A száz évvel ezelőtt meghozott gyalázatos döntésről, a nemzet- és hazaszeretetről, anyanyelvünk és kulturális örökségünk mindenkori vállalásáról szóló költemények, dalok, megzenésített versek és más írások hangzottak el a komáromi Csemadok-székházban december 7-én bemutatott Őrzők, vigyázzatok a strázsán! című zenés-irodalmi összeállítás során.
A Teátrum Színházi Polgári Társulás és a Csemadok Komáromi Városi Szervezete a Trianon-estek keretében nem csak a Trianon-centenáriumról, hanem Márai Sándor születésének 120. évfordulójáról is megemlékezett – írja a Ma7.sk.
Stubendek László, a Csemadok Komáromi VSZ elnöke bevezetőjében elmondta: a Trianon-estek című ismeretterjesztő sorozatot Bajcsi Ildikó további ifjú történészekkel együtt a centenárium alkalmából indította, ám annak zökkenőmentes lefolyását nehezítette a koronavírus-járvány. Annak decemberi részében már nem a történészeknek, hanem a művészeknek jutott szerep, hogy emlékeztessenek a jelenlegi sorsunkat is befolyásoló eseményekre – számolt be a portál az eseményről.
Hangsúlyozta: 1920-ban példátlan nemzetgyilkosság, Magyarország megcsonkítása történt.
Őt követően Dráfi Mátyás, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja és Zsákovics László zenetanár (szólógitár), a közkedvelt Memória Társulat művészeti vezetője nagyszerű tolmácsolásában hangzottak el a szívre és észre egyaránt ható művek, s a 75 perces előadásukat Dráfiné Szabómihály Borbála hajdani tényeket is felelevenítő diavetítése színesítette.
Érdemes megjegyezni a 120 évvel ezelőtt született Márai által leírtakat:
Minden államszeretet gyanús. Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret“.
Az olykor szívfacsaró, máskor reménykeltő összeállításban a tájainkon tán´ kevésbé ismert kárpátaljai Kovács Vilmos és Sáfáry László, továbbá az Újvidékről származó Szűgyi Zoltán és Fehér Ferenc költeményei ugyancsak helyet kaptak. Csáky Pál Vita a nemzetért című igazságkereső írása által pedig a Magyarország feldarabolásáról döntő és az új világégésnek megágyazó „békecsinálók“: Georges Clemenceau francia és David Lloyd Geroge brit miniszterelnök, valamint Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök is „életre keltek“.
A vádbeszéd szerzője szembesítette őket és a további szövetségeseiket milliók egyhangú, lesújtó véleményével: „önöknek az emberiség szemétdombján van a helyük“.
Dráfi Mátyás a Ma7.sk-nak elmondta: „Ez az összeállításunk már tavasszal elkészült, de a világjárvány miatt korábban csak Esztergomban és a Karvai Mezőgazdasági Középiskolában mutathattuk be. A külhoni magyar szerzők művei által nem csak a Trianon-centenáriumról akartunk megemlékezni, hanem azt az 1990. április 11-én Kassán született Márai Sándor író-költő-újságíró emlékének is szenteltük.
Bár a pandémia idején nagy merészség tervezni, de – igény szerint – e produkciónkat majd több helyen, esetleg iskolákban is is szívesen bemutatnánk. Szeretettel várjuk a meghívásokat!“.
Azt is elárulta: a Teátrum Színházi Polgári Társulással idén nyárra időzítették a Háry János című, általa rendezendő Kodály Zoltán-daljáték bemutatását.
Sajnos, a gyülekezési tilalom miatt még a próbáira sem kerülhetett sor, pedig a szükséges engedélyeket már megszereztük. Reméljük, hogy hamarosan megvalósíthatjuk az újabb terveinket, amelyekhez anyagi támogatást kértünk a Kisebbségi Kulturális Alaptól, de pénzt még nem kaptunk. Bizakodunk…“
Zsákovics László az elmondottakhoz hozzáfűzte: „A ma bemutatott műsort javarészt jeles felvidéki magyar költők általam megzenésített verseivel és a Hazám, hazám című dal Trianon-centenárium alkalmából készült átirataival színesítettem.
Nem hagyhattam ki a Madárka, madárka című népdal-feldolgozásomat, továbbá a Mi lesz velünk, magyarokkal? s az anyanyelv szeretetéről szóló Vallomás című megzenésített Gágyor József-remekeket, valamint a Szécsi Margit-Sebő Ferenc-féle Úgy néztem című művet sem. Mindez CD-re kívánkozna, de sajnos, manapság nem nagyon kelendőek az ilyen lemezek. Ezért a későbbiekben talán majd az online térben tesszük közzé az itt hallottakat“.
(Forrás és fotók: ma7.sk)
