A magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás szégyene és kudarca, hogy egy ingatlantulajdonos, mindennemű hivatalos papír felmutatásával sem juthat be saját házába, mert egy másik család egyik napról a másikra beköltözött. Mondván, ők is megvették az ingatlant. A bíróság ugyan kimondta, hogy a lakásfoglalók által bemutatott adásvételi szerződés semmis, az ítéletben nincs szó arról, hogy el kell hagyniuk az ingatlant. A Magyar Önvédelmi Mozgalom, valamint a Mi Hazánk politikusai a minap a helyszínen igyekeztek segítséget nyújtani abban, hogy Balogh Viktor, a tassi ingatlan jogos tulajdonosa bejusson saját kertjébe.
A Bács-Kiskun megyei Tass településen járt a napokban a Magyar Önvédelmi Mozgalom és a Betyársereg számos tagja, valamint a Mi Hazánk Mozgalom több politikusa is, hogy jelenlétükkel támogatásukról biztosítsák Balogh Viktort, egy ottani ingatlan tulajdonosát. Történt ugyanis, hogy
a férfi házába egyik napról a másikra egy cigány család költözött be, mondván, a lakás az övéké.
Ennek már három éve, a jogos tulajdonos azóta nem használhatja az ingatlant, noha több közművet is ő kénytelen fizetni.
Balogh Viktor 1999-ben vette meg a tassi házat, és 12 évig ott élt a családjával, gyermekei ott nőttek fel. Az ingatlan megvételekor a házon OTP tartozás volt, amit az eladó nem fizetett meg a vételárból, noha a szerződésben vállalta, hogy 15 napon belüli rendezi tartozását a bank felé. Az eladó szerződésszegése miatt a földhivatal egészen 2018-ig nem vezette fel a tulajdoni lapra az új tulajdonost, pedig Balogh Viktor és családja rendre kérelmeket nyújtottak be a hivatal számára.
Újabb csavar a történetben, hogy 2017-ben, amikor a Balogh családnak az ingatlant eladó férfi meghalt, özvegye a hagyatéki tárgyaláson szembesült azzal, hogy az ingatlan még mindig az ő nevén van, éppen a nem rendezett OTP kölcsön miatt.
Az özvegy vérszemet kapott, és másodszor is eladta a házat egy cigány családnak.
A bírósági iratokból egyértelműen kiderül, az új vevők tudták, hogy az ingatlan jogos tulajdonosa nem az özvegy, ennek ellenére előszerződést kötöttek vele, és egymillió forint előleget fizettek a házért.
„…A bíróság felhívására a kötelezett (a cigány család – a szerk.) úgy nyilatkozott, hogy az ingatlan vonatkozásában, annak korábbi tulajdonosával, Jurás Istvánnéval adásvételi előszerződést kötött 2017. július 19. napján. A kötelezett csatolta az előszerződést, melyben a kötelezett és Jurás Istvánné megállapodnak abban, hogy 2017. augusztus 31. napjáig a tulajdonos az ingatlant tehermentesíti és ezt követően kerül megkötésre a végleges adásvételi szerződés. Az előszerződésben a szerződő felek abban is megállapodtak, hogy az előszerződés megkötésétől a kötelezett jogosult az ingatlant birtokba venni, használni, és Jurás Istvánné részére átad 1000 000 forint foglalót is.
A kötelezett csatolta az ingatlan 2017. július 19. napján lekért tulajdoni lap másolatát is, melyből az állapítható meg, hogy ezen időpontban valóban Jurás Istvánné volt az ingatlan tulajdonosa.
A bíróság tájékoztatta a kérelmezőt (Balogh Viktor – a szerk.) a kötelezett nyilatkozatáról. A bíróság felhívására a kötelezett úgy nyilatkozott, hogy a kérelmét fenntartja, ugyanis a kötelezett tisztában volt azzal, hogy az adásvételi előszerződést nem a tulajdonossal kötötte meg és az alapján a kötelezett tulajdonjogot nem is szerzett…”
Viktor elmondásából az is kiderült,
az özvegy, hogy büntetőügyi következménye ne legyen tettének, visszaadta az egymillió forintot a cigány családnak, akik így ingyen jutottak hozzá az ingatlanhoz,
ami soha nem volt az övéké, nem véletlen, hogy adásvételi szerződést nem tudtak felmutatni.
