Az Egyesült Királyság statisztikai hivatala, az Office for National Statistics (ONS) kiszámolta, mennyivel járult hozzá a brit táj a turizmus bevételeihez. A hivatal kalkulációi szerint a természeti környezet 17 milliárd fonttal, tehát nagyjából 7 ezer milliárd forinttal járult hozzá 2019-ben a turizmushoz – írta meg a Bloomber alapján a G7.
Nagy-Britannia egy hatalmas projectbe kezdett, melynek célja felmérni és kielemezni az ország „természeti tőkemérlegét”. Ennek első lépcsőjeként vizsgálták a környezet hozzájárulását a turisztikai kiadásokhoz, amely számításaik szerint körülbelül 8 százalék. Kiemelten a városnézéshez, a futáshoz és biciklizéshez kapcsoló kiadásokon keresztül.
A statisztikai hivatal a gazdaság egyes részeire vonatkozóan már bele is vágott a mérlegek megalkotásához szükséges munkába. Vizsgálataik során arra a meglepő eredményre jutottak, hogy
a szigetországhoz tartozó tengerfenék több gazdasági értéket teremt az ország számára a szén-dioxid elnyelésével, mint azzal, ha kibányásznák az alatta lévő olajat és földgázt.
A statisztikai hivatal 211 milliárd fontra becsülte ezeknek a tengeri területeknek az értékét. A tengerfenéken lévő hínár, homok, valamint a szikes mocsarak évente nagyjából 10,5 millió tonna szén-dioxidot nyelnek el, ami évi 57,5 milliárd fontnyi gazdasági értéket jelent. A szigetország területén lévő erdők 55 milliárd fontnyi értéket hoznak létre évente.
Az ONS kiemelte, a tenger szén-dioxid-elnyelő képességével kapcsolatos számítások „mindig bizonytalanok”, ezért a lehető legalacsonyabb értéket publikálták. Vagyis igen nagy a valószínűsége annak, hogy ez a szám jóval magasabb a publikáltnál, ráadásul még ez is tovább nőhet, ha a kormány terveinek megfelelően az ipari termelés során keletkező szén-dioxid egy részét a 2050-re elérendő nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási cél érdekében a tengerfenék alá temetnék.
A statisztikai hivatal számításai alapján ennél nagyobb gazdasági értéket csak a turisztikai felhasználás – köznyelven fogalmazva a strandolás – teremt.
A megújuló energia pedig kezdi megközelíteni értékében a tengerfenék békén hagyását, ugyanis egyre több szélturbinát telepítek az Egyesült Királysághoz tartozó tengereken. 2008 óta a tengeri szélenergia kapacitása 37-szeresére nőtt a szigetországban.
A természeti tőke mérése és számontartása érdekében az Egyesült Királyság egy bizottságot is létrehozott, amely évente jelentést ad ki a „természeti tőkemérleg” aktuális állásáról.
Nem Nagy-Britannia az első
A Reuters összesítője szerint Kínában, Új-Zélandon és a Bahamákon már javában folynak hasonló szakpolitikai törekvések a természeti rendszerek figyelembevételére a döntéshozatalban. Március közepén az ENSZ Statisztikai Bizottsága szintén elfogadott egy sztenderdizált módszertani keretrendszert. Jelenleg legalább 34 ország, köztük Brazília, Dél-Afrika és India is kísérletezik a „természeti tőke” mérésével.
Fotó: Shutterstock
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
