehet korlátozni azzal, hogy hány négyzetméteren élhet. – Szerintem pedig a szomszédnak is van szabadságjoga, hogy a mellette lévő porta rendben legyen, ne jöjjenek át a patkányok, a fertőzés, és ne veszítse el értékét az ingatlanon – szögezi le. Hangsúlyozta, a Mi Hazánk Mozgalom az ilyen településrészek megszüntetése érdekében alkotta meg a Társadalomvédelmi Akciótervét, amelyben többek közt törvényi szigorítások, a gyermekvédelem teljes reformja szerepel.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