„…Csatolta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Alosztályának 0307/477/2017. számú határozatát, melyben Jurás Istvánnéval szemben csalás bűntette miatt indult nyomozás megszüntetésre került és a határozat indokolási részében azt rögzítette a nyomozóhatóság, hogy a kötelezett tudott arról, hogy Jurás Istvánné korábban már értékesítette az ingatlanát, ezért megtévesztés nem történt…”
Mindenesetre a 2017-es eladásnál az ingatlan üres volt, mivel a Balogh család 2012-ben felköltözött családjával a fővárosba munkalehetőség miatt. Közben a házhoz rendszeresen jártak, hogy rendben tartsák, és Viktor édesanyja, aki a közelben lakott akkor, vigyázta, felügyelte a házat. A cigány származású lakásfoglalók rögtön beköltöztek, a házat teljesen leamortizálták, a jó építésű épületet kívül-belül rommá tették.
– Mikor megtudtuk, hogy új lakói vannak az ingatlanunknak, én feljelentést tettem, de hiába. A kálváriánk újabb fejezete kezdődött ezzel, nem tudtam bemenni a saját házamba, olyan volt, mintha sosem lett volna a miénk a lakás – mondja Viktor, aki a bírósághoz fordult jogorvoslatért. A Kunszentmiklósi Járásbíróság első fokon elutasította kérelmét, a Kecskeméti Törvényszék azonban 2018-ban helyt adott a keresetnek, a ház pedig végre valahára az ingatlan-nyilvántartásban is a nevére kerülhetett, azóta a tulajdoni lapon is ő és családja szerepel.
A történetnek ezzel vége is lehetne, de a hazai jogrendszer hiányosságai miatt
a cigány család mindezek ellenére teljesen legálisan tartózkodik az ingatlanban, mondván, nem tekinthetők önkényes lakásfoglalóknak.
A Balogh család által 2019-ben indított önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt indult végrehajtási eljárást a bíróság azzal az indokkal utasította el, hogy
„…Egy lakás akkor minősül önkényesen elfoglaltnak, ha azt a benne lakó jogcím nélkül használja, vagy olyan jogcímre hivatkozik, amelynek megszűnéséről tudomással bír (tipikusan ilyen lehet a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított határozott idő eltelte). Jelen eljárásban a kötelezett az ingatlan használata tekintetében jogcímre hivatkozott, melyet – a becsatolt tulajdoni lap másolat szerint – a 2017. július 19. napján tulajdonosként bejegyzett Jurás Istvánnétól származtatott. Az a körülmény, hogy Jurás Istvánné jogosult volt-e 2017. július 19. napján az ingatlan használatára jogot engedni a kötelezettnek, az ingatlant korábban valóban értékesítette-e más személyek részére és ezen személyek tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba mikor került bejegyzésre, azaz mikortól számítanak az ingatlan tulajdonosának és bírnak az ingatlan felett rendelkezési joggal, továbbá, hogy a kötelezett és Jurás Istvánné között keletkezett előszerződés és az abban biztosított használati jog érvényes-e vagy sem, a jelen nem peres eljárás keretein túl mutatnak, a bíróság ezen eljárásban szerződés érvényességét nem vizsgálhatja és annak érvénytelenségét sem állapíthatja meg. Erre vonatkozóan külön peres eljárás megindításának lehet helye. Miután a kötelezett az ingatlan használata alapjául jogcímre hivatkozott, melyet az ingatlan korábbi tulajdonosától származtat, ezen használatra vonatkozó jogcím megszűnése pedig nem került igazolásra, a bíróság a jelen nem peres eljárásban az ingatlan kiürítését nem rendelhette el, mivel a kötelezett nem minősül önkényes lakásfoglalónak..”
A cigány család 2020 májusában, valamiért elhagyta az addigra lepusztított ingatlant, amiről Viktor októberben tudomást szerzett, odament, az ingatlant pedig tanúk jelenlétében lezárta. 10 nappal később a cigány lakásfoglalók levágták a láncot a kapuról és feltörték a zárat. Erre a hírre a tulajdonos kiment a házhoz és újra le akarta zárni az ingatlant,
de ekkor megjelentek a lakásfoglalók is, majd egy több mint 10 fős hordát mozgósítva fenyegették a tulajdonost és ismerősét, akik rendőrt hívtak.
A rendőrség nem foglalt állást az ügyben, a fenyegetőző cigányok pedig elmentek ugyan, de kilátásba helyezték, hogy hamarosan visszaköltöznek az ingatlanba.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom ekkor ajánlotta fel segítségét a jogos tulajdonosnak. László Attila, a szervezet elnöke a helyszínen arról beszélt, első körben december elején kísérték el Viktort az ingatlanhoz, hogy megpróbálja a házat birtokba venni, a villanyórát lecseréltetni. – Január 1-én a cigányok újra megjelentek az ingatlannál, leverték a lakatot a házról és a villanyóráról is, majd beköltöztek. Erre a lépésükre válaszul szerveztük meg mostani akciónkat, amely az első lépése volt annak, hogy visszakerüljön az ingatlan a jogos tulajdonos birtokába – hangsúlyozta László Attila.
