Lejárt egy újabb letelepedési kötvénysorozat. Az állampapírt öt éve bocsátották ki, 335,85 millió euró volt a sorozatban. Az állam most a 2 százalékos kamaton felül a csaknem 15 százalékos árfolyamveszteséget is kifizetheti a befektetőknek – írja a napi.hu.
Valamivel több mint 120 milliárd forintot fizethetett ki az állam a héten a legutóbb lejárt letelepedési kötvény-sorozat után. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a most december 20-án lejárt ötéves sorozatban ugyanis 335,85 millió euró volt.
A letelepedési kötvények úgynevezett „diszkontkötvények”, vagyis a jegyzésük idején a vásárló nem fizette ki a teljes névértéket, hanem annál alacsonyabb, diszkont árfolyamon jutott hozzá. A futamidő lejártával az állam a névértéket fizeti ki a vevőknek, így jutnak hozzá – a most lejárt sorozat esetében – az évi 2 százalékos hozamhoz.
Jóval nagyobb a bukás
Elsőre úgy tűnhet, mintha a magyar állam „csupán” azt a 2%-ot bukta volna az ötéves futamidő végén, ám a veszteség ennél jóval nagyobb, hiszen annak idején a kötvényeket az akkor aktuális 310-315 forint közötti euróárfolyam mellett jegyezték le, most viszont az euró 360 forint fölött van. Tehát
a forint gyengülésén további 15 százalékot veszített az állam öt év alatt.
Körülbelül 1 milliárd euró van még bent
A tavaly lejárt letelepedési kötvény-sorozat 445,5 millió euró volt, az első, még 2018 végén lejárt kötvény után pedig 107,5 millió eurót fizetett ki az állam. Nyolc lejárata még hátra van, ezek névértéke összes 961,8 millió euró. A papírok negyedévenként járnak le, a legutolsó 2022 szeptember végén.
A kötvény problémái
A letelepedési kötvények 2019-es beszüntetésükig számos kritikát kaptak. Egyfelől azért, mert a kormány gyakorlatilag uniós vízumot árult szinte bárkinek, aki meg tudta fizetni. Így jutottak hozzá olyanok is, mint egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, vagy az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja.
A másik nagy probléma ezekkel a kötvényekkel, hogy noha úgy lettek beharangozva, mint „tiszta haszon az államnak”, valójában az üzletek lebonyolítását gyanús hátterű offshore cégek végezték, amelyek busásan megszedték magukat a közvetítés során.
Az ezzel kapcsolatos adatokat viszont titkolták, a G7 portál is csak hosszú pereskedés után tudta meg, hogy nagyjából 162 milliárd forintot tettek zsebre a kötvények közvetítésével foglalkozó cégek, amiből 60 milliárd forint olyan hozam volt, amit az adófizetők fizettek ki.
A kötvényeket a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például alig több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá.
A papírokat viszont az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, ráadásul még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.
Az állam szerint megérte
Az ÁKK kitarott amellett, hogy a letelepedési kötvényt megérte kibocsátani.
A program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai
– közölte a központ 2018 októberében, miután egy átfogó kutatás rávilágított:
a letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország.
Mivel a lakosság számára elérhető hároméves Prémium euró magyar állampapír (korábban Prémium euró magyar államkötvény) 2013 után végig magasabb kamatozású volt, mint a letelepedési államkötvény hozama, ráadásul a letelepedési kötvények után jutalékot sem kellett fizetni a forgalmazóknak, az ÁKK ezért úgy számolta, 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium euró magyar állampapír helyett letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