A minapi akció célja az volt, hogy a rendőrség jelenlétében sikerüljön bejutni a kertbe, és tisztázni a viszonyokat. Csernai István, a MÖM tagja elmondta, azt szeretnék elérni, hogy a törvény betűjét betartva kerüljön vissza az ingatlan ahhoz, akit megillet. – Ez patt helyzet.
Csak azt szeretnék, ha a rendőrség részéről jegyzőkönyv készülne arról, hogy kik laknak bent, hányan, és milyen alapon.
Ez elegendő lenne arra, hogy a továbbiakban a bíróság előtt érveljünk az igazunk mellett. A tehetetlenségnél rosszabb érzés nincs. Hiába vannak papírok, nem mehetünk be az ingatlanba – állítja Csernai István, aki még bérbe is vette az ingatlant Viktortól, hátha ezzel segíteni tud.
Nem sokkal később kiérkeztek a hatóság emberei is, akiket Pakusza Zoltán, a Mi Hazánk alelnöke hívott ki. A helyi rendőrökön túl a Készenléti Szolgálat emberei is megjelentek a háznál, akiket a tulajdonos tájékoztatta arról, szeretne bejutni a saját házába. Minden nála lévő hivatalos papírt bemutatott, a tulajdoni laptól kezdve az adásvételi szerződésig. A rend őrei egyeztettek egymással, és Viktorral, majd a házban lakóktól is papírokat kértek.
Az ott lakó a rendőrségnek azt mondta, ő és családja jogosan tartózkodik bent, ő a sértett. A hatóság érezhetően teljesen tanácstalan volt, képtelen volt a jogi paragrafusok között eligazodni. A dilemma odáig fajult, hogy felmerült,
hiába van végzés arról, hogy a lakásfoglalók adásvételi szerződése semmis, és a tulajdonos Viktor, amíg nincs végzés az önkényes lakásfoglalásról, addig nem tehetők ki az ingatlanból.
Hiszen nincs egyértelműen leszögezve, hogy ki tartózkodhat az ingatlanban. Amíg erről nem születik végzés, „jegelni kell a helyzetet”.
Fiszter Zsuzsa, a Mi Hazánk szakpolitikusa elmondta, az általa megismert nem hivatalos tulajdoni lapot január 3-án kérték le, és abból kiderül, a jelen lévő tulajdonos elajándékozta a gyermekeinek az ingatlant, ő és felesége pedig holtig tartó haszonélvezettel bírnak. Fiszter Zsuzsa tapasztalata az, hogy egy átlag magyar ember nem száll ringbe egy lelakott, elértéktelenedett ingatlanért, főleg ilyen emberekkel szemben. – A jog érvényesítése elég nehéz, a Ptk. kimondja, hogy adásvételi szerződést írásba kell foglalni, de ehhez nem szükséges ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzés. Az ingatlan nyilvántartásba vételéhez viszont kell. Ezért általában nem hitelesek az adásvételek, ezért nehéz nyomon követni – fogalmazott, hozzátéve, egy tulajdonjogi pert kell indítani, de a rendőrség hathatós fellépése is eredményt hozhatna rövid távon.
Pakusza Zoltán úgy fogalmazott, a hivatalos szervek béna kacsaként mozognak ebben az ügyben. – A tulajdonosnak küzdenie kell mi pedig figyeljük az eseményeket, és segítünk abban, hogy mielőbb visszakerülhessen az ingatlanba. – Sajnos ez egy évek óta bevett gyakorlat országszerte, amivel szemben nincs megfelelő hatósági intézkedés.
A tulajdonosoknak maguknak kell a harcot vívni, mert az általuk fenntartott hatóság nem tesz semmit.
Egyszerűen nincs egy erre felállított rendészeti alegység – hangsúlyozta a párt alelnöke, aki szerint már az is megoldást jelentene, ha lenne a központban valaki, aki rádión adhat ki információt egy adott ügyről, legyen az ingatlannal, vagy gyámüggyel kapcsolatos.
A rendőri intézkedés végén Viktor azt mondta,
ebben az országban a cigánynak mindent szabad, magyarnak semmit. A törvények nem védik a magyart.
– Nem láttam papírokat, azt sem láttam, amikor Jurásné eladta neki a házat. A ház nem azoké, akik lakják, de használják a villanyt, amit nekem kell fizetnem. A végén el kell viselnem, hogy az én gyermekem költözik az utcára a három unkával, mert ők nem hajlandók menni, a jog pedig nem védi a valódi tulajdonost – fogalmazott, jelezve, nem elégedett. sem az intézkedéssel, sem a helyzettel. – A saját tulajdonomat más használja. Ha ez a magyar jogrend, gratulálok a felelősöknek – hangsúlyozta.
A helyszínen készült videó itt nézhető meg:
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
